Még fiatal suhanc voltam, amikor főnököm egy alkalommal a következőt mondta: „nem művelhetsz úgy egy szakmát, hogy a hozzátartozó szakirodalmat folyamatosan ne ismernéd, a szakanyagokat rendszeresen kell olvasnod!” Ez az intelem ötvennyolc évvel ezelőtt volt, azóta is tartom magam hozzá.
Talán ez vitt el legutóbbi a Közlekedéstudományi Egyesület „A KRESZ története” címmel szervezett szakmai találkozójára is (március 21-én) ahol Kopiás András a „KRESZ történeti áttekintés az 1890-től napjainkig tartó 125 évben” című könyv szerzője tartott előadást. A több mint kétórás tájékoztató vetített képekkel és a hozzátartozó magyarázatokkal végigvezetett bennünket az elmúlt évtizedek KRESZ változásain. Kevesen tudják, hogy pl. a közúti közlekedést nemcsak a KRESZ szabályozta, már az 1890. évi I. törvény is rendelkezett a közutakról és vámokról. Még ennél még korábbi példa is van: 1772-ben Mária Terézia elrendelte: este 9 után mindenki, a gyalogosok is, kötelesek lámpával közlekedni az utcán és a hajóhídon tilos álarcot vagy jelmezt viselni, dohányozni. A hajóhídon pedig megjelent az első közlekedési tábla is, ami lassú közlekedésre szólította fel a kocsisokat.
Később az is fontossá vált, hogy bizonyos szabályok függetlenül az országhatártól egységesek legyenek. Ezért Magyarország is csatlakozott pl. az 1926-os Párizsi, az 1949-es Genfi később az 1968-as Bécsi Egyezményhez. Rudnay Béla Budapest főkapitánya a 17.902 sz. rendeletével már 1901-ben szabályozta a főváros automobil közlekedését, ekkor volt az első járművezetői vizsga is, - június 14-én, Budapesten, cigányzene kíséretében.
(Megjegyzem: száz év múlva 2001-ben, magam is részt vettem azon a Közlekedési Múzeumi, centenáriumi megemlékezésen, amit akkor jórészt mi, a Fővárosi Közlekedési Felügyelet szakemberei, szakfelügyelői, vizsgabiztosai rendeztünk. Képekkel illusztrálom: a városligeti Dózsa György úton - Aréna út - felidéztük az egykori vizsgaeseményeket, igaz, most cigányzene nélkül!)
 |  |
1910-től már kötelező volt az ún. hegytámasz is, amit az alvázra kellett felszerelni (lásd lenti fotó) parkolás esetén a vezető a kar oldásával, ezt leengedve meggátolta a kocsi hátragurulását.
Ebben az időben a KRESZ mindösszesen csak négy (nemzetközi) közúti jelzőtáblát tartalmazott.
 |  |
(Az archív képeket a Tanulóvezető c. szaklapból vettem át, természetesen a főszerkesztő úr teljes egyetértésével.)
A KTE előadáson óriási mennyiségű rendelet, rendelkezés, dátum, időpont került ismertetésre, igyekeztem követni, de pontos feljegyzésük már meghaladta lehetőségeimet. Izgalmas része volt az előadásnak a jobb oldali közlekedésre való áttérés, hiszen 1941-ben már csak Felső Ausztriában, Angliában és Svédországban közlekedtek az út bal oldalán. 1941 júniusában vidéken majd november 3.-án Budapesten is áttértek a jobb oldali közlekedésre. A Budapesti késés oka a villamosok, az autóbuszok ajtóinak átszerelése a megállók áthelyezése volt. A „Jobbra tarts” jelmondattá vált, amit a lovas kocsik hajtói is mutattak az ostorukkal.
Képet láttunk a régi Erzsébet hídról is, lánc felfüggesztésű volt, szó esett a II. Bécsi döntésről, ami a korábban elcsatolt területeket ismét Magyarországnak juttatta, több mint két millió emberrel és a hozzá tartozó úthálózattal, járművekkel.
A továbbiakban már főleg a régi jogosítványokról esett szó, amit azért nem részletezek, mert a Tanulóvezetőnek ebben a számában részletes ismertetést olvashatunk erről, éppen a könyv szerzőjétől.
Végül pedig az a két könyv amit én ajánlok minden kollégáimnak: A MAGYAR JOGOSÍTVÁNYOK ÖSSZEFOGLALÓJA és KRESZ történeti áttekintés az 1890-től napjainkig tartó 125 évben - mindkettőnek Kopiás András a szerzője.
Frank György