Kicsi jelmagyarázat a táblázathoz: Nsz.: Nem szabályozott;
* 1993 előtt a jogszabály nem kezelte külön az autóutat a megengedett sebességre vonatkozóan, ezért az autóúton megengedett sebesség megegyezik a lakott területen kívüli egyéb úton érvényes sebességhatárral;
** Az egyes oszlopokban megadott értékek a következő oszlop fejlécében megjelölt időpontig tartanak, kivéve az 1942-es évet, amikor a lakott területen kívüli sebességadat a háborúval összefüggő üzemanyag korlátozást szolgálta és a háború végéig tartott. Ezekhez a sebességértékekhez 2001. május 1-től a mai napig nem nyúltak hozzá.
Főként a fiatalabb olvasóink kedvéért jegyezzük meg, hogy Magyarországon 1966. előtt gyakorlatilag nem volt sem autópálya, sem – kijelölt – autóút (kivéve a Budapestről kivezető M1-M7 12 km-es közös szakaszát), ezek, mint fogalmak is csak abban az évben kerültek be a KRESZ-be, amikor átadták a Budapest-Balaton autópálya első szakaszát Martonvásárig. Ennek az útnak akkor csak a Balaton felé vezető ága készült el – autóút jelleggel, kétirányú forgalommal –, és az autóvezetőknek csak a nyári vasárnap délutánokon adatott meg, hogy igazi autópályán vezessenek, amikor a Balaton felől Budapest irányába egyirányúsították az útszakaszt.
 |  |
Sokak számára ma már talán az is érdekesnek tűnik, hogy a táblázatban érintett járművek számára a lakott területen kívüli sebességeket 1974. XII.15. előtt – a háborús éveket kivéve, amikor az üzemanyag-fogyasztás csökkentése volt mindenekelőtt – nem szabályozta jogszabály. A régi vezetők ezen nem lepődnek meg, mert még emlékeznek az 1974. előtti személygépkocsik teljesítményére, és az úthálózat állapotára, amelyek együttesen szabtak korlátot a féktelen rohanásnak.
- A lakott területen belül megengedett értékek is szebbnek tűnhetnek a valóságosnál, ezért érdemes vizsgálat alá vetni. Az 1910-es KRESZ a-p) pontokban sorolja fel azokat a szituációkat, amikor a járművekkel a „lépésben haladó lófogat sebességénél gyorsabban haladni tilos volt. Ebből néhányat idézzünk a példa kedvéért:
a) keskeny, vagy nagy forgalmú utcákban;
d) forgalmas utca kereszteződéseknél;
f) vasúti vágányok keresztezéseinél;
g) egyik utcából a másikba való befordulásnál;
k) vásárok területén;
l) menetekkel, csordákkal való találkozásnál, nagyobb utcai csoportosulásoknál, sötétben, vagy sűrű ködben;
n) lófogatokkal, kézen vezetett vagy szabadon hajtott állatokkal való találkozásnál.
Ez utóbbihoz még a pontokban felsoroláson kívül elrendelték, hogy a lófogattal találkozás esetén, ha a lovak nyugtalankodnak (márpedig nyugtalankodtak, mert a gépek teljesen újak és szokatlanok voltak számukra, kötelező volt a lassítás, szükség esetén megállás, sőt a motor leállítása is. Ezt a szigort a későbbi, a 30-as, majd az 50-es évek KRESZ előírásai is megerősítették, legfeljebb annyi különbséggel, hogy a sebességet egzakt módon 5 (6!) km/ó-ban adták meg. Szintén a fiatalabb olvasók kedvéért, akik feltennék a kérdést, hogy hogyan ellenőrizték az ilyen sebesség előírások betartását, hiszen nem volt még műszeres ellenőrzés, és pláne milyen alapon szankcionálták? A válasz egyszerű: ha a rendőr azt mondta, hogy pl. 5 km/ó sebességnél gyorsabban kanyarodott járművével a vezető, akkor célszerű volt a megadott büntetés összeget átnyújtani, mert vita esetén csak nőtt a baj.
Opcionálisan megemelhető sebességértékek:
1. 1976.I.1-től lakott területen belül – sebességkorlátozó jelzőtáblával – engedélyezhetővé vált a táblázat szerinti sebességértéket (60 km/ó) meghaladó sebesség (max.: 80 km/ó) a személygépkocsik részére. Ezt a megemelt sebességet 1993.III.1. óta a motorkerékpárosok is igénybe vehetik. (A 60-as értéket később 50-re módosították, de a 80 maradt.)
2. Ugyanezt a szisztémát 2007.IV.1-től alkalmazva lakott területen kívüli egyéb utakon is lehetőséget biztosítottak a táblázat szerinti értéket (90 km/ó) meghaladó (max.: 110 km/ó) sebességgel való közlekedésre – egyebek között – a személygépkocsik és a motorkerékpárok részére.
Kopiás András
Források: Fotók: A magyar gyorsforgalmi úthálózat első 50 éve, Kiadta a Magyar Közút 2016.
Táblázat:: Kopiás András KRESZ TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS az 1890-től napjainkig tartó 125 évben