Noha a biztonságos közúti közlekedés mindannyiunk számára fontos, az erőfeszítések ellenére a közúti közlekedési baleseti számok még mindig magasak. A balesetek elsődleges oka pedig az emberi tényezőre vezethető vissza. Éppen ezért a járművezető-képzés jelentősége igen hangsúlyos és annak folyamatos fejlesztése fontos eleme a közúti balesetek megelőzésének. A képzéseknek folyamatosan alkalmazkodnia kell a technika, infrastruktúra fejlődéséhez, jogszabályi módosulásokhoz.
Át kell gondolni az egyre modernebb vezetéstámogató rendszerek, az automata váltós autók és az alternatív hajtások (hibrid, elektromos stb.) térhódításának hatásait is, melyek új követelményeket támasztanak, de egyben új lehetőségeket is adnak a szakoktatók kezébe.
A Webjogsi KMR Autósiskola Zrt. ennélfogva a „B” kategóriás járművezető képzést több lépcsőben képzeli el. Az alábbi ábra ezt a többlépcsős képzést szemlélteti.
A többlépcsős képzés szemléltetése
A többlépcsős képzés alapgondolatát a következő szakmai gondolatok generálták:
A tanulás folyamata zökkenőmentesebb, gyorsabb lehet, ha az először automata váltós gépkocsin (illetve a járműkezelés szempontjából azzal egyenértékű elektromos járművön történik) és a tengelykapcsoló, illetve manuális váltó használatával csak akkor terheljük a tanulót, amikor a jármű irányítását e „zavaró tényezők” nélkül magabiztosan elsajátította. Szerintünk ezért a képzést javasolt az elektromos üzemű, automataváltós oktatójárművön megkezdeni, majd 4-6 levezetett óra után, a szimulátoron megtanítani a manuális váltós autó kezelését (tengelykapcsoló, sebességváltó működtetése). A folyamatot az elején, közepén és végén hatékonyan támogató rövid szimulátoros tréningek alkalmazásával javasolt kiegészíteni.
 |  |
Tapasztalat:
Részlet az oktatási naplóból:
A tanuló neve: M.K, 20 éves, férfi
Eddig 2x2 órát vezetett a Nissan Leaf elektromos autóval, 1 órát szimulátorozott, és 2 órát mentünk a váltós autóval. Kb. 40 perc elméleti oktatás után (gk bemutatása, indulás előtti teendők, stb.) kimentem vele a forgalomba, a technikai kezeléssel nem volt probléma, a kormányzás, iránytartás meglepően jól ment neki. A 4 óra alatt, mentünk összesen 63 kilométert.
 |  |
Ezután beültettem a fiatalembert a szimulátorba, az 1. programmal kezdtük, előtte megismertettem őt a sebességváltó működésével, a tengelykapcsoló kezelésével, ez kb. 10 percet vett igénybe. Az 1. programban, a bóják között az iránytartást, és a fel-visszakapcsolást gyakoroltuk. Ezután a 2. program, a vészfékezés, reakció idő, stb. volt a feladat. A 3. program, a követési távolság megtartása, a 4. az autópályára történő besorolás gyorsító sávon. Ez 1 órát vett igénybe. A szimulátoros gyakorlás után azonnal kivittem a forgalomba a kézi váltós autóval, 100 percet mentünk, a technikai kezeléssel nem volt probléma, időnként a kuplungot nem nyomta ütközésig, de a kézi váltóval szépen boldogult, nem rángatta, nem vonta el a figyelmét a forgalomtól. Mivel 4 órát már mentünk előtte a Nissan Leaf elektromos autóval a forgalomban, ezért nyugodtan vezetett (nem stresszelt!). Az utcán, nem zavarták a közlekedők, teljesen kiegyensúlyozottan a forgalom ritmusának megfelelően közlekedett. A 100 perc alatt összesen 35 km távolságot tettünk meg.
Az utolsó két felvételt, érdemes megnézni, számomra is döbbenetes volt, hogy mennyire nagy a hasonlóság a szimulátoron gyakorolt manőver (autópályára felhajtás), és az éles szituáció között. Így a tanulóvezető is megtapasztalta, hogy hasznos volt számára a szimulátoron eltöltött 50 perc.
Hoffmann Csaba