A május végi szakmai eseménynek a Zsámbéki tréningpálya adott helyet, ahol a főszervező a Magyar Elektromobilitás Szövetség elsődleges célként fogalmazta meg a hazai elektromos mobilitás népszerűsítését, mint közlekedési forma bemutatását. Ez volt a villanyautók magyarországi kínálatának első seregszemléje, a várható jövőkép vízionálása. Nemzetközi és hazai szakemberek tartottak itt előadásokat a törvényi szabályozásról, a már évek óta futó nemzetközi projektek tapasztalatairól és a gyártók fejlesztéseiről.
 |
Dr. Reinhard Platzer, a Drivingcamp ügyvezető igazgatója nyitotta meg az eseményt, kiemelte, hogy a zsámbéki vezetéstechnikai létesítmény elkötelezett az emissziómentes közlekedés irányába, programjaikkal hozzá kívánnak járulni a környezettudatos vezetés és szemléletmód formálásához.
 |  |
 |  |
A szakmai konferencia moderátora Ungár János, a Magyar Elektromobilitás Szövetség elnöke, az Uniós célok megjelölésével hangsúlyozta a klímavédelem fontosságát, az energiapolitika összehangolását, az infrastruktúra- és okoshálózat-fejlesztések helyzetét.
Vincent van der Meiden, a Business Lease magyarországi ügyvezetőjének előadásában elhangzott, hogy a világnak nagy szüksége van a szén és olaj alapú kisebb befolyásoltság elérésére a fenntarthatóság érdekében. Ehhez a megújuló energiák fokozott használatára törekednek.
A városi mobilitás perspektívái témakörben még három érdekes tájékoztatást hallottunk.
Sergio Fernandez Balaguer, a madridi közlekedési vállalat speciális projektekért felelős vezetője városának közösségi közlekedési kihívásairól beszélt. Ezek alapján ma a légszennyezettség csökkentése a legnagyobb megoldandó probléma. Spanyolországban már a ’80-as években elkezdték a felkészülést, először a jogszabályok szintjén. Az érdekelt felek megállapodásokat kötöttek és partnerségről nyilatkoztak egymás irányába. 2010-ben már elektromobilitás fórumot tartottak, projektjeik irányelve a szabályozás és együttműködés harmóniájának kialakítása volt. A klasszikus modell szerint „a szennyező fizessen” elvet alkalmazták, az új trend szerint, ha valaki szennyez, akkor ne közlekedjen a városközpontban. Különböző, egymásra épülő intézkedési terveket készítettek és valósítanak meg, hiszen Madrid és vonzáskörzetének lakossága ma már mintegy 6 millióra növekedett, mintegy 4 millió utazás/ nap mennyiségű forgalmat kell lebonyolítani. Nagy gondot okoz a forgalmi dugók ténye és a parkolóhelyek hiánya, a magánszemélyeknél 1,3 fő/ autó az ún. kihasználtsági mutatószám. A közösségi közlekedés elektromos járművekkel való jelentős fejlesztésével részben leküzdhető a kihívás. A központi kerületekben elektromos buszok, taxik, környezetbarát járművek, hibrid és LPG hajtású járművek közlekedhetnek, kiterjedt az e-jármű projekt, mopedek, kerékpárok. Az infrastruktúra jelentős fejlesztésével terjed a megosztás, egyre jobban biztosított a hozzáférés. Ezt a közlekedésben részt vevők figyelmének felhívásával, hatékony kommunikációval, a célzott üzenetek segítségével, továbbá keretrendszerek kialakításával és stabil finanszírozási rendszerekkel biztosítják.
Kerényi László Sándor, a Budapesti Közlekedési Központ mobilitásért felelős stratégiai vezetője bemutatta, hogy nálunk hogyan törekednek harmóniát teremteni a fenntartható hatékony közlekedés, az élhető város és a vonzó turisztikai célpont szempontrendszerei között. Jövőkép egy olyan koncentrikus felépítés kifejlesztése, melyben a központi városmagot belső, illetve külső gyűrű veszi körül, kialakulnak a P+R zónák, befelé haladva pedig a közösségi közlekedés veszi át a szerepet. A BKK jelentős lépéseket tett mind a kormányzati kooperáció igényének, lehetőségének biztosításával, mind a lakosság irányába egyeztetések és fórumok szervezésével, illetve a MOL-BUBI kerékpáros projekt megvalósításával. A fenntarthatóság érdekében a jövőben a mobilitást szolgáltatásként kell kezelni, amihez várhatóan majd havi előfizetés tartozik, ennek fejében pedig olyan eszközzel közlekedik az illető, amire szüksége van. Ennek megvalósításához többféle dologra van szükség. Legfőképpen az emberek igényének kialakítására. Lényeges, hogy rendelkezésre álljon mindehhez a megfelelő infrastruktúra. Ennek részét képezi például egy innovatív útvonaltervező rendszer is, melyben opcióként a legkisebb emisszió elérése is választható lenne a távolság vagy az idő minimalizálása mellett. Illetve kell még hozzá – ami már meg is indult – a generációs váltás. Ne a jármű tulajdonlása, hanem a hozzáférés lehetősége legyen az érték.
Huba Bence, az NGM Gazdaságfejlesztésért és- szabályozásért Felelős Államtitkárság elektromobilitásért felelős főosztályvezetője arról beszélt, hogy egy hosszú távon kiszámítható szabályozási és támogatási környezet megteremtése csak elektromobilitási törvény és végrehajtási rendeleteinek megalkotásával lehetséges. A törvény előkészítéséhez kezdeményezik az energia- és a közlekedési szektor, az érintett iparági területek, a felhasználók meghívását egy rendszeres szakmai egyeztetési fórumra. Kormányzati intézkedésként fontos az infrastruktúra, a háttéripar kiépítése és az e-car sharing cégek segítése, befektetések támogatása. További gazdaságpolitikai lépés még a közösségi közlekedés elektromos fejlesztése, az egyetemi kutatások (akkumulátor és hajtáslánc-fejlesztés) támogatása, önvezető autók fejlesztési támogatása (Bosch, Thyssen, Knorr) a kapcsolódó zalaegerszegi tesztpálya létrehozása.
Prof. Dr. Dieter Schramm, a Duisburg-Essen Egyetem tanszékvezető dékánja beszámolt az előző 7 év három, részben egymásra épülő, részben együtt futó elektromobilitási modellrégió projektekről Észak-Rajna-Vesztfáliában. A „Cologn E-mobil” 2010-2015. között futott, 66 jármű vett részt benne, 340 ezer km futással, 27,8 millió eurós teljes költséggel, 13 konzorcium részvételével. A „Ruhr-Auto” program 2012-2018. között fut, amiben 3150 fő vesz részt, összesen 716 járművel, és amelyből 126 tisztán elektromos, a többi pedig hibrid hajtású, idáig kb. 1 millió vezetett km-rel, ami már elemezhető adatmennyiség. A „Premium” projekt 2014-2017. közt fut, amibe már magánszemélyek is bekapcsolódtak, a céges flották mellé (60 magánautó, 656 cégautó). Az adatok elemzését a professzor vezetésével az egyetem végzi. Napi megoszlásban a járműhasználat 90%-a 4-18 óra közt zajlik, a lassú, teljes töltés éjjel történik, amire 9 óra elegendő. A napi táv 100 km felett van, a következtetések között már az is szerepel, hogy az időjárási feltételek nagy hatással vannak az elektromos járművek teljesítményére, a környezeti átlaghőmérséklet 15-16ºC, ami csökkenti a hatékonyságot, s okoz némi problémát az autó (utastér) fűtés-hűtés is. Pozitív viszont, hogy a gyakorlati vezetői tapasztalat megszerzésével jelentősen nő az elektromos közlekedés iránti bizalom. A jövőre azt prognosztizálják, hogy a fogyasztási szokások függnek majd a jármű felszereltségétől, a töltési infrastruktúrától és a gyorstöltési lehetőségektől. A használók előnyben részesítik a flotta nyújtotta lehetőségeket.
Pesti Tímea, a LeasePlan Hungary vezérigazgatója úgy látja, hogy a magyar szabályozási környezet a flottaszabályozás területén is nagyban segítené a plug-in hibrid és tisztán elektromos autók nagyobb arányban való megjelenését, majd elterjedését, a jelenlegi 1% helyett. Szerinte a vállalatok egyre innovatívabbak, nyitottabbak. Nálunk jelenleg direkt támogatási rendszer van, ami a német modellhez hasonló. Állami támogatásként kapható 5000 euró (1,5 millió Ft), amihez csatlakozhat még némi listaárhoz képest egyedi engedmény. Fél év alatt 300 elektromos autó került forgalomba, támogatási keret 3500 járműre van. Az emberek további szemléletváltoztatásához jó módszernek tartja, hogy az ügyfelek számára biztosítsanak több vezetési élményt, ismerhessék meg a járműveket, tehát az „igény szerinti mobilitás” felé kell haladni.
 |  |
 |  |
A délutáni időszakban a felsorakozott márkák innovatív fejlesztéseiről lehetett tájékozódni, ahol a gyártók jövőképe is kirajzolódott.
A Nissan Leaf például 2010-ben került piacra, a cég már 70 éve kezdte fejleszteni az első villanyautót. Jövőképükbe nem csupán az autógyártás tartozik, hanem dolgoznak az energiának a hálózatba történő visszapótlásán, a Smart City (okos város) megvalósíthatóságán és az autonóm járművek komplex rendszerének kialakításán. Ehhez elengedhetetlen a megújuló energiák tárolása, majd újraelosztása. Éjjel a jármű az utcán vezeték nélkül tudja majd újratölteni magát. Semmi zöld energia nem pazarlódik el, autónk össze van kötve a háztartás energiaellátásával, annak akkumulátoráról is tudnak majd működni a készülékek. Tehát az egész város össze van kötve, megosztják az energiát a szükségletek szerint. Nem lesznek töltőállomások, hanem zöld parkok, a zéró kibocsátás az elsődleges, csak ez a technológia lehet a megvalósítás útja.
A Volkswagennél az AudiQ7 e-tron tesztvezetésére volt lehetőség; jövőre pedig jön az e-tron quattro, majd az e-tron Sportback következik 2019-ben. A célok között van már az önvezető jármű elkészítése is. Az értékesítések terén 2025-ben már 2-3 millió eladott elektromos autóval számolnak.
A Mercedes-Benz tovább kívánja növelni a 200 km-es hatótávolságot a B osztálynál, illetve még tovább szeretné fokozni a vezetési élményt. Náluk sem csupán az autógyártásban gondolkodnak, a vállalati politikában megjelenik a komplex szemléletmód, különböző applikációkat fejlesztenek az e-járművekhez, mint például a sofőr energiatakarékos vezetésének mértékét megjelenítő, vagy hőségben az autó előhűtésének beprogramozása.
Az E.ON teljeskörűen biztosítja az elektromobilitáshoz szükséges szolgáltatásokat, teljesítik a cégek igényeit, utcai és fali töltők értékesítését, telepítését végzik, biztosítják a folyamatos üzemeltetést, az energiaszolgáltatást, de speciális háttérszoftvereket is készítenek.
Természetesen jutott idő az egyes modellek tesztvezetésére is. A körpályán a kormány kezelhetőségét, kormányozottsági jellegét lehetett próbálgatni, a pálya pipa modul emelkedőjén pedig a villanymotor adta gyorsítási lehetőséget tapasztalhattuk meg a Volkswagenekkel és az Audi Q7-tel. Az országút modulon a pályaautózásból adódóan szintén a kormányzás, a gyorsulás és a fékezés élményét gyűjthettük be a Nissan Leaf és a Mercedes B osztálybeli elektromos autóval. A multifunkcionális modulon pedig jávorszarvas tesztet követően ívmeneti haladás következett, majd a szervizúton lehetett gyorsulni és kikerülési feladatot végrehajtani a BMW i3-as autókkal. A 10-15 perces autózások inkább kedvcsinálásra adtak lehetőséget, némi összehasonlítást nyújtva a hagyományos járműveinkhez képest. Mélyen elemezhetö tapasztalatok szerzésére csak hosszabb idejű használat adna lehetőséget. Csörgő László, vezető instruktor szerint: az e-car tréningeken részt vevők az energiafogyasztás csökkentése mellett, megtanulhatják a hatótávolságot is maximalizálni. Cél a jármű optimális használata, hiszen ezzel is fokozható a közlekedés biztonsága.
A zsámbéki E-mobility Day programja eredményes volt, biztosította a szakmai tájékozódást, a tágabb kitekintést a jövőben várható változásokra, lehetőséget adott vezetési tapasztalatok szerzésére, de még a jó hangulatú kötetlen beszélgetésekre is.
Feljegyezte: Pataki Melinda