A közúti balesetek 2016. évi alakulása az előzetes adatok tükrében
Megállapítható, hogy 2016. január 01. és december 31. között összesen 16 506 olyan közúti balesetet okoztak Magyarország közútjain, melynek során legalább egy fő megsérült. Ez 1,1%-os növekedést jelent a 2015. évi 16 331 hasonló balesettel szemben.Tavaly összesen tizenhárom megyében és a fővárosban mérhető a balesetek számának csökkenése, míg hat megyében a balesetek száma eltérő mértékű növekedést mutat.
2016-ban a halálos kimenetelű balesetek számában 5,0%-os (556 baleset a 2015. évi 585 balesettel szemben), a súlyos sérüléses balesetek számában pedig 1,5%-os (4 837 a korábbi 4 913 balesettel szemben) csökkenés mutatható ki. Egyedül a könnyű sérüléses balesetek száma nőtt, 2,6%-kal (11 113 az egy évvel korábbi 10 833 helyett).
Az elmúlt évben a közúti balesetben meghalt személyek száma – az előzetes adatok alapján – jelentős, 47 fős csökkenést mutat. Ez azt jelenti, hogy a 2015. évi 644 fővel szemben 2016-ban 597 fő vesztette életét közútjainkon, mely 7,3%-os csökkenésnek felel meg.
A súlyosan sérült személyek száma 2016-ban 1,8%-kal csökkent (5 575 főről 5 472 főre), a könnyen sérültek száma pedig 2,7%-kal nőtt (15 324 fő helyett 15 735 fő).
Az ittasan okozott balesetek száma – a korábbi évek jelentős csökkenései után – lényegesen nem változott, a kedvező trend továbbra is megmaradt. Az előzetes adatok alapján a 2015. évi 1 577 fővel szemben 2016-ban 0,2%-kal (3 fővel) kevesebb, összesen 1 574 személy okozott személysérüléses közúti balesetet szeszesitaltól befolyásolt állapotban. Az ittasan okozott baleseteknek az összes személysérüléses baleseten belüli aránya a 2015. évi 9,7%-ról 2016-ban 9,5%-ra csökkent. Az ilyen balesetek aránya megyénként jelentős különbségeket mutat. Az országos átlag feletti arány tapasztalható Bács-Kiskun megyében (18,0%), míg a fővárosban átlagosan számítva 100-ból mindössze 5 személysérüléses balesetet okoz ittas járművezető (Budapesten az ittas balesetek aránya tavaly 4,8% volt, hozzávetőlegesen fele az országos átlagnak).
A közúti balesetek főbb okai vonatkozásában 2016-ban sem történt érdemi változás. Első helyen emelhető ki a gyorshajtás (4 929 eset, az összes baleset mintegy 30%-a), másodikként az elsőbbségi jog meg nem adása (4 193 eset, 25%), harmadikként pedig a kanyarodás szabályainak meg nem tartása (2 801 eset, 17%).
Az elmúlt évben a személysérüléses közúti balesetek 65%-át, azaz 10 808 balesetet személygépkocsi vezetők okozták, bár szükséges megjegyezni, hogy hazánkban a közúthasználókon belül a személygépkocsi vezetők részaránya a legmagasabb. A tehergépjármű vezetők által okozott balesetek száma 1 251, ami az összes baleset mintegy 8%-ának felel meg, míg az autóbusz vezetők 177 balesetet okoztak (1%-os részesedés az okozókon belül). A motorkerékpárosoknak (636 baleset) és a segédmotoros kerékpárosoknak (668 baleset) egyaránt 4-4 % körüli a részarányuk a balesetek okozóin belül.
A kerékpárosok aránya a balesetet okozók körében tavaly 11,0% volt (1 803 baleset), ami megfelel az előző évi aránynak, míg a gyalogosok tavaly az összes személysérüléses közúti baleset 5%-át okozták (910 balesetet).
 |  |
 |  |
 |  |
Amennyiben a 2016. év előzetes közúti baleseti adatokat a 2010. év megfelelő adataival hasonlítjuk össze - mely az európai uniós és a magyarországi közlekedésbiztonsági programok báziséve -, akkor megállapítható, hogy az eltelt időszakban a személysérüléses közúti balesetek száma 4,3%-kal nőtt (a 2010 évi 15 827-ről 16 506-ra). A közúti közlekedési balesetben meghalt, illetve megsérült személyek száma ugyanebben az időszakban 4,8%-os növekedést mutat (2010-ben 20 810 fő, míg 2016-ban 21 804 fő vesztette életét, vagy sérült meg közúti balesetben).
Ugyanakkor a legfontosabb közlekedésbiztonsági mutatóban, a közúti balesetben meghalt személyek számában már kedvező a változás. 2016-ban ugyanis csaknem egyötödével kevesebben vesztették életüket közútjainkon, mint az évtizedforduló évében, és a halálos áldozatok számának tavaly mért 19,3%-os csökkenése nemzetközi viszonylatban is jó eredménynek számít.
Az ORFK-OBB év eleji jelentése alapján