A 76-os KRESZ negyven éve (VI. rész)

A lakosság biztonságérzetének megteremtésére 2007-ben „Új rend és szabadság” elnevezéssel kormányprogramot készítettek. Az ebben szereplő célkitűzések megvalósítására október 1-én kormánybiztost nevezetek ki. A kormánybiztos feladatkörében többek között szerepelt a közlekedésbiztonság javítását célzó jogszabályok előkészítése és új intézkedések kidolgozása.[1]

E célok elérése érdekében a következő feladatokat kívánták megvalósítani;

· rend legyen közútjainkon. A közúti ámokfutókkal, gyorshajtókkal, ittas vezetőkkel, zebrán átszáguldozókkal szemben zéró toleranciát hirdettek. Olyan közlekedési igazgatási bírságot vezessenek be, amely a jármű tulajdonosát (üzembentartóját) teszi felelőssé az autójával elkövetett szabálysértésekért.

· a rendőrség alkalmazza az objektív felelősség elvét; a hét kiemelt szabálysértés elkövetése esetén 30 ezer forinttól 300 ezer forintig terjedő közigazgatási bírságot szabjanak ki a gépjármű üzemben tartójával szemben. A jogszabály szerint a gépjármű üzemben tartója felelős azért, ha a járművel túllépik a megengedett legnagyobb sebességet, nem tartják be a vasúti átjárón történő áthaladás szabályait, a közlekedési lámpák utasításait, a megállás és várakozás szabályait, a behajtási tilalomra és a kötelező haladási irányra vonatkozó szabályokat, az autópálya leállósávjának igénybevételét meghatározó kitételeket, illetve a természet védelmére vonatkozó előírásokat. Az ittas vezetőktől a rendőr már a helyszínen elveszi a jogosítványt.

· szigorítják a pontrendszert. Ittasan okozott balesetért hét helyett tizenöt, gyorshajtásért, szabálytalan előzésért, tilos jelzésen áthajtásért hat büntetőpont jár. Akit egyszerre több szabálysértésen érnek, akár tíz pontot is kaphasson.

2008-as év nyarán az autópályák áteresztőképességének növelése és a személygépkocsi forgalom gyorsítása érdekében kísérleti jelleggel az M1-es és M3-as autópályák egy-egy rövid szakaszán a „Tehergépkocsival előzni tilos” táblák kihelyezésével – a fővárosból kivezető irányban - előzési tilalmat vezettek be a 3,5 megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó tehergépkocsik (vontatók) számára. Az intézkedés oka az volt, hogy az autópályákon jelentős baleseti veszélyforrást jelentettek az egymást kis sebességkülönbséggel hosszú ideig egymást előzgető tehergépkocsik (vontatók) és az ilyen gépkocsikból és pótkocsiból álló járműszerelvények.

Az egy évet meghaladó tesztidőszak elemzése után megállapították, hogy az előzési tilalom hatására a ráfutásos balesetek száma jelentősen csökkent. Ez megerősítette az előzetes elgondolás helyességét. Egyenletesebbé vált a forgalom, mert az autóvezetők már nem kényszerültek a kamionok indokolatlan manőverei miatt erőteljes fékezésekre. A kedvező tapasztalatok láttán elrendelték, hogy további autópályákon - 10-20 kilométeres egybefüggő szakaszokon - jelzőtáblával tiltsák meg az előzést a Budapestről kifelé vezető irányokból, valamint más néhány nagy forgalmú útszakaszon is.

Felmerült az is, hogy szükség lenne néhány KRESZ szabály módosítására is pl.: az autós köteles legyen megállni a kijelölt gyalogos-átkelőhelynél, ha ott gyalogos vár az áthaladás lehetőségére. Továbbá hogy a rendőr vegye el a rendszám nélkül közlekedő gépjárművezetők  jogosítványát. Szigorítsák a rendszám nélkül – vagy rosszul felhelyezett rendszámmal – autózókra a bírságot, a kamionok ne előzhessenek bizonyos pályaszakaszokon. Helyezzék az objektív felelősség körébe a buszsávok és mozgáskorlátozott-parkolók jogosulatlan használatát. A 12 év alatti kerékpárosok kötelezően használjanak bukósisakot. Tervezték a próbajogosítvány bevezetését is.

A végleges megoldás pedig egy teljesen új KRESZ bevezetése legyen. A Közlekedéstudományi intézetben már el is készült erre a terv. Az elképzelések szerint ennek megvalósítása azonban 1-2 évet is igénybe vehet.[2]

A bevezetett szigorú intézkedések hatására jelentősen javult a közlekedésbiztonság. A 2009-es év első három hónapjában 189-ről az előző évhez képest 172-re csökkent a közúti balesetben elhunytak száma.[3] Azonban meg kell említeni, hogy a hazánkat sújtó gazdasági – pénzügyi válság (többek között az üzemanyagárak jelentős drágulása) miatt a forgalom csökkenése is szerepet játszott a baleseti számok kedvező alakulásában.

A 48/2009. (IX. 30.) KHEM rendelet hatályon kívül helyezte a 6/1990. (IV.12.) KöHéM rendelet 105.§-át, mely a tartalékizzók, az izzólámpacsere elvégzéséhez szükséges szerszámok, valamint a járművön alkalmazott biztosítók készenlétben tartását írta elő.

A módosítást ismertető Magyar Közlönyben a fentiekkel egyidejűleg jelent meg a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló rendeletet módosító 50/2009. (IX.30.) KHEM rendelet is. Az itt újrafogalmazott 106.§-ban járműtípusonként határozták meg az elsősegélynyújtó felszerelések tartalmát. Az új szabály szerint az elsősegélynyújtó felszerelés egyes tartalmi elemei csak a gyártó által meghatározott, a csomagoláson feltüntetett érvényességi időpontig használható.

A Kormány 289/2009. (XII. 18.) Korm. rendelete a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM számú együttes rendelet módosításáról

A rendelet 2010. I. 1-én lépett hatályba.

Az 5.§ (1)-(2) és (5) bekezdése, a 6.§ (4) bekezdése, a 7§ (1) bekezdése, a 10§ (3) bekezdése módosult.  A 10.§ kiegészült (7)-(10) számú bekezdéssel. A 13§ (1) bekezdés e) és i) pontja, valamint a 14§ (1) bekezdés d) , g) és r) pontja változott. A 14§ (1) bekezdése z/3 ponttal egészült ki, a (6), (9), (12), (14) bekezdés helyébe új normaszöveg lépett, és új (16) bekezdéssel egészült ki. A 17§ (1) bekezdése d/2 ponttal egészült ki, az e) pont. Módosult és további g/6, g/7, v/1 és y/1  pontokban új táblákkal gyarapodott. A 17§ (3) bekezdése is változott. A 18.§ (1) bekezdésének h/1 pontját bővítették és (8)- (10) számú bekezdéssel egészítették ki. A 20.§ (6) bekezdés is módosult. A 21.§ egy számú (13) bekezdéssel egészült ki. A 25.§- ának (2), (3), és (6) bekezdése módosult. A 26.§ (1) bekezdésének bevezető szövege és a) és d) pontja változott illetve d/a, d/b, d/2 és d/3 ponttal egészült ki, a (2) bekezdés pedig módosult. Változtatták a 31.§ (2), (3), valamint az (5) bekezdés b) és c) pontjait. A 36.§ (3), (8), (10) és (12) pontja módosult. A 37.§ (4) és (5) módosult illetve kiegészült. A 39.§ (1) bekezdése, valamint a 39/A.§ (1) bekezdésének b) és c) pontja változott. A 40.§ (5) bekezdés l) és (9) módosult. A 42.§ egy (5) bekezdéssel egészült ki. A 43.§ (2) és (4) bekezdése, a 48.§ (7) és (9), az 50.§ (1) bekezdésének a) pontja, valamint (2) bekezdése módosult és (3) és (4) bekezdéssel egészült ki, a korábbi (3) bekezdés számozása (5) bekezdésre változott. Az 54.§ (1), (4), (5), (8) bekezdése módosult, a (9)-(11) pedig kiegészült. Az 59.§ (1) és (3) valamint a 63.§ is módosult, ill. kiegészült. Az 1 sz. függelék I. fejezete új h/1)., h/2). és h/3). ponttal gazdagodott. Az 1 sz. függelék II. fejezetének  j) és k), valamint az r/2). és r/3). pontja kiegészült, az y) pontját pontosították. A 2. sz. függeléket zs/5. ponttal egészült ki.

2010. január 1-jén lépett hatályba a kormányrendelet, melynek célja a védtelen közlekedők, a kerékpárosok, a gyalogosok védelme, az előírások egységesítése, egyszerűsítése, a szabálykövető magatartás erősítése, valamint egyes korszerű forgalomtechnikai megoldások bevezetése volt.[4]

Átfogalmazták illetve pontosították a járművek közlekedésben való részvételének feltételeire vonatkozó paragrafust. A hatósági jelzéssel (rendszámtáblákkal) kapcsolatban a KRESZ eddig csupán hivatkozott a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV.12.) KöHÉM, valamint a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 35/2000. (XI.30.) BM. rendeletekre. Most a járművek könnyebb azonosíthatósága, a gépjárművezetők számon kérhetősége érdekében, valamint a vonatkozó szabály jobb megismerése céljából megfogalmazták azokat a fontos szabályokat, amiket a forgalomban résztvevő vezetőknek feltétlenül ismerniük kell.

A „meghatározott műszaki feltételeknek” való megfelelési előírást bővítették a „biztonsági- és környezetvédelmi” jogszabályi követelményekkel.

2008. I. 1-jével a megszűntetett határőrséget integrálták a rendőrség szervezetébe. A változáshoz igazodva a forgalomirányításra, ellenőrzésre jogosultak köréből kivették a KRESZ-ből a már nem létező határőrt. A szolgálatban lévő katonai forgalomszabályozó, a vám- és pénzügyér, a tűzoltó, valamint a forgalmat ellenőrző közlekedési hatóság közúti ellenőre mellé pedig bekerült a katasztrófavédelmi hatóság közúti ellenőre. E hatóság a tűzoltóság és a polgári védelem összevonásával alakult meg 2000. január 1-jén.

A közúti közlekedési baleset helyszínén a közlekedés zavartalanságának biztosítása érdekében új szereplő a polgárőr jogosultságot kapott jelzőőri feladatok ellátására. A polgárőr a rendőri intézkedést igénylő baleset helyszínén a rendőrség megérkezéséig önállóan intézkedhet, azt követően pedig a rendőrség felkérésére és utasításainak megfelelően folytathatja a jelzőőri tevékenységét. 

Módosították a kerékpár fogalom-meghatározását. A korábbi „két vagy háromkerekű” kerékpár helyett „legalább kétkerekű” járműről írnak, mert útjainkon megjelentek a négykerekű, illetve a kettőnél több személy által hajtott különleges biciklik is.

A 18 éves kor helyett a 16 életévét betöltött biciklis vihet egy 10 éven aluli gyermeket a kétkerekű kerékpárján,

A három vagy négykerekű kerékpáron a 17 életévét betöltött vezető az erre kialakított ülőhelyen akár felnőtt utas(oka)t is szállíthat.

A kerékpár-közlekedésre vonatkozó szabály a továbbiakban nem írta elő az úttest szélén való szoros haladást, de az általános jobbra tartási kötelezettség a kerékpárra is vonatkozik. Lakott területen kívüli főútvonalon viszont változatlanul az úttest széléhez húzódva kell biciklizni.

A kerékpárosoknak a rendeletmódosítás több új sebességhatárt jelölt meg. Gyalogos és kerékpáros övezetben legfeljebb 20 km/h sebességgel haladhatnak, ha az útburkolati jellel elválasztott vagy eltérő színű burkolattal megjelölt részen a gyalogosok mellett közlekednek. Az út egyéb részein a gyalogosok veszélyeztetése nélkül - legfeljebb 10 km/h sebességgel közlekedhetnek. A kerékpárúton hajtóknak 30 km/h-ban maximalizálták a megengedett sebességet.  Lakott területen kívül, ha a kerékpáros fejvédő sisakot visel, és utast nem szállít akkor akár 50 km/h iramban is tekerhet az úttesten. Az eltérő sebességhatárokat annak figyelembevételével határozták meg, hogy a kerékpáros az adott úton mennyire kerülhet konfliktusba partnereivel. Például a legfeljebb 20 km/h-es tempót ott határoztak meg ahol közvetlenül a gyalogosok mellett lehet kerékpározni.

Bevezették a „nyitott kerékpársáv” fogalmát. Eltérés a korábbról már ismert sárga színű kerékpársávhoz képest, hogy ezt a sávot előzésre, illetve a szemből jövő jármű előli kitérésre más járművek is igénybe vehetik. A jobbra bekanyarodásra való besorolásra pedig a nyitott kerékpársávot a járműveknek igénybe kell venniük.

Kiegészült a szabály, amely lehetővé tette, hogy az egyirányú forgalmú úton – az erre utaló kiegészítő tábla engedélyével - a kerékpár és/vagy autóbusz az alaptáblán kijelölt közlekedési iránnyal szemben is haladhasson.

A kerékpárosok ezt az úttesten kijelölt kerékpársávon, ennek hiányában – a menetirányt tekintve – az úttest jobb széléhez húzódva vagy az autóbuszoknak kijelölt irányban az álltaluk igénybe vehető buszsávban tehetik meg.

Mindenki számára egyértelművé tették, hogy az alábbi jelzőtáblákon a sebességre utaló felírat km/h-ban határozza meg a tempót. Ennek tisztázására azért volt szükség, mert a sebesség mértékegysége egyébként a méter/másodperc, de a mindennapi szóhasználatban - a sok évtizedes hagyománynak megfelelően – ezt mégis kilométer/órában mondjuk és írjuk.

A 3500 kg megengedett legnagyobb össztömeget nem meghaladó gépkocsik részére lakott területen kívül - figyelemmel ezek kedvező közlekedésbiztonsági konstrukciós jellemzőire - azonos felső sebességhatárt állapítottak meg.

Az egységes szabályozás érdekében a lakó-pihenő övezet esetében is a 2500 megengedett legnagyobb össztömeg helyett 3500 kg-ban határozták meg azt a tömeget, amely behajtási határt jelent meghatározott gépkocsik részére.

A gyalogosok védelme érdekében pontosították a zebra forgalmi rendjére vonatkozó szabályokat. A járművezetők csak olyan sebességgel közelíthetik meg a gyalogos átkelőhelyet, hogy előtte még biztonságosan meg tudjanak állni. Tehát a gyalogos esetleges figyelmetlensége, helytelen viselkedése nem menti fel a gázoló járművezetőt, ha kellő időben és távolságban észlelte partnere úttestre lépését.

Bővítették azoknak a helyeknek a számát ahol a vezetőknek fokozottan kell ügyelnie az úttesten áthaladó gyalogosokra. Ilyen a menetrend szerint közlekedő járművek megállóhelyénél az úttestre lépő gyalogos, valamint az iskolabuszra fel- és arról leszálló gyermekek megközelítése.

Az alábbi új táblákkal illetve útburkolati jelekkel bővült közúti jelzések sora;

A továbbiakban a túlméretes vagy túlsúlyos gépkocsikra, illetve azok szakkíséretét ellátó pilot kocsikra felszerelt jelzőtáblák jelentését ugyanúgy figyelembe kell venni, mintha azokat az úttest mellett vagy felett lennének elhelyezve.

A fény kibocsátására alkalmas jelzőtáblákon a fehér és fekete jelzések egymással felcserélt színekben is megjelenhetnek.

A vasúti átjáró előtt a számszerűsített sebességkorlátozást – a lakott területen legalább 30 km/h-ra, lakott területen kívül 40 km/h-ra csökkentést – általánosabb és rugalmasabb előírás váltotta fel, amely „csak” fokozott óvatosságot követelt meg a síneket megközelítő járművezetőtől. Ennek viszont most az a kockázata, hogy a járművezető a megelőző veszélytelen útszakasz sebességével haladva is megközelítheti a vasúti átjárót. Ezért ahol az egyébként megengedett legnagyobb sebesség mérséklése feltétlen szükséges, ott az út kezelője a szükséges „Sebességkorlátozás” táblát helyezni el. Az ilyen helyen a tábla hatálya csak a vasúti átjáróig tart.

Lehetővé tették, hogy a kétkerekű egy nyomon haladó járművek akkor is megállhassanak a járdán, ha erre nincs külön megengedő közúti jelzés. Ennek feltétele az, hogy a gyalogosok részére legalább 1,5 méter szélességű járdafelületet szabadon kell hagyniuk, és a járda szélességének legfeljebb a felét foglalhatják el.

A közlekedés már meglévő, de eddig a büntetés kockázatával járó gyakorlatot úgy legalizálták, hogy kétkerekű motorkerékpárral, illetve kétkerekű segédmotoros kerékpárral a forgalmi okból megálló járművek mellett, vagy azok között, kétkerekű kerékpárral az úttest szélén, az álló járművek mellett jobbról – ha elegendő hely áll rendelkezésre - előre szabad haladni.  

A kettőnél több forgalmi sávos párhuzamos közlekedésre alkalmas utakon a motorkerékpárosoknak megengedték, hogy a harmadik és további belső sávokban ugyanúgy közlekedjenek, mint a személygépkocsik.

E rendeletmódosítás előtt a közlekedők igazságérzetét joggal bántotta az a gyakorlat, hogy a rendőrhatóság sebességmérő járművei a hatályos szabályokat figyelmen kívül hagyva foglalták el a járdákat, járdaszigeteket járműforgalom elől elzárt helyeket és lesipuskás módon igyekeztek tetten érni a gyorshajtókat.

Ezen túl az ellenőrzést végző rendőrök már bárhonnan, akár elbújva, a mások számára tiltott helyen megállva is tevékenykedhetnek.  Az új szabály csupán egyetlen feltételt tartalmaz: a sebességmérő autót úgy kell elhelyezni, hogy az ne akadályozza "indokolatlan mértékben" a gyalogos és járműforgalmat. Tehát a rendőrök a mások számára tiltott helyekről, pl.; az autópálya leállósávjáról, annak lehajtóján vagy felhajtóján, a feljárókon megállva is vadászhatnak a gyorshajtókra.

Ahol azonban az úton a járművek elhaladási sebességének ellenőrzésére állandó mérőberendezést állítanak fel ott ennek jelölésére egy új tájékoztatást adó tábla szolgál.

Pontosították az autópálya leállósávjára vonatkozó szabályt. Meghatározták, hogy melyek azok a kivételezett gépjárművek amelyek bizonyos feltételek megléte esetében ott megállhatnak illetve várakozhatnak.

Mellékúton - közterületi engedély nélkül - a korábbi 30 nap helyett ezen túl csak 10 napig szabad rendszám nélkül tárolni azt a hatósági jelzéssel nem rendelkező járművet, amely csak ilyen jelzéssel vehet részt a közúti forgalomban.

A módosítás a közterület-felügyelet részére is lehetővé teszi, hogy a szabálytalanul várakozó/tárolt járművet eltávolítsa.  

A közúti járművekkel kapcsolatos II. függelékbe bekerült a quad, valamint a mopedautó fogalom-meghatározása. E járművek esetében is már a Műszaki Rendelet függelékének megfelelően határozták meg a kategóriák definícióját.

Az iskolabusz korábbi definíciója az iskolai tanulók szállítását végző vállalkozások és az utazást megrendelő önkormányzatok számára nem volt egyértelmű. Az iskolabuszra vonatkozó előírásoknak csak az olyan autóbuszos vállalkozásoknak kellett megfelelniük, amelyek kifejezetten iskolabuszt – az óvodás gyermek, közoktatási intézmény tanulója szállítására rendszeresített, nem menetrend szerint közlekedő autóbuszt – kívánnak üzemeltetni. Azoknak, akik nem iskolabuszként kívánták üzemeltetni járműveiket, de tanulókat, óvodásokat is akarnak rendszeresen utaztatni, lehetőségük volt más üzemeltetési formát választani.

A korábbi gyermekbiztonsági rendszerre vonatkozó szabályt azzal egészítették ki, hogy a gyermekülést a járműnek az erre gyárilag kialakított rögzítési pontjaihoz, vagy az üléshez tartozó biztonsági övhöz vagy ennek bekötési pontjához kell csatolni.

A 2010-es esztendőben sem került le a napirendről, hogy az autópályák belső sávban manőverező nehéz tehergépkocsik baleseti veszélyforrást jelentenek. Bár eseti jelleggel egyes gyorsforgalmi útszakaszokon (2008-ban) már helyeztek el „Tehergépkocsival előzni tilos” táblákat, melyek időkorlát nélkül és forgalmi sáv számtól függetlenül valamennyi 3500 kg-t meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsira, vontatóra, valamint e járművekből és pótkocsiból álló járműszerelvényekre vonatkozott. Figyelemmel a közben begyűjtött tapasztalatokra célszerűnek látszott az intézkedést pontosítani.

„Ha egy kamion az alacsony sebességkülönbség ellenére egy másik előzésébe kezd, hosszú perceken és kilométereken át eltarthat, amíg végre elé tud kerülni. Eközben a két jármű mögött számos gyorsabb autó torlódik fel, és kényszerül végigvárni a nehézkes, sokszor indokolatlan és nem egyszer veszélyes manővert. A kormány e kockázatos gyakorlat visszaszorítása érdekében vezeti be az előzési tilalmat a tehergépkocsik egy körére, mintegy 1200 kilométernyi útszakaszokra, a nappali órákra.”[5]

A KRESZ módosítás az előzési tilalmon felül azáltal akadályozná meg az összefüggő kamionoszlopok kialakulását, hogy a követési távolságot egy járműszerelvény hosszát meghaladó távolságban határozza meg.

A Kormány 280/2010. (XII. 15.) Korm. rendelete a nehéz tehergépkocsik közlekedésének korlátozásáról szóló 190/2008. (VII. 29.) Korm. rendelet, valamint a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendelet módosításáról

Ez a rendelet 2011. január 1-jén lépett hatályba. 37. §-a a (6) és (7) bekezdéssel egészült ki.

A módosítás a gyorsforgalmú utakon való közlekedés akadálytalanságának megőrzése érdekében elrendelte a 7,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó tehergépkocsik, vontatók valamint e járművekből és pótkocsiijaikból álló járműszerelvények részére vezetett be 6 és 22 óra között előzési tilalmat. Előírták azt is, hogy a tilalom hatálya alá tartozó járműveknek olyan követési távolságot kell tartaniuk, hogy közéjük legalább egy, - szintén az előzési tilalom hatálya alá tartozó – járműszerelvény biztonságosan besorolhasson. A közlekedés gyakorlatában ez azt jelenti, hogy a megengedett legnagyobb – 80 km/h - sebességgel haladó ilyen jármű illetve járműszerelvény, (ezek hosszúsága legfeljebb 24 méter lehet) legkisebb követési távolsága, ha a reakcióidőt 1 másodpercnek vesszük (amely alatt a megtett út hossza 22 méter), akkor a két jármű között legalább 68 méteres követési távolságot kell tartani.

Szükség szerint az egyes túlterhelt útszakaszokon érvényes, szigorúbb tiltást továbbra is táblák jelzik. E rendelkezéssel a gyorsforgalmi utakon érezhetően csökkenteni tudták az eljutási időket, nőtt a haladási sebesség a belső forgalmi sávban, mérséklődtek a baleseti kockázatok.

Folyt. köv.