Helyes válaszok bővebben, előző 2016/2-es számunk gyakorló tesztkérdéseire

Helyes az „A” válasz. Egyszer egy autóvezető úgy akarta megúszni a kézben tartott mobiltelefon használatáért kirótt közigazgatási bírság kifizetését, hogy fellebbezett a határozat ellen. Véleménye szerint a hatóság tévesen ítélte meg cselekedetét, mert ő bizony nem telefonált csupán kinyomta az érkező hívást. Az ügy a bírósági eljárások során egészen a Kúriáig jutott, ahol iránymutató határozattal kimondták: a mobilhasználat mind a telefonhívás fogadását, illetve kezdeményezését vagy a fogadás visszautasítását felöleli, hiszen a mobiltelefon használata azt jelenti, hogy a gépjárművezető vezetés közben a mobiltelefon egyes funkcióját igénybe veszi. Vezetés közben pedig a mobiltelefon-használat elvonhatja a sofőr figyelmét. 

Helyes a „B” válasz. Ha a mély kátyút kikerülni már nem lehet, a gépkocsit intenzíven fékezni kell, azonban közvetlenül a gödör előtt a fékezést meg kell szüntetni. Ne álló, hanem forgó kerekek vegyék fel az ütést, ezzel csökkenthető a futóművet ért káros hatás. 

Helyes a „C” válasz. A katonák vezetője a hídra lépés előtt kiadja a parancsot: Ne tarts lépést! Réges-régi szabály, hogy hídon gyalogosok (katonák) zárt csoportja ütemes lépésben nem haladhat, mert ettől veszélyes rezonancia jelenségek keletkezhetnek. 

Helyes a „B” válasz. Ha a karambolról nem kell a rendőrhatóságot értesíteni, a balesetben érintettek kötelesek személyazonosságukat egymás számára kölcsönösen, hitelt érdemlően igazolni és megnevezni azt a biztosítót, amellyel a járműre felelősségbiztosítási szerződést kötöttek.

Helyes a „B” válasz. A mozgáskorlátozott személy nem tudta vagy tudta, de figyelmen kívül hagyta, hogy a kerékpárúton csak lakott területen kívül szabad közlekednie kerekes székével. Ha ez a kerekes szék sík úton önerejéből nem képes 10 km/h sebességnél gyorsabban haladni akkor függetlenül attól, hogy beépített erőforrás hajtja, nem minősül járműnek. Gyalogosként pedig a kerékpárúttal párhuzamosan futó gyalogúton kell haladnia.

Helyes a „C” válasz. A gyalogos-átkelőhely a gyalogosok részére jelöli, ki azt a helyet ahol a járművekkel szemben elsőbbségi helyzetben keresztezhetik az úttestet. A járművek csak az úttest hossztengelyére merőlegesen - a széles szaggatott vonalakkal (zebrasávozással) párhuzamosan - haladhatnak át a kijelölt gyalogos-átkelőhelyen. A kerékpáros akkor járt volna el szabályosan, ha leszáll utánfutós bringájáról és azt gyalog áttolja a zebrán.

Helyes az „A” válasz. Pótkocsinak nem minősülő fék nélküli vontatmányt (mezőgazdasági vagy ipari munkagépet) vontató mezőgazdasági vontatóval legfeljebb 15 km/h sebességgel szabad közlekedni.

Helyes az „A” válasz.  A személygépkocsival az út és forgalmi viszonyok szerint lehetséges mértékben jobbra tartva kell közlekednünk. A jogalkotó - a 4/1988. (VI. 30.) KM-BM rendelettel - azért pontosította a megelőző normaszöveget (mely itt a „B” válaszban olvasható), mert akkoriban azt többen úgy értelmezték, hogy csak akkor kell az úttesten jobbra tartaniuk, ha közlekedési partnereiket egyébként zavarnák.

Helyes a „B” válasz. Kétkerekű kerékpárral a forgalmi okból megálló járművek mellett csak jobbról szabad előre hajtani. A gépkocsik közötti előresorolás csak a kétkerekű motorkerékpárnak, illetve a kétkerekű segédmotoros kerékpárnak megengedett!

Helyes a „C” válasz. A bicajosok biztonságosabb közlekedése céljából az úttesten kerékpársávot létesítettek. A járművek megállítására és várakozásra az úttest szélén van szabályos lehetőség. A forgalomból kiálló illetőleg az oda befonódó járművek a kerékpársávot csak a biciklisek elsőbbségi jogának megsértése nélkül keresztezhetik.

Helyes az „A” válasz. A közlekedésben részt vevőkre vonatkozó általános rendelkezéseknél a 3.§-ban írják elő, hogy mások közlekedését indokolatlanul nem szabad zavarni. Többek között zavarásnak minősül, ha valaki közlekedési partnerének figyelmét elvonja vagy indokolatlanul leköti. Kellemetlen, ha valaki pl. nagy hangerővel, - ráadásul még olyan muzsikával vonja el partnere figyelmét a vezetéstől, ami ízlése ellen is van. A túlzott hangerő még annak is kárára van, aki egyébként szereti a játszott a dallamot és szíve szerint megosztana minden körülötte lévővel. Dr. Koppány Géza a korszak kiemelkedő közlekedés pedagógusa a következőkre hívja fel figyelmünket: „Szoktassuk rá magunkat legelőszőr is arra, hogy a kocsiban vagy a motorháztető alatt jelentkező minden legkisebb szokatlan zörejre felfigyeljünk….A külső zajokra csak akkor tudunk felszabadult figyelemmel ügyelni, ha a magunk fészkében semmi nem zavar bennünket.” (3. füzet A defenzív vezetés néhány kérdése, 1972. Közdok, 12. oldal)

Helyes az „A” válasz. Főútvonalon, és a mellékútvonalon 10 napot meghaladó időn túl tilos a rendszámköteles járművet tárolni. Mivel a kerékpárnak nincs hatósági jelzése, ily módon történő tárolását KRESZ szabály nem korlátozza.

Helyes az „A” válasz. Az úttest szélén lévő, merőleges parkolóba való beállás módját a járművezető szabadon választhatja meg. A járművezetés oktatása során az előremenetben, valamint hátramenetben - balra és jobbra - történő parkolást a tanulóvezetőknek megtanítják. Sűrű forgalmú úton a többi várakozó jármű közé könnyebb hátramenetben beállni és onnan az előremenetben történő kiállás is biztonságosabb. Persze van kivétel is, pl. egy nagyáruház parkolója, ahol beálláskor mégis jobb az előremenetet választani, mert a bevásárlókocsiból könnyebb lesz a csomagtartóba átrakódni.

Helyes az „A” válasz. Nem követ el szabálysértést a gépkocsi vezetője, ha a csomagtartó fedelét nyitva hagyja, amikor azt a rakomány mérete miatt lezárni nem tudja. Ilyen esetben a szállított tárgy nem nyúlhat túl az autón sem hátra, sem pedig oldal irányba. Az esetleg takarásba került belső tükröt a jobb oldali tükörrel helyettesíteni lehet.
Megjegyzés: Az irodalmat kedvelő olvasóinknak az ajtó szóról Szabó Magda gyönyörű regénye, az ingatlan lakójának, a házának bejárata, a jármű vezetőjének pedig az autójába való be és kiszállást lehetővé tevő nyílás elzárására szolgáló fémszerkezet jut eszébe. Van, olyan autós, aki a „jármű ajtaja” szavakat  tágabb összefüggésben értelmezi; a motorháztetőt, az üzemanyag betöltő nyílás elzárására szolgáló szerkezetet, valamint a csomagtartó és kesztyűtartó fedelét is ajtónak tekinti. Kérdés, hogy e gondolatmenet szerint hány ajtósnak minősülő a régi kockakasztnis 601 S. Trabant? Persze még azt is el kell döntenünk, hogy mit mondjunk az ötajtós, valamint a transzportőr jellegű gépkocsik csomagtér-ajtajáról!

Helyes az „A” válasz. A sárga színű útburkolati jel az utat keresztező kerékpárutat jelzi. Ha a közelben nincs kijelölt gyalogos átkelőhely a gyalogos az utat útkereszteződésnél keresztezheti. A képen látható hely útkereszteződésnek minősül, hiszen azonos szintben két út keresztezi egymást.

Helyes a „C” válasz. A párhuzamos közlekedésre alkalmas úttesten – eltekintve a kivételektől – a jobbra tartási kötelezettség van érvényben. A képen látható forgalmi helyzetben semmi nem indokolja, hogy a gépkocsi valamelyik belső forgalmi sávba áthajtson.

Helyes a „C” válasz. A rakomány magassága – a jármű magasságával együtt – legfeljebb négy méter lehet

Helyes a „B” válasz. A terelővonal átlépése akkor tekinthető irányváltoztatásnak, ha a jármű korábban azzal megközelítően párhuzamosan haladt.

Helyes a „B” válasz. Lakott területen főszabály az, hogy a járművel az úttesten kell megállni. A képen nem látunk olyan jelzést, amely a szabálytól való eltérést engedélyezné. A járdaszigeten várakozó járművek vezetői szabálysértők, figyelmen kívül hagyták a vonatkozó szabályt. 

Helyes a „B” válasz. A teljes sorompót ezen a helyen olyan berendezés egészíti ki, amely a sorompó lezárásának a megkezdését és záródását valamint zárva tartását (a teljes felnyitásig) két egymás mellett levő, felváltva villogó fénnyel jelzi. Amikor a sorompó nyitott helyzetben van, jelzést nem ad, a továbbhaladás a járművek számára – persze a többi szabály figyelembevételével - megengedett.