A meghalt és megsérült személyek száma is növekedett...
A rendőrség által gyűjtött, a balesetet követő 24 órás helyzetre épülő előzetes adatok alapján 2015-ben összesen 16 241 személysérüléses közúti balesetet regisztráltak Magyarország közútjain, 2,5%-kal többet, mint 2014-ben (akkor 15 847 baleset történt). Tavaly összesen kilenc megyében mérhető a balesetek számának csökkenése, míg a fővárosban és tizenegy megyében a balesetek száma eltérő mértékű növekedést mutat. A legtöbb személysérüléses közúti balesethez a nyári hónapokban, az idegenforgalmi csúcsszezonnak is számító júliusban, valamint augusztusban riasztották a hatóságokat.
A halálos kimenetelű balesetek száma 1,7%-kal (573-ról 583-ra), a súlyos sérüléses balesetek száma 2,9%-kal (4 713-ról 4 848-ra), míg a könnyű sérüléses baleseteké 2,4%-kal (10 561-ről 10 810-re) nőtt. Az elmúlt évben a közúti balesetben meghalt személyek száma 18 fős növekedést mutat. Ez azt jelenti, hogy a 2014. évi 626 fővel szemben 2015-ben 644 fő vesztette életét közútjainkon, mely 2,9%-os növekedésnek felel meg. A legtöbb közúti áldozatot az október hónap követelte.
A súlyosan sérült személyek száma 2015-ben 3,2%-kal (5 331 főről 5 499 főre), a könnyen sérültek száma pedig 4,9%-kal nőtt (14 793 fő helyett 15 520 fő). Az ittasan okozott balesetek száma és aránya 2015-ben is kedvezően alakult. Az előzetes adatok alapján a 2014. évi 1 601 fővel szemben 2015-ben 3,4%-kal kevesebb, azaz összesen 1 546 személy okozott személysérüléses közúti balesetet szeszesitaltól befolyásolt állapotban.
Az ittasan okozott baleseteknek az összes személysérüléses baleseten belüli aránya a 2014. évi 10,1%-ról 2015-ben 9,5%-ra csökkent (az éves adatok először mutatnak 10% alatti arányt) Az ittasan okozott balesetek aránya megyénként jelentős különbségeket mutat. Az országos átlag feletti arány tapasztalható Bács-Kiskun (17,4%) megyében, míg a fővárosban átlagosan számítva 100-ból mindössze 4 személysérüléses balesetet okoz ittas járművezető (Budapesten az arány 4,2%, kevesebb, mint az országos átlag fele).
A közúti balesetek főbb okai vonatkozásában az elmúlt évekhez képest 2015-ben sem történt érdemi változás. Első helyen emelhető ki a gyorshajtás (4 881 eset, az összes baleset 30%-a), másodikként az elsőbbségi jog meg nem adása (4 137 eset, 25%), harmadikként pedig a kanyarodás szabályainak meg nem tartása (2 716 eset, 17%).
A személysérüléses közúti balesetek 63%-át, azaz 10 222 balesetet a személygépkocsi vezetők okozták, meg kell azonban jegyezni, hogy hazánkban a közúthasználókon belül a személygépkocsi vezetők részaránya a legmagasabb. A tehergépjármű vezetők által okozott balesetek száma 1 533, ami az összes baleset mintegy 9%-ának felel meg, míg az autóbusz vezetők 177 balesetet okoztak (1%-os részesedés az okozókon belül).
A motorkerékpárosoknak (629 baleset) és a segédmotoros kerékpárosoknak (702 baleset) egyaránt 4-4 %-os a részarányuk a balesetek okozóin belül.
A kerékpárosok aránya a balesetet okozók körében 11,0% (1 819 baleset), ami a 2014. évhez képest 1%-os csökkenést jelez, míg a gyalogosok tavaly az összes személysérüléses közúti baleset 6%-át okozták (908 balesetet).
Végül: ha a 2015. év előzetes adatait a 2010. év megfelelő adataival hasonlítjuk össze, akkor megállapítható, hogy a személysérüléses közúti balesetek száma 2,6%-kal nőtt (a 2010 évi 15 827-ről 16 241-re). A meghalt, illetve megsérült személyek száma pedig 4,0%-os növekedést mutat (2010-ben 20 810 fő, míg 2015-ben 21 663 fő vesztette életét, vagy sérült meg közúti balesetben).
(ORFK-OBB sajtóanyag)