A járművezető-képzés történetének fejezeteiből (16)

A KPM Autóközlekedési Tanintézet szakemberei mindig is jogelődnek tekintették az 1912-ben alapított Állami Sofőriskolát, az ATI születését pedig 1949-től, az Autóműszaki Intézet (AMI) megalakulásától számították. Egészen pontosan a 13450/1948 sz. kormányrendeletre hivatkozva, ami 66 évvel ezelőtt 1949. január 31-én lépett hatályba.

6. rész

Békés megyei Autóközlekedési Tanintézet

Békéscsabán 1962-től létezik az ATI, kezdetben Mauris Mihály és Hidi Antal AKÖV szakemberek irányították, 1970-től a nagyszerű Futó Sándort nevezték ki igazgatónak. Az ATI Tájékoztató című kiadvány már az 1970-es legelső számában közli: a Békéscsabai vizsgabiztosok BRG gyártmányú, tranzisztoros, hordozható adó-vevő rádiót kaptak az AKÖV-től, ezzel korszerűbbé vált a motoros gyakorlati vizsgák (akkor még megfigyelőpontos rendszerű) lebonyolítása. 1971-ben ugyanitt Futó Sándor írja: a Békés megyei ATI oktatóinak és vizsgabiztosainak ügyességi versenyt rendeztek az akkor bevezetett új Oktatási Reform összes rutin-feladataiból. A színvonalas, továbbképzésnek is szánt vetélkedőt Petykó Béla nyerte 500-as Trabantjával, második Matuska Sándor, harmadik Végvári Zoltán 408-as Moszkvicsukkal.
 
Képeink a Tessedik Sámuel úti régi ATI iskola épülét mutatják, az udvaron a 408-as Moszkvics oktatójármű előtt Vidovejec György és Orosz Pál oktatók, majd a  hátsó parkoló, a műhely és a garázsok. Békéscsabán a vizsgapálya ekkor még a városszéli, KISZ-tábor felé vezető lezárt útszakaszon volt.

Következő három képünk az ATI Gyulai Kirendeltségén készült 1974-ben, a bejárati ajtón is jól látható (katt) 25 éves Autóközlekedési Tanintézet évfordulójának évében. A Hema gyártmányú makettekkel ismerkedő fiatalokat a körszakállas Petykó Béla (jobbra) figyeli, aki a legjobb műszaki tanerő volt az iskolában, a tábla előtt pedig Mohnács András a jó nevű KRESZ-oktató tanít.

A Békés megyei ATI a 70-es évek elejétől hihetetlenül gyors fejlődésnek indult: 1975-ben már 35 oktatójárművel, 55 gyakorlati oktatóval, 7 elméleti előadóval, 3 vizsgabiztossal, 9 ügyviteli alkalmazottal dolgoztak. Gyulán, Orosházán és Szarvason is működtettek kirendeltséget, rendszeresen indítottak tanfolyamokat Mezőkovácsházán, Szeghalmon, Gyomán és Mezőberényben. Futó Sándor igazgató mellett Börner István a VIB vezető, Gajdos Emil az oktatásvezető, akik persze olyan nagyszerű oktatókkal, vizsgabiztosokkal dolgoztak mint Wágner Antal, Plesovszki János, Vass Albert, Emenet Miklós.

A minden igényt kielégítő, világítással is felszerelt, kilencezer négyzetméter alapterületű, sok-sok társadalmi munkával készült Kétegyházi úti ATI tanpályát 1977-ben avatták fel.

Futó Sándor 1981-ben a VIB vezetését vette át, Gajdos Emil lett az ATI igazgatója, majd korai halála után Steiner László kapta az igazgatói tisztséget. Békéscsabán még az Autóközlekedési Tanintézet nagy országos átszervezése előtt, 1982-ben elkészült a modern, új autósiskola épülete is. Itt készültek képeink egy régi szakoktatói vizsgán.

A szakoktatói vizsgabizottság elnöke a szigorú tekintetű Dr. Tóth Sándor, középen a társelnök, a felejthetetlen Sebestyén Zoltán, ők Budapestről vezényelt vizsgabiztosok. A harmadik képen Gyarakiné Keresztesi Rózsa az ATI iskola mindenes ügyintézője - vizsgajegyző és Gajdos Emil akkor az igazgató, a vizsgabizottság tagja. A tesztlapos elméleti vizsgázók első sorában ül (első kép - katt) Kesiár Tamás, akiből pedig nagyszerű motoros oktató, jó szakember lett Békéscsabán, ma is működteti autósiskoláját.

Nógrád megyei Autóközlekedési Tanintézet

A Salgótarjáni ATI ugyancsak 1962-ben alakult meg, kezdetben Pakodi Gyula vezette, 1968-tól Magócs Jánost nevezték ki a Nógrád megyei Autóközlekedési Tanintézet igazgatójának. Akkor még a város (Zagyva)pálfalvi részének egyik üzlethelyiségében működtek, a hetvenes évek elején költöztek a Rákóczi Ferenc útra és a Karancs utcába. 

Ezt a tágasabb épület-együttest megvásárolták, korszerű tantermeket, szerelőaknás műhelyt, szociális helyiségeket akitottak ki, külön épületet kapott a vizsgabizottság. Folyamatos társadalmi munkával hozzákezdtek a gyurtyánosi tanpálya kialakításához, gyors fejlődés vette kezdetét a salgótarjáni  ATI iskolában. 1974-ben már tizennégy oktató, két vizsgabiztos, négy ügyviteli dolgozó végezte a munkát, kirendeltségük volt Balassagyarmaton, tanfolyamokat rendeztek Rétságon, Jobbágyiban, Kemencén, Vámosmikolán és Kállón. 

A salgótarjáni ATI-ban kiváló oktatási szakemberek jöttek össze, igazi munkahelyi közösséget alkottak, példásan jó kapcsolatuk volt a helyi és megyei KBT-vel, minden jelentős közlekedési eseményen ott voltak, sokat tettek Nógrád megye közlekedésbiztonságáért.

Magócs Jánost (első képen) már Moharos Kálmán nevezte ki ATI igazgatónak - elismert, nagy tekintéllyel bíró közlekedési szakember volt a bányászvárosban, el tudta intézni az ügyeket. 
Kővári József ugyancsak a régi nagyok közül való: sorkatonaként már 1964-ben Dodge Weapon katonai járművel oktatott Szabadszálláson, 1967-től vendégmunkás az NDK-ban, Drezdában a Kraftverkehr Fahrshule szakoktatója. 1971-től az ATI gyakorlati oktatója majd oktatásvezető, 1976-ban őt nevezik ki igazgatónak.
Szeberényi Imre - harmadik kép világos felső ruhában - 1972-től ATI-s oktató, 1976-ban a már különvált VIB szervezet vezetője. Kővárival együtt, az ATI 1983-as átszervezése után, a Közlekedési Felügyeleten is maradtak, évtizedekig vitték a szakmai igényességet, az ATI-s szellemet. A képen Szeberényi Imre társaságában ugyancsak nagyszerű, régi oktatók: (hátulról sorolva) Kovács László, Johann Gábor, Mészáros Károly és Szamosi Elemér. Nincsenek a képeken, de ott voltak még a nagyszerű salgótarjáni ATI-sok között: Kotroczó Rozália, Verebély Klára ügyintézők, Puzsár József, Mravik Lajos, Angyal Sándor oktatók és vizsgabiztosok, majd a Balassagyarmati kirendeltségen Sátori István és Fekete Ferenc. És akik persze jóval később jöttek, fiatalabbak is, de az ATI-s környezetben váltak jó szakemberré: Faragó Zoltán, Balázs Béla, Verebély Károly, Parasztiné Anikó.

Megint a gyurtyánosi tanpálya, amit az egykor volt salgótarjáni ATI-sok vettek birtokba még a hetvenes évek elején. Akkor ez bozótos szeméttelep volt, sokan és sokat dolgoztak itt azért, hogy megfeleljen az alapoktatás követelményeinek, hogy szép is legyen. Az évtizedek alatt korszerűbb is lett, gazdát is váltott, ma is üzemel. Ezt a fekete-fehérben is gyönyörűséges völgykatlani tanpályát legalább nem verték szét. Vigázzák a távoli Karancs hegycsúcsai.

Tolna megyei Autóközlekedési Tanintézet

Szekszárdon az ATI 1968-ban alakult meg, de tudjuk, hogy a Pécsi ATI megbízásából Szabó István régi szakember már az ötvenes-hatvanas években is szervezett itt sofőrtanfolyamokat. Volt segítsége, nagyszerű oktatója az idősebb Radnai Mátyás, őt is sokan ismerték a városban. Mindenesetre Polecsák Lajosné ATI igazgató tapasztalt szakemberekkel, lelkes fiatalokkal kezdhette a munkát, először még a Széchenyi utca 22-ben.

Itt volt már az ifjabb Radnai Mátyás is (jobbra), műszaki tanárgyat oktatott, 1971-től főállású vizsgabiztos, 1974-ben a VIB vezetője és még további harminc évig dolgozott ebben a szakmában. Mint ahogy a régi, nagyszerű oktató és vizsgabiztos kollégái: Piacsek György, Sopf Imre, Tőllősi Kálmán, Tóbiás István. A Tolna megyei ATI-nak 1975-ben már 21 fős személyi állománya, 15 oktatójárműve volt, a rutin-oktatást és vizsgáztatást a Zrínyi utcában a Volán telep előtt kialakított tanpályán végezték, az oktatók társadalmi munkában vállalták a tanpálya folyamatos karbantartását. Az iskola országos összehasonlításban is kitűnt eredményességével, különösen a 76-os új KRESZ megismertetésében jeleskedtek, nemcsak Szekszárdon a környező településeken Bátaszéken, Faddon (id. Radnai Mátyás) Tamásiban (Mizsák Tibor), Pakson (Kiszly Ferenc) Dunafalván (Koszó Ferenc)  is rendszeresen tartottak előadásokat.

Lent a képen (balra) a legelső hölgy Polecsák Lajosné a Tolna megyei ATI igazgatója, aki egy szakmai tanácskozás résztvevőjeként figyel, mégpedig a siófoki Vértes Imréné és a zalaegerszegi Beke Istvánné igazgató kolléganői társaságában.
A második és a harmadik képen már a Rákóczi úti ATI épületének bejáratát látjuk, hátsó udvarán a tanulókocsikkal. (katt) Varga József a nagyszerű szekszárdi vizsgabiztos, aki még ma is dolgozik főállásban, a Ladák és Skodák között felismerte Radvány István és Szelei Gyula régi ATI-s oktató kollégáit.

A hetvenes évek végén Polecsák Lajosné igazgatót - egy-két évig Baranyi Tibor - majd az életre valóbb Török László váltotta, aki igazán sokat vállalt az új Kiskorzó téri ATI épület, majd az új tan -és vizsgapályája megépítésében is. Hozzáértő szakember, Szelei Gyula, Magyar Lajos, Mityók Csaba oktatásvezetőkkel, jól felkészült oktatókkal dolgozott, folyamatosan javították az iskola korábban is kiváló képzési eredményességét. Majd 1983-ban, Szekszárdot is elérte a KPM átszervezésének következménye, azok a rendeleti változások, amelyek lassan az ATI iskola teljes felszámolását is jelentették. Még szerencse, hogy a megalakult Tolna megyei Közlekedési Felügyelethez sok kiváló ATI-s szakember átkerült, Radnai Mátyással az élen, akik még hosszú ideig tartani tudták a szakma színvonalat. 

Még mindig az emlékeztető képek: a Búzavirág utcai tan -és vizsgapálya megépítését az ATI-sok, oktatók és vizsgabiztosok indították el, rengeteg önkéntes munkával végig itt voltak. Már a befejező munkálatokat végzik, 1984-ben vagyunk. Az ATI sorsa ekkor már megpecsételődött, de a tanpálya túlélte.
Korszerű vezetéstechnikai centrum lett belőle, ma is szolgálja a járművezető-képzés és vizsgáztatás ügyét. Megint egy dicséret, köszönet a szekszárdi ATI-soknak.

 Szabolcs-Szatmár megyei Autóközlekedési Tanintézet

A Nyíregyházi ATI hivatalosan 1969-ben alakult meg, Rózsa Gyula az évizedes autós múlttal rendelkező szakember volt az igazgató. Éppen az ő visszaemlékezéséből tudjuk, Nyíregyházán már az 50-es és 60-as években is volt autósoknak, motorosoknak tanfolyamszervezés, alkalmanként tartottak helyi KRESZ és gyakorlati vizsgákat, Budapestről jöttek a KPM vizsgáztatók. Az ATI leg első irodája a Soltész Mihály utcában volt, innen költöztek a Rákóczi út 2-be, majd 1974-ben megvásárolták a Hatzel tér 10 sz. alatti ingatlant, korábban a szakmunkás-képző iskola épületét. Öt tantermét, hat kiszolgáló helyiségét alakították át a célnak megfelelően, teljesen rendbehozták. Ettől kezdve az ATI iskola a létszámában is gyors fejlődésnek indult. Az 1975-ös adatok szerint 8 személygépkocsival, 4 tehergépkocsival rendelkeztek, 25 gyakorlati oktatóval, 5 kisegítő elméleti előadóval, 9 ügyviteli alkalmazottal és 3 főfoglalkozású vizgabiztossal dolgoztak. Nyíregyházán az oktatás minőségének szinvonala minden tanfolyamtipusban magasabb az országos átlagnál - olvashatjuk az ATI Igazgatóság 1976-os Beszámoló évkönyvében.

A városi tanács az új tan- és vizsgapálya helyét is kijelölte számukra, elkezdődtek az építési munkálatok a Stadion úti területen. Mátészalkán ATI kirendeltség volt, két tanteremben is folyt az oktatás, miután gyakorlati vizsgahely volt, tanpályát is építettek, mint ahogy Kisvárdán is, elsősorban az ATI dolgozók társadalmi munkájára alapozva.

Rózsa Gyula igazgató hozzáértő szakemberekkel vette magát körül, Kovács György volt az 1975-ben már különálló Vizsgabizottság vezetője, Rinyu László az oktatásvezető, aki Rózsa Gyula halála után, 1980-tól végig az ATI igazgatója. A hetvenes évek elején ebben az iskolában is oktatott  a nagyszerű Maráz Vince, aki később a megyei MHSZ-iskola vezetője, Kisvárdán oktatott Belinszky József, aki ma is sikeresen viszi a Várda ATI Autósiskoláját. És persze a többiek, régi, kiváló nyíregyházi ATI-sok, VIB-esek: Gergely Elemér, Papp Gyula, Márton Benő, Trifonov Miklós oktató-vizsgabiztosok, Mátészalkán Szászi István és Tömösváry Györgyné kirendeltségvezetők.

A képeken: a Szabolcs-Szatmár megyei ATI Hatzel téri iskolájában Rózsa Gyula igazgató és Rinyu László oktatásvezető, a kort idéző, elegánsan berendezett irodáikban.

Lent az ATI ügyfélfogadó irodái. (Katt) Az első képen balra Paul Mihályné Katika, jobbra Vidáné Nagy Angéla fiatal ügyviteli dolgozók, akik később az ATI átszervezése, megszűnése után is maradtak ebben a szakmában. Szerették munkájukat, ez volt az életük, ők tudják a legtöbbet a Nyíregyházi járművezető-képzés és vizsgáztatás további fejleményeiről, alakulásáról. 

Az utolsó képen Orosz Sándor, aki gépjármű-előadó volt az ATI iskolában, feje fölött a kovácsoltvasból készített gyönyörű ATI embléma, ami saját munkája, ha úgy tetszik alkotása. Ez csak hobbi volt, jött a gondolat és megcsináltam - mondja. Előtte az apja is a Hatzel téri ATI-ban dolgozott, általa is került ide, nagyon szeretett itt dolgozni. Eltelt azonban az idő, több mint 40 év, meszűnt az ATI, vagy tán nem is egészen. Orosz Sándor nyugdíjasként a Törzs utcai vizsgacentrumban lett biztonsági őr, itt naponta láthatja a tanulókocsikat,  néha még a régi ismerősökkel is talákozik. Egy kicsi még a nyíregyházi  ATI-ból.

Siófoki Autóközlekedési Tanintézet

Az ATI Tájékoztató c. kiadvány 1975-ös összefoglaló anyaga  szerint a legfiatalabb ATI iskola 1974 tavaszán lett önálló, a siófoki városi tanács által még 1970-ben átengedett irodában a  Széchenyi utca 19-ben kezdtek. Miközben az is tény, hogy Vértes Imréné ATI igazgató már 1967-ben a saját siófoki lakásán szervezte a motoros és autós tanfolyamokat, akkor még a Kaposvári ATI kirendeltség vezetőjeként.

Vértes Imréné nem véletlenül csöppent a szakmába, az ötvenes évek elején Szlabon Edit lánynevén motorversenyző, a Csepel 125-ös géposztályban rendszeresen indult, helyezéseket szerzett az akkor igen népszerű, sokszor tízezres közönség előtt zajló  kaposvári és siófoki versenyeken.

Az ATI igazgatója kezdetben Gamauf Istvánnal és Keller Andrással dolgozott, majd a kiváló Rajcsányi Péter oktatásvezetővel, aki vizsgabiztosként, később a Somogy megyei VIB vezetőjeként elismert szakember. A siófoki iskola 1975-ben már tíz oktatójárművel, főfoglalkozású elméleti előadókkal, hat gyakorlati oktatóval, három ügyviteli alkalmazottal dolgozott. Kivételes munkakapcsolatban voltak a 13-as és a 21-es AKÖV-vel, közösen szervezett tanfolyamokon nevelték ki a hivatásos gépkocsivezetői utánpótlást. A siófoki oktatók sokat tettek pl. a 76-os KRESZ megismertetésében, kapcsolatban álltak a Közlekedésbitonsági Tanács (KBT) helyi és országos szervezetével, folyamatosan részt vettek a város baleset-megelőzési akcióiban. Szűkös elhelyezésük miatt állandó tanterem-hiánnyal küszködtek, jobbára kihelyezett tanfolyamokon tanítottak, Enyingen és Lajoskomáromban is bérelt helyük volt.  A gyakorlati rutinozást  és vizsgáztatást kezdetben a város egyik táblákkal lezárt terén végezték, majd új ingatlanjukon, a 7-es út mellett korszerű tanpályát építettek. Még mindig a jól hangzó nevek a régi siófoki  ATI-s, VIB-es szakemberek közül: Pavlek Ferenc, Gelencsér Lajos, Blázsi János, Horel Jakab, Goren József, Nagy László, Gyurkovics Zsuzsanna, Bodri Ferenc, Magyarfalvi Imre, Szalai László. 

Első képünkön az épülő siófoki ATI tanpálya a hetvenes évek közepén, a másodikon és a harmadikon - ezek időben már későbbi felvételek - Vértes Imrénét és Rajcsányi Pétert is felismertük. (Katt) Ők szorosan a képek jobb szélén látszanak, valószínűleg Budapesten a Baross utcai szakmai továbbképzéseken.  

1981-ben Siófokon rendezték az ATI iskolák hagyományos, évenkénti Országos Vezetői Tanácskozását. Ennek akkor még valóban volt szakmai, közlekedésbiztonsági jelentősége, nemcsak a megyei sajtó foglalkozott az eseménnyel, hanem az országos napilapok is.. A tanácskozáson mindenki ott volt, aki számított a közlekedés, a járművezető-képzés és vizsgáztatás ügyeiben, - többek között Dr.Tőzsér István és Dr. Verroszta Imre a KPM Gépjármű-közlekedési Főosztályának hozzáértő, döntéshozó szakemberei. 

Ezen a négynapos OVT tanácskozáson egy szó sem hangzott el arról, hogy másfél év múlva feldúlják, teljesen átszervezik a KPM intézményeit, megszüntetik az ATI központját, veszni hagyják az ATI iskolák évtizedek alatt összegyűjtött anyagi, szellemi értékeit. Az érthetetlen 1983-as minisztertanácsi rendelet után, Sófokon is, Vértes Imréné ATI igazgató tartotta magát még néhány évig, végül már annak is örült, hogy Fodor János helyi vállalkozó megvásárolta az iskolát, hiszen azt Siómente Kft. néven még tovább üzemeltette - amíg bírta.
A siófoki ATI történetének talán az utolsó és kicsit szívet melengető híre: a Foki-Suli tulajdonosa Pumb Nándor megvette az egykori ATI iskola két helyiségét a Széchenyi  utca 19-ben. Kicsi a hely, de régi idők tanúja, kiscsoportos foglalkozásokra nagyon is megfelel.