A járművezető-képzés történetének fejezeteiből (13)



A 66 éves ATI képeskönyve


Az Autóközlekedési Tanintézet vezető szakemberei – bár jogelődnek tekintették az 1912-ben alapított Állami Sofőriskolát – az intézet születését mindig is 1949-től, az Autóműszaki Intézet (AMI) megalakulásától számították. Egészen pontosan a 13 450/1948 sz. kormányrendeletre hivatkozva, ami 66 évvel ezelőtt 1949. január 31-én lépett hatályba.

  
 

(3. rész)


Az 1969-es Oktatási Reform legfontosabb célja tehát az volt, hogy az évtizedes szokásrendszerű, most szemléletében is megváltoztatott gyakorlati oktatást, a legkorszerűbb elméleti képzéssel szolgálják ki. Hogy a fáradt, esti tanfolyamokra érkező felnőtt tanulók figyelmét csak hathatósabb pedagógiai módszerekkel lehet fenntartani. Azt mondták: monoton előadások helyett lényegre törő tanítás kellene, szóbeli magyarázatok helyett több szemléltetés és gyakorlás, a tudásanyag gyorsabb elsajátítása érdekében pedig folyamatos visszacsatolás. Ennek megvalósítását, technikai fejlesztését, országos méretű bevezetését és alkalmazását az intézet tapasztalt szakembereinek irányításával, igen jól képzett fiatal mérnökök, tanárok végezték. Az ATI Baross utcai központjában, a tanintézet oktatásfejlesztési osztályán tudományos igényű munka kezdődött, de szoros kapcsolatban az élettel. Olyannyira, hogy Moharos Kálmán igazgató kötelezően elvárta: a fejlesztési osztály fiatal munkatársai rendszeresen végezzenek elméleti és gyakorlati oktatási tevékenységet is.

Első képeinken az ATI központ munkatársai láthatók a Baross utcából: Tóth Ferenc, Kiss István és Dr. Gáti György közlekedési mérnöktanárok, illetve Menczer László és Troszt László, akik a vizsgaanyagok folyamatos fejlesztésén dolgoznak.

 

Takács Ferenc és Kürtös István a műszaki oktatóprogramok ábráit készítik elő, jobbra pedig Virágh Sándor ugyancsak tervezőasztalon szerkeszti a közlekedési szituációk grafikáit.

 

Békési Ádám és Wennes András már a forgalomban, valós helyzetekben, rendőri segítséggel készítik a video felvételeket. A második képen az audiovizuális hanganyagok ellenőrzését végzik, ebben már Keller Ervin az oktásfejlesztési osztály vezetője is részt vesz.

 


Szinte az oktatási reformmal egyidőben, már 1970-ben megjelent az ATI Tájékoztató c. szakmai-módszertani kiadvány. A KÖZDOK régi nyomdájában rotaprint eljárással készült, Dr. Koppány Géza - az egykor latin-magyar nyelvtanár, majd hivatásos gépkocsivezető - szerkesztette. A kezdetben csak belső használatra készült periodika magyar nyelvművelő cikkeivel, meleg hangú szerkesztői üzeneteivel is megfogta olvasóit. Ha a szaklap megkopott tartalomjegyzékének oldalára kattintunk, elámulhatunk az elméleti és gyakorlati oktatásról szóló írások gazdag kínálatától.

 

 

 


 

A Baross utca 76-ban ez idő tájt már kialakították az ATI és a Budapesti Elektroakusztikai Gyár közös fejlesztésű audiovizuális mintabázisát. A korszerű földszinti tanterem nagycsoportos oktatásra is alkalmas, a padokon elektromos nyomógombokkal, a tananyag visszakérdezésének fázisában a tanulók megjelölték a helyes válaszokat, hogy megértették-e, és ezt a tábla fölött felvillanó számok jelezték.
Az első képen Dr. Sepsey József ATI igazgatóhelyettes és Erdélyi György a négy nyelven is kitűnően beszélő ATI szaktanácsadó tartják tájékoztatójukat a magyar járművezető-képzés új fejlesztéseiről, - ezúttal külfödi szakembereknek. A második képen ugyanitt, fiatal járművezető-jelöltek KRESZ foglalkozását vezeti Virágh Sándor 

  

 



A hetvenes évek elején, a Baross utcai központban mutatták be a  tanintézet Híradástechnikai Szövetkezettel közösen kifejlesztett mikroprocesszorokkal vezérelt elektronikus oktató-vizsgáztató gépének prototípusát. Ezzel - már akkor - az „éles” vizsgák számítógépes kiváltását is megcélozták.
Az elkészült computer mögött sorban a régi ATI-sok a fejlesztési osztályról (akik persze a homályos képen felismerhetők):
Pataki Tamás, Huszár Zoltánné Margó, Fuszkó Jenő, - a második sorban Virágh Sándor, Elek Péter és ifj. Koppány Géza.

 

 

Az ATI korszerű mintabázisának fontos kiegészítői voltak a Magnocorr gyártmányú egyéni tanító gépek, amelyeken most éppen Schatzl István, Balogh Zoltán és Ondródi Gábor gyakorolnak.


 

Budapesten és több vidéki autósiskolában, egyre nagyobb volt a sorbanállás, elviselhetetlenné vált a túljelentkezés, főleg a személygépkocsi-vezetői tanfolyamokra. Éppen hogy az ATI kezdeményezésére, Moharos Kálmán igazgató javaslatára született meg a 7/1971-es KPM rendelet a Gépjárművezető-képző Munkaközösségek megalapításáról. Ez akkor még nagyon „maszek” oktatásnak számított, politikai ellenállásba is ütközött, de véghez vitték, mert enyhítette a sorbaállási gondokat, - ami pedig ennél is többet jelentett, a szolgáltatás minőségében új színt hozott a szakmába.
A kezdetben még ATI felügyelete alá tartozó munkaközösségek Budapesten
17, a vidéki városokban 26 kézőszervvel indultak és 1973-ban már 20-22%-ban részesedtek a magyarországi A és B kategóriás képzésből. A GMK autós-motoros iskolák 1975-ben már központi irodát nyitottak Koncsik Béla vezetésével. 
Képünkön Vozárik Sándor és Frank György munkaközösségi oktatók a népligeti gyakorló pályán.

 


 

 Az ATI Kísérleti és Módszertani Iskoláját 1972-ben hozták létre, ugyancsak a Baross utcában. Vezetésével a nagy tapasztalatú Jánosi István oktató-tanárt bízták meg, aki előtte tanári csoportot és a Dankó utcai Tangarázs oktatási ügyeit irányította. Cél, hogy az ATI oktatási és vizsgafejlesztési osztályának kidolgozott tanterveit, az új elképzeléseket azonnal próbálják ki, majd ültessék át a gyakorlatba. Jánosi István és segítője Sebestyén Zoltán csoportvezető, olyan elméleti és gyakorlati oktatókat válogattak az iskolába, akik nemcsak jól oktattak, de képesek voltak munkájuk pedagógiai-módszertani elemzésére is.
Minden túlzás nélkül: a kísérleti és módszertani iskolában olyan kipróbált, bizonyított szakmai eredmények születtek, amelyek a későbbi időkre is meghatározták a magyar járművezető-képzés fejlesztésének irányát, szakmai színvonalát. Mint például az 1+1-es gyakorlati képzés tapasztalatai, vagy a tanulóvezetők életkora és felhasznált óraszámaik összefüggései. (Lásd az iskolában készült grafikonokat)       

Nem találtunk képet, amelyen a Kísérleti és Módszertani osztály gyakorló iskolájának valamennyi munkatársa rajta lenne. Név szerint soroljuk fel őket, mind kiváló szakemberek voltak, sajnos, közülük is már csak kevesen élnek: Lippay Gábor, Hiki János, Sebestyén Zoltán, Lukács Attila, Törtely Zoltán, Bíró Gyula, Henter István, Jóri János, Sipos József, Bobák György, Klein Imre (ők láthatók a képeken), Ács László, Balogh Zoltán, Bogár Gábor, Fábry Miklós, Gyalog Ferenc, Nagy Sándor, Szörcsök Sándor, Tordai Ferenc, Szilágyi Árpád, Vezér Lajos, Molnár Jánosné, Putra Antalné, Tóth Imréné, Jánosi Istvánné Ancika.  

  


1973-ban először rendezték meg az ATI Kiváló Oktatója országos vetélkedőt, ennek gyakorlati döntőjét a Bp. népligeti tanpályán, elméleti részét a Gizella úti műszaki tanteremben és a Baross utcai székházban tartották. A balodali képen éppen Kiszli János a bajai (Kalocsa) ATI oktatója száll be az S100-as tanulókocsiba, hogy végrehajtsa vetélkedő ügyességi, manőverezési gyakorlatait, -természetesen a jobb egyesből, a pótpedálok segítségével.
A második kép előterében látható Klobusitzky György, Kalivoda Alajos és Kiss István Baross utcai ATI központból.
Ha pedig itt vagyunk, soroljuk fel a legjobbakat, a döntőbe jutott tíz kiváló ATI-s oktató nevét is:
Vikor Béla (Tata) Ambrus Ferenc (Bp.Csepel) Vath István (Bp. Csepel) Szaniszló István (Bp. Szőnyi út) Szamosi Elemér (Salgótarján) Bánkúti Róbert (Bp. Szőnyi út) Bódog Sándorné (Pécs) Papp János (Szeged) Köves Miklós (Zalaegerszeg) Kiszli János I.( Baja).

 

 A szakma történetében először megrendezett országos, nagyszabású vetélkedő sikeres lebonyolítását a szervezésben részt vevő ATI központ és a Budapesti ATI iskola dolgozói is megünnepelték. Jó alkalom volt ez arra is, hogy munka után is találkozzanak, beszélgessenek egymással. Abban az időben még voltak jó munkahelyi kollektívák, voltak hétvégi összejövetelek,  létezett az ATI szellemiség is!
Nézzük akkor a következő képet, kik voltak a régi ATI-sok, kik azok akiket felismerhetünk közülük? A kép bal oldalán megyünk hátra felé: Hinkó Lajos, Virágh Sándor, ifj. Koppány Géza, Takács Ferenc, Fésüs András, Horváth Gyula, egészen hátul Jánosiné Ancika. A kép jobb oldalán a legelső Ixner Anikó, Keller Ervin, Kiss István, Boda Tibor, Lippay Gábor, Szikora György, Szőke Béla, aki még úgy-ahogy felismerhető.

  

 


 

ATI-s oktatójárművek a hetvenes évek elején: Fiat 600, Volkswagen bogár, Skoda MB 1000, Moszkvics 408, Polski Fiat 125, Csepelek és Zilek, a harmadik képen az oldalkocsis IZS nyergében Szolcsánszky Vilmos, a Danuviát pedig Szabó József oktató vezeti a Népligetben.

 

 


 Még néhány adat: 1974-ben, országos méretekben már  531 személygépkocsi, 148 tehergépkocsi, 80 motorkerékpár oktatójárműve volt az ATI-nak, és persze összesen 1257 dolgozója. Továbbá: Magyarországon a legjellemzőbb B kategórás képzés számai - 1970 és 1975 között -  öt év alatt, a duplájára emelkedtek!


  

 

 A 25 éves KPM Autóközlekedési Tanintézet 1974-ben  már 21 megyei autósiskolát és még ennél is több oktatási kiredeltséget működtetett az országban. A vidéki ATI iskolákról legközelebb. 

 Folyt. köv.

 Balogh Zoltán

Forrás:
- Dr. Koppány Géza: Az ATI történetének 25 esztendeje - 1974-es kézirat
- A magyar járművezető-képzés és vizsgáztatás története - Autóvezető c. szaklap 1996
- MTI - korabeli képszolgálat
- TANULÓVEZETŐ - szerkesztőségi képarchívum