avagy, az új tesztvizsga-kérdések nem teljes hibajegyzéke...
A járművezető-képző tanfolyamok elméleti vizsgáihoz készített új tesztkérdések bevezetését bókoló és lelkesedő médiakampány előzte meg. Bőségben volt itt a dicséret és az önbizalom úgy a kérdések jogtulajdonosa, mint a hivatal és az ehhez felkért újságírók, valamint a kiválasztott oktatók körében. Lelkesen méltatták az új tesztkérdések feltevésének stílusát, sokrétűségét, a grafikai elemek átalakítását. Több mint tízezer feleletválasztásos tesztkérdést ígértek, és azt is, hogy ezekkel majd megismerkedhet a kíváncsi vizsgázó, ha felkeresi a hivatal és az edukresz honlapját. A „Nagy erdőben sok a forgács” mondja a népi bölcselet és hogy ez mind igaz-e, most vizsgáljuk meg néhány az óta született új tesztkérdés kapcsán.
Kezdjük talán a „modernebb nézetben megjelenő közlekedési szituációkkal” – a Combino és 3D-s látványtervekkel díszített új, cicomázott rajzokkal. Az illusztrátor itt azt tette, mint annak idején az egykori Napoleon Boulevard együttes slágerében Júlia, aki „nem akar a földön járni felszáll inkább a fejünk fölé” és most madártávlatból ábrázolt forgalmi helyzetekből kell a vizsgázónak meghatároznia a továbbhaladás sorrendjét. Ha tehát igaz, hogy „a tartalmat illetően a kérdések életszerűbbek” lettek, arra kell gondolnunk, a jövőben a drón fog röpködni majd gépkocsink fölött és elénk vetíti az adott forgalmi helyzetet, így dönthetjük majd el az elsőbbség kérdését.
1. Abból pedig már valóságos gond is lehet – legalább három levont pont erejéig - ha a válaszokban nem is találunk olyan variációt, amit szívünk szerint és korábbi ismereteink alapján jó szívvel bejelölnénk!
2. Ehhez képest a következő megjegyzésem akár már bagatellnek is mondható. Elvileg tán még igaza is lehetne a feladat készítőjének, de ha gyakorlati oldalról nézzük a dolgot, gyorsan kiderül, itt bizony a motoros csak az autóbusz után indulhat. A motoros szempontjából tehát semmi jelentősége nincs annak, hogy egyébként neki is el kéne maga előtt engednie a gyalogost. Neki ebben az esetben az autóbuszra kell figyelnie!
3. A következő feladatot látva pedig - az alábbi előírás ismeretében - vajon ki hibázott? A Közúti Útburkolati Jelek Szabályzata (ÚBJSZ) - a 11/2001. (III. 13.) KöViM rendelet Mellékletében az „Útburkolati jelek az útkereszteződésekben” fejezet 9.2. pontjában a következő összetett mondat olvasható:
„Az útkereszteződéshez érkező, útburkolati jellel jelölt és egyenes irányban továbbhaladni (illetve jobbra vagy balra bekanyarodni) kívánó járművek részére szolgáló forgalmi sávok száma az útkereszteződésben nem csökkenhet és az azonos irányokban átvezetett forgalmi sávokat az útkereszteződés után – legalább az átvezetett forgalomnagyságra méretezett fonódási hosszban – tovább kell vezetni.” Akkor itt melyik válasz a helyes?
Tévedett a rajzoló, akinek lehet, hogy nincs is jogosítványa.
Tévedett a kérdés írója, akinek ismernie kellett volna a vonatkozó szabályokat.
Tévedett a szakértő, aki jóváhagyta, elfogadta ezt a hárompontos kérdést.
Tévedett e gondolatsor írója, aki a kákán is csomót keres.
Most pedig több jó válasz is lehet a kérdésre!
4. Szakmailag, de pedagógiailag is szerencsétlen a következő feladat, hiszen – az ábrázolt forgalmi helyzetben - a járműnek nincs elsőbbsége a gyalogosokkal szemben! Ilyet a hatályos KRESZ nem ismer!
„A gyalogos az úttestre akkor léphet, ha meggyőződött annak veszélytelenségéről. Az úttestre váratlanul nem léphet, köteles az úttesten késedelem nélkül átmenni és tartózkodni minden olyan magatartástól, amely a járművek vezetőit megzavarhatja vagy megtévesztheti.” A képen látható gyalogosok már megsértették az idézett szabályt, mert az úttesten tartózkodnak. Ha a „B” jelű emberünk és a piros autó is tartja eredeti tempóját bizony összeütköznek. Ilyen esetben - ha már létrejött ez a szerencsétlen helyzet – inkább arról kellene kíváncsiskodni, tudja-e a vizsgázó, hogy most kinek mi a feladata?
5. „Látja, nem látja” címet adhatnánk a következő kérdésnek. „Azt a gyalogost, akinek elsőbbsége van …” - olvashatjuk a KRESZ-ben. Keresem, de nem lelem az elsőbbséggel bíró gyalogost. Ha pedig nincs, akkor folytatom az utam.
Ha csak nem vesszük komolyan a régi oktatói anekdotát, mely szerint a tanuló mindaddig nem hajt be az üres útkereszteződésbe, amíg nem érkezik egy jármű a védett úton, mert neki mindenképpen eleget kell tennie az „Elsőbbségadás kötelező” tábla jelzésének.
6. Itt sincs a kérdés és a rajz összhangban. Szerencsés esetben a szabályoknak megfelelően lehet értelmezni a rendőr jelzéseit. Ha a kérdésben karjelzést írnak a képen is karjelzést keres a jóhiszemű vizsgázó. Jobb lett volna így fogalmazni: karjelzés hiányában milyen irányba … Továbbá felesleges azzal kezdeni a kérdést, hogy „Ha a bekanyarodást nem tiltja jelzőtábla ….”
Hát a szerzőnek látnia kéne, hogy az ábrán nincs jelzőtábla! Miért nincsenek beszélő viszonyban a feladat készítői?
7. Persze még ez a probléma is elenyésző ahhoz képest, amikor egy grafika nélküli szerencsétlen mondatból kell kitalálnunk, hogy mire is kíváncsi a feladat készítője. A vizsgázó itt a szövegértelmezésre fordítja majd idejének nagy részét és az eredmény nem feltétlenül a szabályismeretét fogja tükrözni.
8. Van olyan eset, amikor a vizsgázónak olyan érzése támad, hogy szánt szándékkal megkísérlik őt becsapni, félre akarják vezetni.
El kéne dönteni, hogy kinek mi a feladata! A kérdés szerzőjének az nem lehet öröm, sikerélmény, ha pontot rabol a teszt megfejtőjétől. Ha azt kérdezzük, hogy „melyik jármű kanyarodhat”, akkor a jóhiszemű válaszadó arra gondol; vagy az „A” vagy a ”B” jelű. De most csak megpróbáltuk a szerencsétlent beugratni. HA, HA, HA – eszébe sem jutott neki, hogy „egyik sem”. És hogy a rajzoló a szerencsétlen vizsgázó figyelmét még inkább a tévedés irányába terelje, irányjelzőt is fest a szélső sávban közlekedőnek.
9. Átverésre gondolhatunk ennél a kérdésnél is, hiszen azt honnan tudhatnánk, hogy lakott területen vagy azon kívüli autóbuszöblöt ábrázol a kép.
10. A rejtvényfejtők jól ismerik a „kakukktojás” kérdést. Talán, hogy a megkívánt 10 ezres kérdésszám ne hibázzon, a kakukktojás módszert a tesztfeladat készítői is átvették. Két jó közé elrejtünk egy rosszat. Ez bizony nem tisztességes! A diszlexiás vagy figyelmetlenül olvasó vizsgázó itt könnyen hibázhat. Javasoljuk tehát, kérdezzenek rá külön-külön a nevezett táblákra.
11. Itt pedig nem világos, hogy miért a „bekanyarodás közben” merül föl a kérdés a zöld autó vezetőjének agyában, és miért nem a manőver megkezdése előtt?
12. Miért a sávváltoztatáskor és miért nem „a művelet előtt kellő időben megkezdett és annak befejezéséig adott irányjelzéssel kell jelezni” ?
13. Vannak itt olyan kérdések is, ahol egy helyett legalább két helyes válasz is jó a felsoroltak között. Ez nem is lenne olyan óriási nagy baj, ha a vizsgáztató-gép nem csak egyet fogadna el.
Mi tehát a feladat? A legjobbat kell kiválasztani. Melyik a legjobb?
14. Máskor pedig, nem is egyszer, pongyolán van feltéve a kérdés. Itt elfelejtették hozzátenni, hogy munkanapokon 7 és 19 óra között, pedig ez is fontos lenne!
15.Tessék mondani, milyen az a vasúti átjáró, ahol a vasúti jármű áthaladását jelzőőr biztosítja? A kérdés azért is indokolt, mert ha a továbbiakban – mint közölték - a válaszokat nem hozzák nyilvánosságra és valaki, mint kulcsszót a jelzőőrt keresi, nem fog tudni jól felelni.
16. Ha az új kérdések - de csak a kérdések - a jövőben folyamatosan megtekinthetőek lesznek, akkor a tanulók nehezen fognak tudni választ adni ezekre, hiszen itt például a kérdő mondat és a felelet még köszönő viszonyban sincs egymással. És persze, ha a fogalmazás is zavaros!
Nem megyünk tovább, de ez nem a teljes hibajegyzék! Sorra lehetne venni még a műszakot, a munka és- tűzvédelmet is, de a KRESZ szabályismeretből sem teljes ez a merítés. Ez nem a mi dolgunk, ez csak figyelemfelhívás, hiszen vannak a készülő anyagnak kijelölt, hozzáértő szakemberei. Azért üzenem nekik, kérem őket, legyenek kicsit igényesebbek a munkájukban és főleg megértőek a vizsgázókkal!
És ha nem veszik rossz néven, felsorolok még néhány olyan szakmai követelményt is, amelyeknek eleget kellene tenniük a feleletválasztásos tesztkérdések készítőinek.
- A kérdés legyen mindig rövid, pontos és egyértelmű. A hosszú körülményes kérdésre adott válasz megkeresése leköti a vizsgázó energiáját, nem annak megtalálására, hanem a szövegértelmezésre fordítja idejét.
- A túlságosan általánosan megfogalmazott kérdésre nagyon nehéz a jó választ megtalálni.
- A kérdésnek nemcsak gondolkodtatónak, közérthetőnek is kell lennie.
- A kérdés mozdítsa elő a tanulók feladatmegoldó tevékenységét, feltételezze a tanultak megértését, azok alkalmazását, elemzését, értékelését.
- A jó válasz az midig egyértelmű, kerek és egész legyen.
- A kérdés legyen életszerű, az ismereteket a járművezető szemszögéből nézve úgy kérje számon, hogy a választ adónak a közlekedés gyakorlatában majd szüksége lesz erre.
- A műszaki jellegű kérdések igazodjanak a legkorszerűbb gépkocsikkal kapcsolatos tudnivalókhoz.
Továbbá: kerülendő feltenni az olyan kérdést, ahol
- a megértéséhez adható válaszok elolvasása elengedhetetlenül szükséges,
- a megfogalmazása hosszú és bonyolult,
- nem szükséges a szakanyag ismerete, mert józan paraszti ésszel könnyen kitalálható, hogy melyik az egyetlen helyes válasz,
- a vizsgázónak kell kitalálnia, hogy a vizsgáztató valójában mire kíváncsi,
- a rossznak szánt válasszal megkísérlik beugratni a jóhiszemű vizsgázót,
- a megválaszolás nem a vizsgázó feladata, mert a probléma a forgalomszervezőre, az útépítőre, a rendőrre stb. tartozik.
A tesztek összeállításakor arra kell törekedni, hogy minél inkább a szakterület gyakorlatára irányuljanak, konkrét helyzetekben valóban a szükségessé váló döntéseket és tudnivalókat tükrözzék. Lehetőség szerint nem rákérdezni az elvekre, az általánosan megfogalmazott szabályokra, inkább az adott helyzetben való alkalmazásukra. Ez persze nem jelenti azt, hogy az elvek és szabályok ismerete nem szükséges.
Mindig célszerű megvizsgálni azokat a tesztkérdéseket, amelyeknek megoldási eredményessége alacsony, mivel itt magával a kérdéssel is probléma lehet. Például:
- A kérdés, vagy a válaszok megfogalmazása nem egyértelmű, illetve félrevezető.
- A kérdéshez kapcsolódó grafika vagy fotó minősége nem megfelelő, vagy az ábrázolás módja nem egyértelmű.
- A kérdés, vagy az adható válaszok szövege túlzottan az adott szakterület tudományos szakkifejezéseit használja, a hétköznapi ember számára kevésbé érthető.
- A szakmai szövegnek, világosnak kell lennie, a megértés útjába nem szabad akadályokat gördíteni!
- Még a 95-100% közötti eredményességet mutató kérdéseket is érdemes felülvizsgálni.
Ennek szempontjai:
- A tevékenység gyakorlatában, reálisan előforduló helyzetre, ill. lehetőségre kérdeztek-e rá?
- A helytelen válaszok hordoznak-e valamilyen csekély igazságtartalmat, vagyis reálisan válaszlehetőségnek tekinthetők-e, vagy csak formálisan szerepelnek a tesztlapon?
És így tovább…
Végül: bizony nem könnyű munka szakszerű tesztkéréseket feltenni!
R.K.O.