Archivum

Korábbi Tanulóvezetők
 

 

Helyes válaszok a korábbi 2014/4-es ADR tesztkérdéseinkre

 

(Válaszol a szerző: Golecz Antal )

1. Mely anyagokat vagy tárgyakat nevezünk veszélyes áruknak?


a) Csak az egészségre ártalmasakat.
b) Csak a környezetre veszélyeseket.
c) Amelyek bármilyen veszélyes tulajdonsággal rendelkeznek.
d) Amelyek szállítását az ADR tiltja, vagy csak feltételekkel engedi meg.  

 

Helyes a d/ válasz. A VESZÉLYES ÁRUK NEMZETKÖZI SZÁLLÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ   EURÓPAI MEGÁLLAPODÁS ( francia nyelvű fordításban: ACCORD EUROPÉEN RELATIF AU TRANSPORT INTERNATIONAL DES MACHIANDISES DANGEREUSES PAR ROUTE - innen az ADR rövidítés) 1. cikkének b) bekezdése szerint: veszélyes áru olyan anyag és tárgy, amelynek nemzetközi közúti szállítását az "A" és "B" Melléklet tiltja vagy csak bizonyos feltételekkel engedi meg. Az "A" melléklet 3.2 fejezetében lévő táblázatban vannak felsorolva a veszélyes áruk.  Itt vannak megjelölve azok az áruk, amelyek nemzetközi közúti szállítását az ADR tiltja,valamint itt vannak meghatározva azok a feltételek is amelyek betartásával a többi áru szállítható. 

 

2. Az élelmiszer áruházakban vásárolható termékek között lehet-e veszélyes áru?


a) Nem.
b) Elenyésző mennyiségben, mert minden termék tartalmazhat egészségre csak kis mértékben káros összetevőt (pl. ecetes uborka, ecetsavat)
c) Igen, korlátozott mennyiségben csomagolva (pl. hypoklorid oldat 1 literes kiszerelésben).
d) Csak egyedi ÁNTSZ engedéllyel, de ilyen esetben sem szabad az élelmiszerekkel egy térben tárolni. 

 

Helyes a c/ válasz. A veszélyes áruk jelentős része esetén megengedett, hogy korlátozott   bruttó tömegben és azon belül is korlátozott belső csomagolásban könnyített követelményekkel veszélyes árut szállítsanak. Amely anyagok korlátozott mennyiségben szállíthatók, azoknál az anyag-táblázatban van meg határozva, hogy mekkora lehet egy-egy belső csomagolás. Ha valamely anyag korlátozott mennyiségben nem szállítható, ott a belső csomagolás mennyisége 0 kg vagy 0 liter. A bruttó tömeg legfeljebb 30 kg lehet, ha az áru un. kombinált csomagolásban van (külső csomagolásban van még valamilyen belső csomagolás). A bruttó tömeg legfeljebb 20 kg lehet, ha az áru nyújtható fóliás csomagolásban van. 

 

3. Szénsavval (széndioxiddal) dúsított ásványvizet vásárol. A széndioxid fojtó hatású gáz. Figyelembe kell-e vennie az ADR előírásait?


a) Nem, az élelmiszerekben lévő gázok nem tartoznak az ADR előírásai alá.
b) Csak akkor, ha nyomása a 3 bar-t meghaladja.
c) Igen, minden esetben.
d) Csak akkor, ha az ásványvizet zárt helyiségben hosszabb ideig fogja tárolni. 

 

Helyes az a/ válasz. Az élelmiszerekben lévő gázok ( pl . szénsavas italok, védőgázas csomagolások) nem tartoznak az ADR előírásai alá. A gázok szállítására vonatkozó előírásokat az ilyen áruk szállítására nem kell alkalmazni. Az aerosol pl. hajlakk hajtógázzal azonban már az ADR anyaga. 

 

4. Üzemanyagtöltő állmáson benzint vásárol 4 db. 20 literes üzemanyag szállítására alkalmas kannában. Hazaviheti-e személygépkocsija csomagtartójában?


a) Nem, mert benzint csak nyitott járművön szabad szállítani.
b) Legfeljebb két részletben, két fordulóval.
c) Igen, mert az összes mennyiség és 1-1 kanna térfogata alapján mentes az ADR előírásai alól.
d) Csak akkor, ha a járművön 1 db. legalább 2 kg-os tűzoltó készüléket tart készenlétben. 

 

Helyes a c/ válasz. A folyékony tüzelőanyagok szállításának jellegéből adódó mentességek szerint a magánszemélyek által történő szállításokra az ADR előírásait nem kell alkalmazni, amennyiben a szállított áru kiskereskedelmi csomagolásban van, háztartási használatra szolgál, normális szállítási feltételek mellett kiszabadulásának megakadályozására a szükséges intézkedést megtették. A szállítható mennyiség ilyen esetben, egy tartályban legfeljebb 60 liter, egy szállítóegységen legfeljebb 240 liter lehet. A kérdésben leírt méretű (20 liter) tartályban (kannában) és összesen 80 liter a leírt mentességgel szállítható. 

 

5. Halszállító speciális felépítményű járművön – az üzemeltetéshez szükséges - megfelelően rögzített oxigénpalackok és tartalék palackok, valamint üres palackok is vannak. Az ADR előírásait be kell-e tartani a gázpalackok szállítására vonatkozóan?


a) Igen, mert mentesség csak üres gázpalackok szállítására vonatkozik.
b) Nem, mert a gázpalackok a járművön lévő berendezés üzemeltetéséhez szükségesek.
c) Legfeljebb akkor, ha a tartalék és üres gázpalackok a tartályokkal közös raktérben vannak.
d) Legfeljebb akkor, ha a halszállító tartályok üresek. 

 

Helyes a b/ válasz. Nem kell alkalmazni a gázok szállítására vonatkozó előírásokat a járművek különleges készülékeiben (pl. hűtő-, fűtő készülékek, halszállító tartályok) lévő gázokra, amelyek a szállítás során ezek működtetéséhez szükségesek, valamint az ilyen készülékek tartalék tartályai, valamint az üres, tisztítatlan cseretartályok, amelyek ugyanazon a szállítóegységen vannak. 

 

6. Személygépkocsiját átalakíttatta kettős üzemeltetésűre. Az utólag beszerelt gáztartály miatt figyelembe kell-e venni gáz szállítására vonatkozó ADR előírásokat?


a) Nem, mert a gáztartályban lévő gáz a jármű motorjának meghajtására szolgál.
b) Csak alagútban, amikor a gáztartály teljesen fel van töltve.
c) Minden esetben, még akkor is, ha a gáztartály üres.
d) Csak akkor, ha a gáztartály az utastértől nem légmentesen elválasztott térben van elhelyezve.

 

Helyes az a/ válasz. Nem kell alkalmazni a gázok szállítására vonatkozó előírásokat a szállítást végző járművek tartájaiban lévő gázokra, amelyek a jármű meghajtására vagy bármely berendezésének (pl. hűtő- vagy fűtőkészülék) működtetésére szolgálnak. 

 

7. Veszélyes áru szállítására vonatkozó előírásokat a kiskereskedelmi csomagolásban lévő árukra nem kell alkalmazni. Kell-e mégis valamilyen veszélyre számítani az ilyen termékek szállításakor?


a) Nem, az eredeti csomagolás mindig teljes védelmet jelent.
b) Nem, kiskereskedelmi csomagolásban csak olyan anyag lehet, ami az egészségre és a környezetre nem jelenthet veszélyt.
c) Igen, ezért a csomagolás állapotát, szivárgásmentességét mindig szükséges ellenőrizni.
d) Csak akkor, ha a termék védőgázas csomagolásban van. 

 

Helyes a c/ válasz. Az ADR előírásait nem kell alkalmazni a magánszemélyek által történő veszélyes áruszállításokra, amennyiben kiskereskedelmi csomagolásban vannak, személyes és háztartási használatra szolgálnak, feltéve, hogy a veszélyes áru normális szállítási feltételek melletti kiszabadulásának megakadályozására a szükséges intézkedéseket megtették. A kiskereskedelmi csomagolásban lévő áru is veszélyes áru. Az ADR előírásait az egy csomagolásban lévő áru mennyisége miatt nem kell alkalmazni, de az is kifolyhat, ha eldől és a zárókupak nincs jól rácsavarva, vagy ha sérült a csomagolása. 

 

8. Veszélyes anyagokat szállító járműveket általában arról lehet felismerni, hogy narancssárga veszélyt jelző táblával elől és hátul meg vannak jelölve. Lehet-e veszélyes anyagot tartalmazó küldemény olyan járművön, amelyik nincs így megjelölve?


a) Csak akkor, ha csak kiskereskedelmi mennyiségben csomagolt veszélyes anyagot szállít.
b) Nem, veszélyes anyagot szállító járművet – a szállított mennyiségtől függetlenül - mindig meg kell jelölni narancssárga táblákkal.
c) Igen, ha valamely mentességet meg nem haladó mennyiségben szállít veszélyes anyagot.
d) Csak akkor, ha a szállító jármű megengedett legnagyobb össztömege 3500 kg-nál nem nagyobb.

 

Helyes a c/ válasz. Többféle okkal és többféle módon lehet úgy veszélyes árut szállítani, amikor a szállító járművet nem kell veszélyes áru szállítására utaló jelöléssel (narancssárga táblával elől és hátul) ellátni.Ilyenek: magánszemélyek által szállított, kiskereskedelmi mennyiségben csomagolt veszélyes áruk, a szállító jármű motorjának üzemeltetésére szolgáló veszélyes áru, a járművön lévő berendezés üzemeltetésére szolgáló veszélyes áru, korlátozott mennyiségben csomagolt veszélyes áru, engedményes mennyiségben csomagolt veszélyes áru, az egy szállítóegységen szállított mennyiségből adódó mentességgel szállított veszélyes áru. Így pl. interneten megrendelt házhoz szállítással kérünk 2 csomag HYPO-t, spray hajlakkot, vagy darázsirtó spray-t.

 

9. A veszélyes anyagok nagy része a környezetre is veszélyes. Megállapítható-e egy küldeménydarabról, hogy az a környezetre veszélyes anyagot tartalmaz?


a) Ez mindig attól függ, hogy milyen a felkészültsége, szakértelme az ellenőrzést végző személynek.
b) Igen, amelyik küldeménydarab a környezetre veszélyes jelöléssel is el van látva.
c) Nem, a környezeti veszély csak a kísérő okmányokból állapítható meg.
d) Környezetre csak az 5 kg-nál vagy 5 l-nél nagyobb mennyiségű veszélyes anyagot tartalmazó küldeménydarabok veszélyesek. 

 

Helyes a b/ válasz. A veszélyes áruk lehetnek környezetre (vízi környezetre) is veszélyesek. Amennyiben egy veszélyes anyag ilyen tulajdonsággal is rendelkezik, a csomagolást el kell látni az ábrán látható jelöléssel, ha akár önálló csomagolásként, akár kombinált csomagolás belső csomagolásaként legalább 5kg vagy 5liter környezetre veszélyes vagy környezetre is veszélyes anyagot tartalmaz. A fuvarokmányba kiegészítő bejegyzésként be kell írni: „Környezetre veszélyes” 

 

10. Veszélyes anyagot tartalmazó küldeménydarabról megállapítható-e, hogy milyen veszélyes tulajdonságú anyagot tartalmaz?


a) Igen, a rajta lévő veszélyességi bárca utal a veszélyre.
b) Csak a rajta lévő veszélyszimbólumokból.
c) Csak a csomagoláson lévő feliratokból (pl. R vagy S mondatok).
d) Csak az anyagnév alapján táblázatból 

 

Helyes az a/ válasz. Veszélyes anyagot tartalmazó, minősített csomagolóeszközbe csomagolt küldeménydarabokat – kivéve a valamely mentességbe tartozó mennyiségben csomagoltakat – meg kell jelölni az anyagra előírt veszélyességi bárcával, vagy ha többféle veszélyes tulajdonsággal is rendelkezik az előírt veszélyességi bárcákkal. A veszélyességi bárca mindig utal az anyag veszélyére, ha több veszélyességi bárca van előírva, akkor az első bárca utal az anyag főveszélyére, a többi bárca pedig a járulékos veszélyekre. 

 

11. Egy küldeménydarabban lévő veszélyes anyag veszélyességének mértéke a csomagolás jelöléseiből megállapítható-e?


a) Igen, a veszélyességi bárca mérete utal a veszélyesség mértékére (pl. nagyon veszélyes anyag esetén nagybárca).
b) Legfeljebb a nagyon veszélyes anyag esetén, mert ilyen esetben a veszélyességi bárcát meg kell duplázni.
c) Nem, küldeménydarabok szállítása esetén a fuvarokmányból, pl. a csomagolási csoport alapján állapítható meg (I, II, III csomagolási csoport).
d) Csak nagy felkészültség és tapasztalat birtokában, mert a veszélyesség mértékét a veszély jellege és a csomagolásban lévő anyag mennyisége együtt határozza meg.

 

Helyes a c/ válasz. Egy csomagolóeszközben lévő veszélyes anyag veszélyességének mértéke a csomagolás jelöléseiből általában nem állapítható meg (a csomagolás minősítő jeléből esetenként lehet rá következtetni). A fuvarokmányban a helyes szállítási megnevezésnek egyes áruosztályoknál része a csomagolási csoport (I, II, III), amely utal az anyag veszélyességére. Pl. „UN 1202 gázolaj, 3, III, (D/E); III mérsékelten veszélyes anyag „UN 1203 motorbenzin, 3, II, (D/E) II közepesen veszélyes anyag. A veszélyességi bárcák mérete egységes: legalább 10x10 cm oldalméretű csúcsára állított négyzet, vagy a csomagolás mérete miatt lehet kisebb is, ha jól látható. A veszélyességi bárca a veszély fajtájára utal, a mértékére nem. 

 

12. Meg kell-e jelölni veszélyességi bárcával minden olyan küldeménydarabot, amely veszélyes anyagot tartalmaz?


a) Kivétel nélkül mindig.
b) Igen, kivéve az engedményes és korlátozott mennyiségű veszélyes anyagot tartalmazó küldeménydarabokat.
c) Csak akkor, ha veszélyes.
d) Csak akkor, ha a csomagolás többféle veszélyes anyag szállítására is alkalmas.

 

Helyes a b/ válasz. Az ADR anyagtáblázatában (3.2”A” táblázat) felsorolt minden anyagnál vagy tárgynál annak csomagolásán, a táblázatban megjelölt bárcát vagy bárcákat kell elhelyezni. A bárcázási előírás minősített csomagolásba csomagolt veszélyes árukra vonatkozik. A korlátozott mennyiségben csomagolt veszélyes áruk esetén a csomagolásra nem kell veszélyességi bárcákat elhelyezni, de meg kell jelölni az ábrán látható jelölések valamelyikével (jelenleg a baloldali jelöléssel, 2015. 06. 30-ig még használható a jobb oldali jelölés is). Az engedményes mennyiségben csomagolt veszélyes anyagot tartalmazó küldeménydarabokat az itt látható jelöléssel kell ellátni. Mindkét csomagolási mód esetén a csomagolás veszélyes anyagot tartalmaz, de az említett jelöléseken kívül veszélyességi bárcát a küldeménydarabokon nem kell elhelyezni. 

 

13. Veszélyességi bárcákat hol kell elhelyezni a küldeménydarabokon?


a) Egyik oldalon és felül.
b) Két szemben lévő oldalon.
c) Egyik oldalon (kivéve 450 l-nél nagyobb IBC).
d) Két egymás melletti oldalon. 

 

Helyes a c/ válasz. A veszélyességi bárcákat a küldeménydarab egyazon felületére kell elhelyezni, ha több veszélyességi bárcával is meg kell jelölni, azokat csak egymás mellé szabad elhelyezni. A csomagolás módjától (láda, zsák, hordó, kanna stb.) és méretétől függetlenül mindig csak egy oldalon kell bárcázni. A 450 liternél nagyobb űrtartalmú IBC-ket és a nagycsomagolásokat két, egymással szemközti oldalukon kell bárcával vagy bárcákkal ellátni. 

 

14. Veszélyes anyagot tartalmazó küldeménydarabokat fog a mentességi határ feletti mennyiségben szállítani. Mikor kell megjelölni veszélyt jelző táblákkal a szállító járművet?


a) Csak amikor a járművet már megrakták.
b) Rakodás megkezdése előtt.
c) Rakodás közben bármikor.
d) Csak akkor, ha 5 km-nél nagyobb távolságra szállít.

 

Helyes a b/ válasz. Ha a szállításhoz tartozó fuvarokmány alapján eldönthető, hogy a rakomány mennyisége meg fogja haladni a mentességi határt, akkor már a rakodás megkezdése előtt a szállítóegységet meg kell jelölni veszélyt jelző táblákkal. A szállítóegység jelöléseit csak akkor szabad eltávolítani, ha a járművet kirakták és kitisztították. 

 

15. Üres, de tisztítatlan gázpalackokat szállít. A jármű raktere teljesen ki van töltve. Meg kell-e jelölni veszélyt jelző táblákkal a szállító járművet?


a) Igen, mert a veszély üres, tisztítatlan gázpalackoknál is megmarad.
b) Nem, mert üres tisztítatlan csomagolóeszközök korlátlan mennyiségben, mentességgel szállíthatók.
c) Csak akkor, ha a palackokban mérgező és/vagy maró gáz maradéka van.
d) Csak akkor nem kell megjelölni, ha a szállítás nyitott rakfelületű járművön történik.  

 

Helyes a b/ válasz. Egyes veszélyességi osztályokba tartozó anyagok maradékát tartalmazó üres, tisztítatlan csomagolóeszközök korlátlan mennyiségben mentességgel szállíthatók, ha a szállítás közben előfordulható veszély elhárítására a megfelelő intézkedéseket megtették. Az üres gázpalackok ilyen mentességgel szállíthatók. Pl. a palackok megfelelően rögzítve vannak, a szállító jármű nyitott rakfelületű vagy jól szellőztetett. 

 

16. Veszélyes anyagot tartalmazó – veszélyességi bárcával megjelölt - küldeménydarabokat nagykonténerbe rakják. Hogyan kell megjelölni a nagykonténert?


a) A két végén narancssárga veszélyt jelentő táblákkal.
b) Két szemben lévő oldalán, a küldeménydarabokon lévő bárcákat meg kell ismételni.
c) Mindkét oldalán és mindkét végén, a küldeménydarabokon lévő bárcákkal megegyező nagybárcákkal kell megjelölni.
d) Nagy-konténert soha sem kell a benne lévő küldeménydarabok veszélyére utaló jelöléssel ellátni.

 

Helyes a c/ válasz. Amikor nagykonténerbe küldeménydarabokat raknak, a nagykonténert mindkét oldalán és mindkét végén meg kell jelölni nagybárcákkal. A nagybárcáknak meg kell egyezniük a nagykonténerben lévő árukra előírt és azokon elhelyezett veszélyességi bárcákkal. A nagybárcákat elütő színű háttérre kell feltenni vagy pedig a külső szélét folyamatos vagy szaggatott vonallal körbe kell jelölni. 

 

17. Nagykonténert szállító járművet hogyan kell megjelölni, ha a konténer jelölései látszanak?


a) A jármű elején és a hátulján számnélküli narancssárga veszélyt jelző táblával.
b) A jármű két oldalán és a hátulján elhelyezett ugyanolyan nagybárcákkal amilyenek a nagykonténeren is vannak.
c) A szállító járművet sehogyan sem kell megjelölni.
d) A szállító járművet csak akkor kell megjelölni, ha a konténer nincs megjelölve.

 

Helyes az a/ válasz Ha a szállító járművön lévő konténerekre erősített nagybárcák kívülről nem láthatóak (pl. ponyvás jármű), akkor ugyanolyan nagybárcákat kell elhelyezni a jármű mindkét oldalára és hátuljára. Esetünkben a nagybárcák látszanak, így elegendő a szállító járművet elől és hátul számnélküli narancssárga táblával megjelölni. 

 

18. Ömlesztett szállítás, amikor a veszélyes anyagot csomagolás nélkül szállítják. Kell-e ilyen szállítási mód esetén a szállító járművet nagybárcákkal megjelölni?


a) Nem, veszélyes anyagot szállító járművet soha sem kell nagybárcával megjelölni.
b) Igen, a szállító járművet mindkét oldalon és hátul meg kell jelölni a szállított anyaghoz előírt nagybárcákkal.
c) Csak nemzetközi szállítás estén.
d) Belföldi szállítás esetén csak akkor, ha környezetre veszélyes hulladékot szállít.  

 

Helyes a b/ válasz. Ömlesztett árut szállító járművek mindkét oldalán és hátulján az anyagra előirt mintának megfelelő nagybárcákat kell elhelyezni. 

 

19. Veszélyes anyagot tartalmazó küldeménydarabokkal megrakott járművet kell-e nagybárcákkal megjelölni?


a) Csak akkor, ha 1000 liternél nagyobb IBC-ket szállít.
b) Legfeljebb akkor, ha a jármű fedett vagy ponyvás.
c) Küldeménydarabokat - kivéve robbanóanyagot – szállító járművet nem kell nagybárcákkal megjelölni.
d) Csak akkor, ha a küldeménydarabok a környezetre is veszélyesek.

 

Helyes a c/ válasz. Veszélyes árut szállító járművet akkor kell nagybárcával megjelölni ha: ömlesztve szállít veszélyes anyagot, nagykonténert vagy tankkonténert szállít és a rajtuk lévő nagybárcák kívülről nem láthatók, robbanóanyagot szállít, vagy radioaktív anyagot szállít. Küldeménydarabokat szállító járművet kivéve a fentebb felsoroltakat, nem kell veszélyességi bárcával megjelölni. 

 

20. Veszélyes árut szállító jármű vezetéséhez mikor szükséges ADR oktatási bizonyítvány?


a) A szállított mennyiségtől függetlenül, mindig.
b) Akkor, ha a küldeménydarabok bruttó tömege 1000 kg-nál több.
c) Akkor, ha a szállító járművet narancssárga táblákkal is meg kell jelölni.
d) Csak akkor, ha a szállító jármű megengedett legnagyobb össztömege 3500 kg-nál nagyobb. 

 

Helyes a c/ válasz. A veszélyes árut szállító jármű vezetőjének az illetékes hatóság által kiállított bizonyítvánnyal kell rendelkeznie, amely igazolja, hogy részt vett a veszélyes áruk szállítása során betartandó különleges követelményekre vonatkozó képzésen és sikeres vizsgát tett. A KRESZ 1/1975 (II.5.) KPM-BM együttes rendelet szerint a veszélyes anyagot szállító jármű olyan jármű, amelyet elején és hátulján narancssárga alapszínű, felirat nélküli vagy felirattal ellátott táblával jelöltek meg. Veszélyes anyagot bármelyik mentességgel szállító járművet nem kell narancssárga táblával megjelölni, az ilyen jármű vezetéséhez nem kell ADR oktatási bizonyítvány. 

 

21. Veszélyes árut szállító járműről a narancssárga veszélyt jelző táblák mikor vehetők le vagy mikor csukhatók be?


a) Csak akkor, ha a járművet kirakták és kitisztították.
b) Mindig, ha a rakott jármű forgalomtól elzárt területen, telephelyen vagy őrzött pakolóban parkol.
c) Mindig, ha a kirakodást már megkezdték.
d) Legfeljebb akkor, ha olyan útszakaszhoz érkezik, ahol veszélyes árut szállító járművel behajtani tilos. 

 

Helyes az a/ válasz. Az üres, de még tisztítatlan (pl. ömlesztett szállítást végző vagy tartányos) szállító járművet ugyanúgy kell megjelölni, mintha rakott vagy töltve lenne. A jelöléseket, nagybárcákat, veszélyt jelző táblákat csak akkor szabad levenni vagy letakarni, ha járművet kirakták és kitisztították. A szállított anyagból származó veszély adott esetben még fokozottabb is lehet. 

 

22. Veszélyes árukkal rakott járművel egy olyan alagút előtti útelágazáshoz érkezik, amelyiken veszélyes árut szállító járművel csak korlátozottan szabad áthaladni. Mi alapján tudja eldönteni, hogy áthaladhat-e az alagúton vagy irányt kell változtatnia?


a) A szállítási mód alapján (pl. küldeménydarabos, tartányos, ömlesztett).
b) A szállított mennyiség alapján.
c) A helyesen kiállított fuvarokmány alapján.
d) A küldeménydarabokon lévő bárcák alapján. 

 

Helyes a c/ válasz. A veszélyes áruk mindegyikéhez hozzá van rendelve egy, az anyag veszélyes tulajdonságaitól, a szállítási módtól és még egyebektől függő alagút korlátozási kód . Ez azt mutatja meg, hogy egy adott szállítmánnyal milyen kategóriájú alagúton haladhat keresztül. Az alagút kategóriáját legalább az alagút bejárata előtti útelágazásnál jelezni kell. Az alagút korlátozási kódot a fuvarokmányba be kell írni, kivéve, ha azon a tervezett útvonalon nincs alagút ”UN1203, motorbenzin, 3, II (D/E) Környezetre veszélyes” fuvarokmány bejegyzésben a D/E azt jelenti, hogy tartányos szállítás esetén a D és E jelű alagúton, küldeménydarabos szállítmánnyal (pl. ugyanolyan anyag, de hordókban) csak az E jelű alagúton nem haladhat keresztül. A veszélyes árut szállító jármű vezetőjének azt kell figyelnie, hogy egy adott szállítmánnyal az előre jelzett alagúton keresztül haladhat vagy irányt kell változtatnia.