Akkor tudunk egymással érthetően beszélni, ha ugyanazokon a fogalmakon ugyanazt értjük. A képes közlekedési fogalomtár tizenhatodik, utolsó része következik. Most is kérjük olvasóinkat, ha bármelyik címszó meghatározása javításra vagy kiegészítésre szorulna, jelezzék, minden észrevételt, megjegyzést szívesen veszünk.
(Virágh Sándor)
(kattintás a képre!)
Vákuum: a légköri nyomásnál kisebb abszolút nyomás. (Nagy vákuum - kis nyomásérték).
Vakvezetés: az olyan relatív vagy abszolút gyorshajtás a járművel, amikor a vezető a megállási távolságnak megfelelő hosszon nem (vagy nem kellően) látja be a megálláshoz szükséges útszakaszt. Nem látja, hogy hova érkezik, és a már későn észlelt akadály előtt nem tud megállni.
Várakozóhely: az úton útburkolati jellel, jelzőtáblával vagy mindkettővel kijelölt, a járművek várakozására kialakított terület.------
Városi autóbusz: városi és elővárosi tömegközlekedés céljára tervezett és ennek megfelelően felszerelt – ülő és álló utasok szállítására egyaránt alkalmas- autóbusz. Az utasoknak a megállókban való gyakori fel és leszállása miatti mozgására a járműben lehetőséget teremtenek.ű
Városi park: 10 ha-nál nagyobb zöldfelületi létesítmények, melynek legkisebb oldalmérete legalább 200 m.
Városközi autóbusz: helyközi utasforgalomra tervezett és ennek megfelelően felszerelt autóbusz. Álló utasok számára nem alakítanak ki peronokat, de az utasfolyosóban rövidtávon általában szállít álló utasokat.
Vasúti átjáró: a közút és a vasúti pályaszintben kereszteződése. Területe az úttest jobb oldala mellett lévő, és az ellentétes oldalon neki hátat fordító másik „Vasúti átjáró kezdete” illetve a „Két- vagy több vágányú vasúti átjáró kezdete” veszélyt jelző táblákkal határolt útszakasz.
Vasúti gyalogos átkelőhely: a gyalogosforgalom részére kiépített – vasúti átjáróként nem jelölt – szilárd burkolatú átvezetés a vasúti pályán, amely ha vasúti átjárónál van, annak részét képezi. 41/2003. (V I. 20.) GKM rendelet.
Védett járműmozgás: az olyan járműmozgás, amelynél a járművek a szabad jelzés megjelenése után úgy haladnak át a csomóponton, hogy sem más járművel, sem gyalogossal nem kerülnek konfliktusba. 41/2003. (V I. 20.) GKM rendelet.
Védett övezet: a KRESZ 14. § (1) bekezdés n) pontjában meghatározott módon kijelölt, és e rendelet 1. számú mellékletével megállapított olyan terület, ahová a behajtás, továbbá ahol a várakozás feltételhez kötött. 24/2009. (V. 11.) Főv. Kgy. rendelet.
Vegyes használatú gépkocsi: személyszállításra és teherszállításra is alkalmas jármű. Ha a megengedett legnagyobb össztömege meghaladja a 2.500 kg-ot és a rakodótér átalakítása után alkalmas személyszállításra, akkor a vegyes használatú járművel is személygépkocsinak minősül.
Veszély: baleset bekövetkezésének - térben és időben közeliként meghatározható - reális lehetősége; az a közlekedési szituáció, amikor a baleset ugyan még elhárítható, de ehhez valamilyen intenzív, magas kockázati szintű tevékenység válik szükségessé. Közvetlen veszélyhelyzetben a vezető képességeinek illetve lehetőségeinek határán kell teljesíteni ahhoz, hogy a baleset ne következzen be. Ilyen helyzet áll elő a fékezett jármű kerekeinek akár már a megcsúszását előidéző 5 m/s2 lassulási érték meghaladásánál. Például az elsőbbség jogosultja az alárendelt szabályszegésének az észlelésekor intenzív hárításra, sebességváltoztatásra köteles függetlenül attól, hogy az elsőbbségi jogból eredően erre nem lenne köteles.
Veszélyes anyag: amit a Veszélyes Áruk Nemzetközi Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) veszélyes anyagnak illetve tárgynak tekint, egyébként, pedig minden olyan tárgy, áru, stb., amely a szállítási folyamat során belső tulajdonságai, illetve bizonyos kölcsönhatások következtében, valamint szabadba jutva a környezetet, az egészséget, károsító hatást fejt ki, illetve tüzet vagy robbanást okozhat.
Veszélyes anyagot szállító jármű: olyan jármű, amelyet elején és hátulján naracssárga alapszínű, felirat nélküli vagy felirattal ellátott táblával jelöltek meg. 1/1975. (II. 5.) BM-KM rendelet.
Veszélyes áru: az ADR anyagai és tárgyai, melyeket az „A” Melléklet külön osztályai meghatároznak. Ennek megfelelően olyan anyagok, tárgyak, hulladékok, melyek közúti szállítását az ADR tiltja, vagy csak bizonyos feltételekkel engedi meg.Veszélyes áruk osztályba sorolása: a különböző veszélyes árukat főbb veszélyességi tulajdonságaik alapján a következő áruosztályba sorolták:
1. osztály: robbanóanyagok és tárgyak,
2. osztály: gázok,
3. osztály: gyúlékony folyadékok,
4. osztály: gyúlékony szilárd anyagok, önreaktív (önmelegedő) anyagok és szilárd érzéktelenített robbanóanyagok,
5. osztály: öngyulladásra hajlamos anyagok,
5.1. osztály: gyújtóhatású (oxidáló) anyagok,
5.2. osztály: szerves peroxidok,
6. osztály: vízzel való érintkezéskor gyúlékony gázokat fejlesztő anyagok,
6.1. osztály: mérgező anyagok,
6.2. osztály: fertőző anyagok,
7. osztály: radioaktív anyagok,
8. osztály: maró anyagok,
9. osztály: különféle veszélyes anyagok és tárgyak.
Veszélyességi bárcák: általában 10x10 cm-es (járművek, konténerek és tartályok esetén legalább 25x25 cm-es), csúcsára állított négyzet alakú jelkép veszélyes árut tartalmazó küldeménydarabok vagy szállítóeszközök, járművek megjelölésére. A legalább 25x25 cm-es nagyságúakat nagybárcáknak nevezik.
Veszélyes üzem: minden olyan tevékenység, amelyben a technikai elem jelentős. Ilyen a gépek működésével járó fokozott veszéllyel járó tevékenység. Aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat, az köteles az ebből eredő kárt megtéríteni. Csak akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, mely a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik.
Veszélyeztetés: ha valaki a közlekedés más résztvevőjét kár, baleset bekövetkezésének, a személy- és vagyonbiztonság sérelmének a lehetőségébe sodorja. Lásd még közúti veszélyeztetés. Büntetőjogi értelmezésben a veszély, a jogsérelem bekövetkezésének reális lehetősége. Veszélyeztetés pedig, e jogsérelem bekövetkezésével fenyegető állapot előidézése, valamilyen tevékenységgel vagy mulasztással. Az olyan váratlan és rendkívül veszélyes forgalmi helyzetek előidézése, minősül veszélyeztetésnek melyekben az élet és a vagyonbiztonságot súlyosan érintő döntéseket másodpercek alatt, a feltételek ismerete, a lehetséges következmények felmérése nélkül kell meghozni.
Veszélyhelyzet: olyan közlekedési szituáció, amelyet a vezető külső vagy belső okok miatt nehezen képes uralni és ezért fennáll a baleset bekövetkezésének a reális lehetősége. Ilyen esetben a baleset ugyan még elhárítható, de ehhez valamilyen intenzív, magas kockázati szintű közlekedési tevékenység válik szükségessé. Közvetlen veszélyhelyzet elhárításánál a cselekvés a közlekedési aktivitások legintenzívebb kategóriája, amikor a partnereknek és a járműveknek a képességeik illetve lehetőségeik határán kell teljesíteni ahhoz, hogy a baleset ne következzen be. Fékezés esetében ilyen helyzet állhat elő a jármű kerekeinek a megcsúszását előidéző 5 m/s2 lassulási érték meghaladásánál. Többféle elhárítási módja is lehetséges. Helyes járművezetői viselkedéssel, többnyire fékezéssel, kikerüléssel, elkormányzással, megállással vagy más egyéb módon a balesettel fenyegető veszélyhelyzet elhárítható. Ha a veszélyhelyzet előidézésében vétlen fél ijedsége miatt a baleset elkerülésének nem a legmegfelelőbb módját választja –tehát tudatos cselekvést nélkülöző; valóban reflexszerűen cselekszik – akár közlekedési szabályszegést, akár vezetéstechnikai hibát követ el – büntetőjogilag nem vonható felelősségre, bűncselekményt nem követ el. Az ösztönösen végrehajtott cselekvések újabb veszélyhelyzetet teremthetnek, pl.: a jármű vészfékezése, a kormány elrántása, a gyalogos elugrása.
Veszélyt jelző tábla: 1. az olyan háromszög alakú jelzőtábla, valamint az út és a vasút kereszteződésének jelzésére és előjelzésére szolgáló négyszög vagy sokszög alakú jelzőtábla, amely alakjával, piros szegélyével és jelképeivel az úton közlekedőket a veszélyes helyhez való közeledésre figyelmezteti. 83/2004. (III. 4.) GKM rendelet. 2. általában 30x40 cm-es (tolarencia +/- 10%) narancssárga színű, fényvisszaverő tábla a veszélyes árut szállító járművek megjelölésére.
Vészfékezés: amikor a lehető legrövidebb fékút megtételével kell a jármű sebességét csökkenteni, megállítani. Egy személygépkocsi lassulása általános üzemeltetési feltételek között 3 m/s2, mely az utasoknak nem okoz kellemetlenséget. A tömegközlekedési eszközök üzemszerű megállításához nagyobb távolság szükséges. Vészfékezésnél az autóbuszok, trolibuszok esetében 5, villamosnál 2,5 - 3, személygépkocsinál 6,5 m/s2 a lassulás mértéke.
Vezetési idő: 1. a járművezetéssel eltöltött idő. A vezetőnek a - 3500 kg össztömeget meghaladó tehergépkocsik és a 9-nél több állandó ülőhellyel felszerelt autóbuszok vezetését - 2003. január 1-jétől minden, összességében négy és fél óra közlekedésben való részvétel után legalább negyvenöt percre meg kell szakítania. A közúti áru- és személyszállítást végző egyes gépjárművezetők vezetési idejének korlátozásáról szóló 41/2002. (XII. 28.) GKM rendelet. A 38/85/EGK rendelet szerint a kétnapi, illetve a napi és heti pihenőidő között a vezetési idő nem haladhatja meg a 9 órát. Hetente ez 2 alkalommal 10 órára hosszabbítható. (4x9)+(2x10)=56. Hetente a vezetési idő tehát 56 óra lehet, mivel a hatodik vezetési időszak után kötelező heti pihenőt beiktatni. Kéthetente ez az idő 90 óra (bármely egymást követő két héten). 2. annak a vezetési tevékenységnek az időtartama, melyet:
- a 3821/85/EGK rendelet I. és I./B. Mellékletében meghatározott menetíró készülékkel automatikusan vagy fél automatikusan rögzítettek, vagy
- a 3821/85/EGK rendelet 16. cikkének (2) bekezdésének lapján manuálisan rögzítettek.
Az Európai Parlament és Tanács 561/2006/EK rendelete.
3. a jármű volánjánál tisztán járművezetéssel eltöltött idő, beleértve a kisebb, forgalmi okból történő megállásokat.
Vezetési időszak: 1. a napi munkaidő kezdetétől (amikor a járművezető a munkáját felveszi) a legalább 8 órás pihenőidő végéig tartó időszak. 2. az összeadódott vezetési idő, amely egy pihenőidő vagy egy szünet után kezdődik és addig tart, amíg a járművezető újabb pihenőidőt vagy szünetet tart. A vezetési időszak folyamatos vagy megszakított lehet. Az Európai Parlament és Tanács 561/2006/EK rendelete.
Vezetésközi szünetek: 4,5 órás folyamatos vezetés után kötelező 45 percre abbahagyni ezt a tevékenységet, Az ilyen szünetet szükség szerint két részre lehet bontani; egy legalább 15 perces, majd ezt követő 30 perces megszakításra.
Vezetési karton: a bizonylati albumban szereplő nyomtatvány, a tanuló vezetési gyakorlat tárgyból történő oktatásának bizonylata. 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet.
Vezetéstechnika: a közúti közlekedés folyamatán belül az ember a gépkocsi és a környezet –beleértve a partnereket is- dinamikus kapcsolatának elemzése vezetés-centrikus nézőpontból. A technikai kezelés cselekvéseitől a gépjármű-mechanikán, közlekedés dinamikán, az etikus viselkedésen át a közlekedési érzék kifejlődéséig. Az elméleti és a gyakorlati képzésben (megfelelően súlyozva) a tananyag része.
Vezető: 1. az a személy, aki az úton járművet vezet, vagy állatot hajt (vezet). A segédmotoros kerékpárt és a kerékpárt toló személy nem minősül vezetőnek. A gépkocsivezetés oktatása és az azt követő gyakorlati vizsga során vezetőnek az oktató minősül. 1/1975. (II. 5.) BM-KM rendelet.
2. az összes olyan személyt jelenti, aki gépjárművet vagy más járművet (ideértve a kerékpárt is) vezet, vagy aki közúton háziállatot egyesével vagy csoportosan, illetőleg igás, málhás vagy nyerges állatot hajt. 2004. évi XCI. törvény. A vezető a Közúti Közlekedési Egyezmény (Bécsi Egyezmény) szerint: rendelkezzék a szükséges testi és szellemi képességekkel; legyen vezetésre alkalmas testi és szellemi állapotban; rendelkezzék a vezetéshez szükséges ismeretekkel; rendelkezzék a vezetéshez szükséges jártassággal; legyen mindenkor ura a járművének.Az árufuvarozás szakmai vezetője: az egyéni vállalkozás, a gazdálkodó szervezet ügyvezetését ellátó tisztségviselő, az ügyvezetésre feljogosított személy.
Vezetőfülke: a jármű vezetésére kialakított, a vezetéshez szükséges berendezéseket magába foglaló olyan térrész, amely az utastértől válaszfallal el van különítve.
Vezetői engedély: 1. a külön jogszabályban – 35/2000. (XI. 30. ) BM rendelet 3-4. §. - meghatározott közúti jármű – ide nem értve a villamost – vezetésére jogosító okmány. 70/2005. (IV. 21.) Korm. rendelet. 2. gépjárművel, mezőgazdasági vontatóval, segédmotoros kerékpárral, villamossal a közúti forgalomban való részvételhez szükséges hatósági igazolvány /jogosítvány/. (Határozat jellegű okirat.)
Vezetői engedély tartalmi elemei: 
1. Családi név.
2. Utónév.
3. Születési idő, hely.
4a). kibocsátó dátum.
4 b) Érvényességi idő.
4 c) Kibocsátó hatóság.
5. Sorszám.
6. Fénykép.
7. Aláírás.
9. Érvényességi kategóriák.;
9. Érvényességi kategóriák.
10. A vizsga időpontja.
11. Kategória érvényessége.
12. Korlátozás kódja.
13. Külföldi hatóságok bejegyzései.
14. Egyéb információk helye.
Vezetői igazolvány: személytaxi, vagy személygépkocsis személyszállító szolgáltatást végző személygépkocsit a szolgáltatás végzése során csak vezetői igazolvánnyal szabad vezetni. Az igazolványt, a szolgáltatást végző vállalkozás kérelmére a közlekedési hatóság adja ki.
Vészfékezés: az addig tartott sebességből még semmit sem vesztett járművet a lehető legrövidebb út és idő alatt, a kocsi nyomvonalát megtartva, történő megállítása.
Végszükség: -a cselekvő szempontjából- az a véletlenül keletkezett veszélyhelyzet, -amely egyebek mellett - személyeket közvetlenül fenyeget. A jog és jogellenesség összevetését tárgyaló jogos védelemmel ellentétesen – a jogos érdekek, összeütközését oldja meg. Elhárítása valamely törvényi tényállás alá vonható cselekmény útján csak akkor marad büntetlen, ha a veszély elhárítására más eszköz nem állt rendelkezésre, s a cselekmény nem okozott súlyosabb sérelmet, mint amelynek elhárítására törekedett. Megállapítása csak közvetlen és másként el nem hárítható veszély nyújthat alapot.
Villamos: olyan jármű, amely az úttestbe épített, vasúti pályaként meg nem jelölt sínpályán való közlekedésre szolgál. 1/1975. (II. 5.) BM-KM rendelet.
Villamos ellenállás fék: üzemi fékpedállal történő működtetésekor a villamos-hatómotorban fejlődő áram az ellenállásokon hővé alakul, mely tartós fékként 1,5 - 2 m/s2 lassulást biztosít a járműnek 15 km/h –nál nagyobb sebességnél.
Vis major: „nagyobb erő”. Előre nem látott kényszerítő körülmény, illetve elháríthatatlan akadály, amely meggátolja a tevékenység elvégzését.
Visszajelző lámpa: olyan készülék, amely információkat ad egy rendszer, vagy egy-egység rendeltetésszerű működéséről vagy állapotáról, pl. egy folyadék töltési szintjéről. 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet..
Vizsga: Napjainkban az általános főbb előírásokat a közúti közlekedésről szóló többször módosított 1988. évi törv. (Ktv.) tartalmazza. A részletes szabályokat a szakminiszter által kiadott 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet – a közúti járművek és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól ismerteti.
Vizsgabiztos: a közúti közlekedési szakemberek vizsgáztatására jogosult, a közlekedési hatóság szakmai vizsgabiztosi névjegyzékében szereplő személy. 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet. 2. a közúti járművezetők, illetve a közúti közlekedési szakemberek vizsgáztatásában közreműködő személy. 70/2005. (IV. 21.) Korm. rendelet módosítása.
Vizsgabiztosi névjegyzék: a vonatkozó jogszabályban meghatározott személyi és szakmai alkalmassági feltételeknek megfelelt, az NKH által vizsgáztatott és szükség szerint foglalkoztatott személyek nyilvántartása.
Vizsgajegyzőkönyv: a felügyelet által kiadott dokumentum, amely hitelesen tartalmazza a vizsgázók vizsgaeredményeit. 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet.
Vizsgalap: a vizsgázó azonosító adatait tartalmazó, fényképpel ellátott, a vizsgaeredmények bejegyzésére szolgáló okmány. 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet.
Vizsgarendező: az egyes vizsgákra a felügyelet által e tevékenység ellátására feljogosított, a vizsgabiztos munkájának elősegítése céljából vezényelt személy. 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet.
Vizsgaszervezési megbízás: olyan polgári jog szerint kötött szerződés, amelyben az NKH megbízza a képzőszervet a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának általános szabályairól szóló 70/2005. (IV. 21.) Korm. rendelet 1. § d) pontjában foglalt olyan szakképesítések megszerzésére irányuló szakvizsgák szervezésére, amelyek közül a Képzőszerv Képzési Engedéllyel rendelkezik.
Vonóerő: a motor nyomatékából eredő erő, amely a jármű kerekének kerületén ébred és a járművet mozgatja.
Vontató: pótkocsi vontatására készült rakfelület nélküli gépkocsi. 1/1975. (II. 5.) KPM-BM rendelet. Sajátos kialakítású, nagy teherbíró képességű pótkocsik (trélerek) vontatására alkalmas. A normál tehergépkocsihoz hasonló kialakítású szállítószekrényben – a szükséges vonóerő kifejtésének érdekében- betonsúlyokat helyeznek el.
Zárt ajtós autóbuszjárat: olyan járat, ahol egész úton ugyanaz az autóbusz szállítja és viszi vissza az indulási helyre az utasok ugyanazon csoportját. 49/2001. (XII. 22.) KöViM rendelet.
Zárt áruszállító: tehergépkocsi, amelynél a vezetőfülke egybe van építve a felépítménnyel.
Zárt gépjárműtároló: gépjárművek elhelyezésére szolgáló épület, amely nem elégíti ki a nyitott gépjárműtárolóra leírt feltételeket.
Zárt felépítmény: ponyvás vagy zárt kocsiszekrény. 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet.
Zárt kocsiszekrényes (dobozos) jármű: belső raktere a fuvarozott áru természetének megfelelően alakítható ki, polcokkal, fogasokkal szerelhető fel. Főleg csomagolásigényes, de hűtést vagy fűtést nem igénylő áruk fuvarozásánál használhatók, mert a zárt kocsiszekrény az árut az időjárási ártalmaktól védi, és ezért az olcsóbb, egyszerűbb csomagolás is alkalmazható. Az ilyen járművek egyik változata a konfekcionált áruk fuvarozására alkalmas nagy térfogatú, ruhaakasztókkal és berakodó-szerkezettel ellátott, süllyesztett rakfelületű ruhaszállító tehergépkocsi.
Zárt rendszerű várakozási övezet: olyan várakozási övezet, amelybe a behajtás és az onnan történő kihajtás ellenőrzött módon történik. 24/2009. (V. 11.) Főv. Kgy. rendelet.
Zárt villamospálya: olyan villamospálya amely nincs burkolattal ellátva, vagy amely az úttest más részeitől szegéllyel, van elválasztva.
Zavarás: olyan viselkedés, amellyel valaki más közlekedését nehezíti, a közlekedés más résztvevőjét megijeszti, neki kényelmetlenséget vagy kellemetlenséget okoz, magatartásával figyelmét elvonja vagy indokolatlanul, leköti. A joggyakorlatban az eseti döntések egyrészt a közlekedés más résztvevőjének a figyelemösszpontosítási, percepciós teljesítményét jelentős mértékben lerontó viselkedésként értelmezik így, másrészt a forgalom menetének bizonyos befolyásolásán keresztül tekintik e fogalmat megvalósítottnak. Statikus módon zavar az, aki jelentősen rontja a feltételeket ahhoz, hogy a közlekedés más résztvevője a megfelelő percepciós feltételek mellett, objektíve optimálisan észleljen, vagy ilyen körülmények között az általában elvárható optimális módon reagáljon. Dinamikai vetületben az emberi szervezetre a köznapitól eltérő terhelést rovó mozgásviszonyoknak tekinthetjük azokat a lassulási, gyorsulási értékeket, amelyeket a járműben helyet foglalók már kisebb mértékű kellemetlenségként élnek meg. Ezek az értékek mind az oldalgyorsulás, mind az átlaglassulás vonatkozásában a 2 m/s2 körül és időtartomány körül jelentkeznek.
A forgalomban részt vevők megzavarása több szubjektív tényezőtől is függ. A balesetelhárítási kötelezettség szempontjából a zavarás jogosultjától 2 m/s2 nem nagyobb átlaglassulás illetve oldalgyorsulást eredményező ellenkormányzás nem várható el. Bizonyos sebességváltoztatás, bizonyos időn belüli reagálás és bizonyos hatékonyságú vezetéstechnikai megoldások alkalmazása, meghatározott idejű egy helyben maradás, zavaró körülményekhez való alkalmazkodás a közlekedés résztvevőinek az érdekét nem sérti, alá vagy fölérendelt voltától függetlenül elvárható.
Zebra: „Ezt is a pesti aszfaltról szedtem föl, méghozzá szó szerint: a sárga sávos utcai átkelőhelyeket nevezik így újabban. A gyalogosoknak ezek az átkelő révei, ahol az új KRESZ elsőbbséget biztosít nekik, míg áthaladnak az úttest forgalomfolyamán, vagyis pontosan idézve a szöveget, hogy ezt az alkalmat is megragadjuk a közlekedési szabályok ismertetésére: „az a jármű, mely még nem érte el az átkelőhelyet, elsőbbséget köteles biztosítani minden gyalogosnak, aki már az úttesten, lévő átkelőhelyen van”. A zebra szó akárcsak az általa jelölt csíkos szőrzetű emlős. Afrikából származik, de míg ez utóbbi nálunk csupán az állatkertben honos, neve gyorsan terjedt el az újabb értelemben is. A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium hivatalos tankönyve, „a közúti közlekedés rendje” is zebracsíknak, zebrasávozásnak említi ezt az útburkolati jelzést, az új KRESZ-ről megjelent magyarázó hírlapi közlemények, pedig már röviden és népiesen zebrának nevezik.” (Karinthy Ferenc)
Zéró tolarencia: a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 35/2000. (XI. 30.) BM rendelet módosításáról szóló 2/2008. IRM rendeletben közzétett szabály, amely alapján 2008. január 20-tól ismételten kötelezővé tették a vezetői engedély rendőri intézkedés során történő helyszíni elvételét, az ittas vezetés elkövetésével gyanúsítható személytől. /az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendeletben meghatározottak alapján/. Hatására 2008-ban már 2.854-ről 2.343 főre csökkent az ittasan okozott balesetek száma. Ez 17,9%-os visszaesést jelentett a korábbi évekhez képest.
Zóna: övezet, amely egy területnek valamely sajátossága alapján az egésztől elhatárolható része. Az ilyen helyet jelölő táblákat – ahol több egymással összefüggő útszakasz van - a területre bevezető minden út elején elhelyezik. Kijáratánál a zóna vége jelzőtáblát alkalmazzák.
Zöldfelület: a lakóterületek, a vegyes: településközponti és központi területek, a gazdasági, ipari és munkahelyi területek, a különleges területek, a közlekedési célú területek biológiailag aktív, növényzettel borított területe, valamint a zöldterületek és erdőterületek terület-felhasználási egységbe sorolt területek teljes egésze.
Zöldkártya: nemzetközi gépjármű-felelősségbiztosítási bizonylat (kártya), amelyet a Nemzeti Iroda nevében a biztosítók állítanak ki a biztosított számára a meglátogatott országban a megkívánt kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási fedezet meglétének igazolására. 190/2004. (VI. 8.) Kormányrendelet.
Kiváltása az Európai Unió országaiban, valamint Svájcban nem szükséges, mert igazolásként elfogadott az EU-s, vagy a korábbi nemzeti színekkel ellátott rendszám, valamint a külön ovális fehér mezőben levő „H” betű.
Zöldterület: közigazgatási terület-felhasználási egység, mely állandóan növényzettel fedett, más terület-felhasználási egységbe nem tartozó, közhasználatú rész (fásított köztér, közkert, közpark, városi park).
Zsákutca: olyan utca, amelynek egyik végét beépítették, vagy lezárták.
Vége