Autósiskolánk elég jól működik, kb. tanulóink fele vidékről, másik fele a városból jön. Oktatóinkat jól ismerem, mert hosszú évek óta együtt tanítunk. Öten dolgozunk és azt is tudom, közöttük egy nagyon jó és egy nagyon gyenge oktató van. Én a nagyon jó oktatónak adom azokat a tanulóvezetőket, akik problémásak, nehezebben tanulnak, akik idősebbek. Ő viszi el azokat a tanulókat is, akik másik oktatótól, másik iskolától jönnek át. Elszámolása, a tandíjak rendezése sosem okoz neki gondot, precízen megold mindent.
- Ez az oktató az NKH értékelése szerint az én legrosszabb oktatóm, mert az ÁKÓ-ja magas, a VSM-je pedig alacsony.
A gyengébb oktatatót azért tartom meg, mert nagy bakikat nem csinál, nem iszik, nem dohányzik az autóban, rendes az elszámolása, de sajnos a tanulókhoz nem mindig úgy viszonyul, ahogy kellene. Hogy kevesebb probléma legyen, neki csak fiú tanulókat adom, a 17-20 év közöttieket.
És ha már itt tartunk. Nálunk vannak autósikolák, akik főiskoláról, egyetemről szervezik tanulóikat. Hogyan is lehetne ezeket összehasonlítani az olyan autósiskolákkal, akik csak vidékről, falvakból, az egyszerűbb, 8 osztályt végzett, a közlekedésben teljesen járatlan embereket tanítanak?
Az értékelést illetően, én régen rájöttem már egy jó megoldásra. Az a legjobb, ha az iskolavezető tartja kézben az autósiskolát, és ő minősíti az oktatókat is. Ez is a feladata.
Sajnos, hogy a ma kialakulóban lévő, modern iskola nem így néz ki. Most már elektronikus úton tanulhatják a tanulók az elméletet, az iskola oktatói még soha nem találkoztak élőben az iskolavezetőjükkel, mert a szerződést is elektronikus úton kötötték. A tanulóikat nem látják, mert velük is elektronikus úton tartják a kapcsolatot, - vakon!
Pedig vakon nem lehet vezetni, vagy tévedek?
Varga József