Helyes válaszok a korábbi 2014/3-es tesztkérdéseinkre

Helyes a „C” válasz. A KRESZ mindenki számára félreérthetetlenül szabályozza az elsőbbség kérdését. Sajnos a figyelmetlen vezetés, a hibázás, agresszivitás, fegyelmezetlenség sok balesetet okoz. Ennek megerősítésére idézzük Kristóf Attila kitűnő publicista, egyik korábbi írásának egy részletét: „A minap egy egyenrangú útkereszteződésben egy ifjú izomkolosszus BMW-jével balról fél centire húzott el kocsim orra előtt, szerencsére én időben fékre léptem. Másra nem is volt időm. Röptében mutattam neki, hogy emitt a jobbkézszabály dominál. Megállt, immár nem volt sietős a dolga. Leengedte a kocsija ablakát, és azt mondta közvetlen kedvességgel: „A jobbkézszabály a hozzád hasonló f…-okra vonatkozik, meg a hülye anyádra, aki megszült.” Nem tudtam válaszolni (nem is volt mit, legföljebb annyit, hogy a te anyád), mert 160 lóerejével elhúzott. Egyébként ő maga is megvolt vagy öt lóerős, aligha jártam volna jól, ha vitánk tettlegességig fajul. Hogy ilyen helyzetben miként őrizheti meg méltóságát és derűjét az esendő ember, én nem tudom.” Én nem tudom…(Mihez van jogunk) Magyar Nemzet 1999. VII. 13.

Helyes a „B” válasz. A képen látható útszakaszon a kétirányú forgalmat záróvonallal (ez esetben kettős záróvonallal, mert csak az egyik irányban van párhuzamos közlekedés) választották el. A járművek sem előzés, sem kikerülés, sem bekanyarodás vagy megfordulás, sem pedig keresztezés céljából nem hajthatnak át az út menetirány szerinti bal oldalára. A megállóban álló trolibusz mögött a személygépkocsi nincs „végszükségi helyzetben” ami elfogadhatóvá tenné a záróvonal(ak) átlépését, hiszen az utasok fel- és leszállásának ideje az esetek többségében nem több mint egy forgalomirányító fényjelző készülék piros jelzése.

Helyes az „A” válasz. A sárga színű tábla időben jelzi a járművek vezetőinek, hogy az úton folyó munkák miatt a villamospálya melletti forgalmi sávokat lezárták. Az úton továbbhaladni csak a záróvonal átlépésével a villamospályán lehet. Ez olyan rendkívüli helyzet, amikor az adott – egyébként jogellenes – manőver senkire nem jelent veszélyt. A jogalkotó ilyen esetekben kizárja a büntethetőséget. 

Helyes a „B” válasz. Ahol valamelyik forgalmi sáv megszűnik, annak a járműnek van elsőbbsége, amelyik irányváltoztatás nélkül tud továbbhaladni. A közlekedés gyakorlatában az ilyen helyen az alárendelt helyzetben lévők már a jóval a saját sávjuk megszűnése előtt igyekeznek befurakodni a folyamatos továbbhaladást biztosító sűrű forgalmú párhuzamos sávba, mert attól félnek, hogy egyébként sokáig kellene várniuk a továbbhaladás lehetőségére. A szervezetlenség következtében így tovább lassul a forgalom, csökken a biztonság. A jó megoldás az, hogy valamennyi elsőbbségadásra kötelezett elmegy a sáv végéig és ott az un. „cipzár-közlekedés” szerint kivárja, hogy a soron következő előnyös pozícióban lévő partnere udvariasan elengedje.

Helyes a „C” válasz. Balesetveszély esetén – a felelős figyelmetlen személy kilététől függetlenül - a közlekedésben résztvevőknek balesetelhárítási kötelezettségük van. A sérülést, anyagi károkozást minden helyzetben valamilyen módon el kell hárítani. A veszélyhelyzet elkerülése érdekében hozott hirtelen fékezés nem szabálysértés, még akkor sem, ha a vezető saját hibája okozta a probléma keletkezését.

Helyes az „A” válasz. Az autóbusznak a megállóhelyre történő beálláskor a jobb eleje gyakran közel kerülhet ahhoz, hogy a járda fölé nyúljon. A szélek „söprése” a járda fölött nem megengedett. A KRESZ adott szabálya szerint úgy kell manőverezni, hogy az autóbusz szerkezeti elemei ne nyúljanak a járda vagy járdasziget fölé.

Helyes a „C” válasz. A piros-sárga fény együtt, a továbbhaladás tilalmát jelzi, a járművek vezetői még csak felkészülnek az indulásra. Sajnos még a „korai zöld”-ben is előfordulhat, hogy a keresztező irányból megkísérelheti az áthajtást egy felelőtlen agresszív vezető.

Helyes az „A” válasz. Párhuzamos közlekedésre nem alkalmas úttesten balra kanyarodni készülő jármű vezetőjének kétszer kell meggyőződnie arról, hogy nem akarják-e balról megelőzni: először az úttest felezővonalához húzódás előtt, másodszor pedig mielőtt a balra kanyarodást ténylegesen megkezdi.

Helyes a „B” válasz. Lakott területen kívül, párhuzamos közlekedésre alkalmas úttesten, - a kivételektől eltekintve – a külső (jobb szélső) forgalmi sávban kell közlekedni. A belső forgalmi sávban (sávokban) személygépkocsival folyamatosan haladni akkor szabad, ha a forgalom sűrűsége folytán a külső sávban (sávokban) összefüggő járműoszlopok alakultak ki. Folyamatos előzés esetén ugyancsak tartósan haladhat a személyautó a belső sávban, de ennek az a feltétele, hogy a mögötte gyorsabban haladó járművek közlekedését ne akadályozza.
Lakott területen, ha a forgalmi sávok útburkolati jelekkel vannak megjelölve, a belső forgalmi sávban (sávokban) személygépkocsival folyamatosan is szabad haladni, feltéve, hogy ezzel a jármű a mögötte gyorsabban haladó járművek közlekedését nem akadályozza. 

Helyes a „B” válasz. Az irányjelzést a manőver előtt kellő időben kell megkezdeni, hogy irányváltoztatási szándékát a járművezető előre – már a cselekvés megkezdése előtt - jelezze a körülötte lévőknek. 

Helyes az „A” válasz. A kerékpárral éjszaka abban az esetben szabad közlekedni, ha a kerékpáron vagy a kerékpároson előre fehér-, hátrafelé piros színű, folyamatos vagy villogó fényt adó lámpát és fényvisszaverőt helyeztek el, és lakott területen kívül a kerékpáros fényvisszaverő mellényt visel. 

Helyes a „C” válasz. A leállósáv a járműveknek az úttesten kívüli biztonságos elhelyezésére, továbbá – eltekintve az autópályától és az autóúttól - a kerékpárosok és a kétkerekű segédmotoros kerékpárok közlekedésére szolgál. 

Helyes a „B” válasz. A képen látható kétirányú forgalmú úton az úttest jobb és bal oldalát elválasztó terelővonalak közé festett terelőnyíl a záróvonal előjelzésére szolgál, és azt jelzi, hogy vissza kell térni a menetirány szerinti jobb oldalra. 

Helyes a „B” válasz. Hangjelzést adni csak balesetveszély esetében a baleset megelőzése érdekében, valamint – lakott területen kívül – az előzési szándék céljából szabad. Tehát, ha nincs közvetlen veszélyhelyzet, csupán borzolja idegeit és igazságérzetét, hogy a gyalogosok szabálytalanul a számukra piros jelzést adó lámpára fittyet hányva keresztezik útját, figyelmeztetésül Ön nem dudálhat rájuk. 

Helyes az „A” válasz. A kerékpáros lakott területen lévő úttesten legfeljebb 40 km/h sebességgel közlekedhet. 

Helyes a „C” válasz. Csak az elromlott gépkocsit kell elakadást jelző háromszöggel megjelölni. Ezért – az elakadást jelző háromszög hiányában- a leállósávon, a forgalmat ellenőrző járművet mindig úgy kell elhelyezni, hogy az kellő távolságból mindig észlelhető legyen. A leállósáv igénybevételére jogosultaknak a feladatuk ellátását követően a lehető legrövidebb időn belül el kell hagyniuk a leállósávot. 

Helyes a „C” válasz. A piros autó vezetőjének a saját forgalmi sávjában, a lehetséges mértékben jobbra kell húzódnia. A leállósávra azért nem szabad hajtania, mert esetleg éppen ott fog a megkülönböztetett gépkocsi továbbhaladni. 

Helyes a „C” válasz. Az előzés nem jog, csak lehetőség! A járművezető mindig csak saját felelősségére kezdheti meg és viheti véghez az előzést. 

Helyes az „A” válasz. A KRESZ 2014. július 19-én hatályba lépő módosítása megengedi, hogy a biztonságos vezetésre képes biciklista közlekedjen főútvonalon is, ha szervezetében szeszesital fogyasztásából származó alkohol van. Ezzel kapcsolatban a rendőrség az alábbi tájékoztatást adta; a rendőrök a kerékpárosokkal szemben a biztonságos vezetéssel összefüggő képesség ellenőrzése érdekében akkor kezdenek intézkedésbe, ha látható jeleit észlelik annak, hogy a kerékpáros nincs a kerékpár biztonságos vezetésére képes állapotban. Ilyenek a kéz és a láb együtt mozgásának nehézségei; a gátlások felszabadulása, az önbizalom növekedése, a figyelő-vigyázó készség csökkenése; kézremegés; egyensúlyzavar (nem képes a kerékpárt egyensúlyban tartani, azzal egyenesen közlekedni); állás-, járásképtelenség továbbá az akadozó beszéd, a szótévesztés; a heves gesztikuláció, a bőbeszédűség; az agresszivitás, csökkenő gátlások; izgatottság, labilis érzelmi állapot. A 2012. aug. 24-i KRESZ módosítás úgy enyhített a járművezetőkre vonatkozó szeszes ital fogyasztására vonatkozó általános tilalom szabályán, hogy a kerékpáros nem büntethető, ha mellékútvonalon közlekedik, és esetében nem kimutatható 0,50 gramm/liternél magasabb véralkohol-, illetve 0,25 milligramm/liternél magasabb levegőalkohol-koncentráció. Ez talán most a főútvonal esetébe is igaz lehet. 

Helyes a „C” válasz. Személyt szállítani csak a járműnek e célra kialakított álló- vagy ülőhely részén szabad. Álló utast csak autóbuszon, trolibuszon és villamoson szabad szállítani. Pótkocsin – két kivételtől eltekintve - tilos utast szállítani. (A kivételek: pótkocsin személyt szállítani tilos, kivéve a járműszerelvény biztonságos közlekedése érdekében szükséges - a pótkocsi hatósági engedélyében meghatározott számú - személy szállítását, valamint a mezőgazdasági vontató első, nem billenő rakfelületű pótkocsiján - a személyszállításra vonatkozó egyéb szabályok alkalmazásával - történő személyszállítást.