A módosítások három fontos szabályt érintenek:
- Egyértelművé vált a gyermekszállító buszokkal kapcsolatban a járművek megállási kötelezettségével kapcsolatos előírás.
- Pontosításra került a „Gyermekek” veszélyt jelzőtáblánál történő kötelezettség.
- Változott az első ülésen történő gyermekszállítás szabálya.
1. „Gyermekszállítás” (160/a. ábra): a gyermekeket szállító autóbusz vagy az iskolabusz elején és hátulján elhelyezett – legalább 40×40 cm méretű, fényt kibocsátó, megvilágított vagy fényvisszaverő – tábla az álló jármű környezetében gyermekek közlekedésére figyelmeztet. Tilos a „Gyermekszállítás” táblával megjelölt autóbuszt kikerülni, valamint mellette a szembe jövő forgalomnak elhaladni, ha az párhuzamos közlekedésre nem alkalmas úttesten áll és a gyermekek be- és kiszállását a vezető az autóbusz mindkét oldali első és hátsó irányjelzőjének egyidejű működtetésével jelzi.”
A KRESZ pár éve foglalkozik a „Gyermekszállító” buszokkal, sőt bizonyos jogosultságokkal és kötelezettségekkel (pl. biztonsági övvel, gyermeküléssel el kell látni azokat) is felruházza azokat. Ugyanakkor jelenleg nincs olyan jogszabály, amely kötelezően előírná, hogy, ha egy autóbusz gyermeket szállít, akkor „Gyermekszállító” autóbusznak kell minősíteni. Számtalanszor tapasztalhatjuk, hogy gyermekeink óvodai, iskolai kirándulásra hagyományos, jelölés nélküli autóbuszokkal mennek. Bizony, csak javasolni tudom, hogy a gyermekes családok iskolabuszt kérjenek a gyermekeik szállítására, illetve jó lenne, ha a buszos vállalkozó "gyermekeket szállító autóbusszal" bővítené kocsiparkját.
A 2014-es új szabályozás alapján, ha egy „Gyermekszállítás” fényt kibocsátó, megvilágított vagy fényvisszaverő táblával elől-hátul megjelölt autóbusz az úttesten megáll, és mindkét oldali első és hátsó irányjelzőjét egyidejűleg működteti - azaz vészvillogót használ -, akkor mind a mögüle, mind pedig a szemből érkező járműveknek meg kell állnia! Mindaddig, amíg a fenti jelzéseket látják, azaz amíg a busz el nem indul.
Új elem az a kötelezettség, amikor az úton nem előttünk, hanem szemből történik valami esemény, pontosabban egy másik jármű megállása. Erre a járművezetőknek külön fel kell majd készülnie, és megfelelően cselekednie. Főleg nagyobb sebességgel történő érkezés esetén – pl. lakott területen kívül – lesz nehezebb megítélni a helyzetet, és a fékezés közben még azt is mérlegelni kell, hogy vajon a mögöttünk érkező is észleli-e az esemény, és fel tud-e időben készülni ő is a fékezésre.
Ha a jogszabályt megfigyeljük, akkor a következőt olvashatjuk: „ha az párhuzamos közlekedésre nem alkalmas úttesten áll…”
Ez a mondat két gondolatot is takar:
- Nem szükséges megállni akkor, ha az úton két vagy több forgalmi sáv van, azaz az út párhuzamos közlekedésre alkalmas.
- Szintén nem kell megállni akkor, ha az autóbusz nem az úttesten áll, hanem az útpadkán, leállósávban, járdán vagy esetleg parkolóhelyen. Az autóbuszmegálló, akár buszöböl formájában is viszont része az úttestnek, tehát a megállási kötelezettség ekkor is fennáll, ha az út nem alkalmas párhuzamos közlekedésre.
2. „(6) Ha a 16. § (1) bekezdés q) pontjában meghatározott jelzőtábla (84. ábra) alatt a 97. ábra szerinti kiegészítő jelzőtábla alkalmazásával távolságot jelöltek meg, akkor az így megjelölt útszakaszon – ha a közúti jelzésekből más nem következik – legfeljebb 30 km/óra sebességgel szabad közlekedni. A kiegészítő jelzőtábla jelezheti, hogy a sebességkorlátozás csak meghatározott időszakra érvényes.”
Egy éve került bele a KRESZ-be az a szabály, miszerint a „Gyermekek” veszélyt jelző tábla bizonyos esetekben sebességkorlátozást is jelent. Szerintem a közlekedésben nem szerencsés olyan közúti jelzéseket alkalmazni, amely a jelzésen kívül egy másik szabályt is magával hordoz. Gondoljunk csak arra, hogy évekig érvényben volt a vasúti átjáróknál egy sebességcsökkentési követelmény, amelyet nem a sebességkorlátozó tábla, hanem a vasúti átjárót előjelző piros háromszögű veszélyt jelző tábla jelzett. A szabályt pár év után érvénytelenítették. Ugyanez az előérzetem a mostani szabályozással is.
Példaképpen, mi a helyzet a külföldiekkel, akiktől nem várható el, hogy a magyar KRESZ minden paragrafusát jól ismerjék. A nemzetközileg egységes sebességkorlátozó táblával nincs gond, de ezzel a jelzéssel lehet! A jogszabályban az alábbi tábláról van szó, és a szabály ezt írja elő:
„az így megjelölt útszakaszon – ha a közúti jelzésekből más nem következik – legfeljebb 30 km/óra sebességgel szabad közlekedni.”
Azaz 300 méteren keresztül maximum 30 km/h a megengedett legnagyobb sebesség. A háromszögű tábla önmagában, távolságérték nélkül nem jelent sebességkorlátozást!
Ugyancsak nem kell a sebességet csökkenteni – természetesen gyermek észlelésekor a fokozott óvatosság ugyanúgy követelmény - ha ezzel a távolság-jelzéssel látták el a táblát:
Hiszen ez így – a két nyíl nélkül – azt jelenti, hogy a veszély nem a KRESZ-ben leírt távolságra, hanem attól eltérő értékre, általában közelebb várható. „A kiegészítő jelzőtábla jelezheti, hogy a sebességkorlátozás csak meghatározott időszakra érvényes.” Tény, hogy a nyári szünetben, vagy hajnal háromkor nem sok esély van gyerekkel találkozni – bár nem kizárt -, de kíváncsi vagyok erre a jelzésre, hogyan fog majd kinézni. Rajzoltam egyet, de nem egyértelmű az értelmezése:
Ha a jelzés csak reggel 8 és este 20 között él, akkor éjjel nincs veszély? Nem 300 méteres távolságban él a veszély? Vagy van veszélyes hely is, van távolság is, csak ekkor nem szükséges a sebességet csökkenteni? Nem lenne egyszerű inkább egy ilyet kitalálni és elhelyezni?
3. “(7) A gépkocsiban vagy a mopedautóban – a (8) bekezdésben foglalt kivétellel – 150 cm-nél alacsonyabb gyermek csak a testméretéhez és testsúlyához igazodó kialakítású gyermekbiztonsági rendszerben rögzítve szállítható.
A gyermekbiztonsági rendszert a jármű e célra gyárilag kialakított rögzítési pontjaihoz, vagy az üléshez tartozó biztonsági övhöz kell a gyártója által megadott szerelési információknak megfelelően rögzíteni.
A jármű szokásos haladási irányával ellentétes irányban a jármű első üléséhez a gyermekbiztonsági rendszer csak akkor szerelhető be, ha az üléshez légzsákot nem szereltek fel vagy a légzsák működésbe lépését előzetesen megakadályozták.
A 3 évnél fiatalabb gyermek csak gyermekbiztonsági rendszerben rögzítve szállítható. A gyermeket a gyermekbiztonsági rendszerhez tartozó hevederekkel (pántokkal) is rögzíteni kell.”
A módosítás elején egy apró különbség olvasható, amely némileg jogos is. A gyermekülés esetében nem csak a testsúly a lényeg, hanem a testméret is. Azaz a duci babák esetében más ülésre lehet szükséges, mint a magasra nőtt vékonykáknál. Ez különben azért érdekes, mert a KRESZ alapvetően nem testsúlyra, hanem testmagasságra (150 cm alatt) állapítja meg a gyermekülés használatát!
A KRESZ függelékében eddig is megtalálható volt a gyermekülések testsúly szerinti csoportba sorolása 0-tól III.-ig. Ez most kiegészült a csoportba sorolás nélküli variációval, ahol is a gyártó által meghatározott és a gyermekbiztonsági rendszeren feltüntetett mérettartomány és megengedett legnagyobb testsúly számít. A nagyobb változás viszont az első ülésen történő gyermekszállítással kapcsolatban történt:
Évek óta az is vitatott volt, hogy az első ülésben hogyan lehet 150 centinél kisebb gyermeket szállítani. Még a hivatalos KRESZ vizsgán is az a változat volt elfogadott, hogy első ülésben csak háttal lehet betenni a gyermekülést. Amibe viszont így max. 1-2 éves gyerek fér bele. Azaz a kétüléses járművekben ki is zártuk a nagyobb gyermekek szállítási lehetőségét hátsó ülés hiányában.
Most azonban egyértelművé vált a szabályozás! Az első ülésben 150 centiméter alatt kizárólag gyermekbiztonsági rendszerben ülhet gyermek, ami lehet előre felé vagy háttal beállított. Ha háttal tesszük be a gyermekülést, akkor viszont gondoskodni kell arról, hogy a légzsákot kikapcsoljuk, ha ezt lehet.
Összefoglalva a lényeget
2014. szeptember 5-től:
1. Ha egy autóbusz megáll az úttesten, amelynek összes irányjelzője villog, világít vagy jól látszódik elől-hátul ez a jelzés,
akkor, ha párhuzamos közlekedésre nem alkalmas úton közlekedünk, akár előttünk áll meg, akár szemben, kötelesek vagyunk megállni! Párhuzamos közlekedésre alkalmas úton viszont nem kell semelyik irányból megállni, természetesen ettől még érdemes óvatosan elhaladni a busz mellett!
2. Ha egy ilyen táblát pillantunk meg, kötelesek vagyunk a táblán látott távolságon belül maximum 30 km/h sebességgel haladni. Ha időkorlátozást is jeleznek, akkor csak az ott megadott időn belül.
3. Az első ülésbe szerelt gyermekülésben szállíthatunk 150 centinél kisebb gyermeket előre felé beállítva is,
de ha háttal tesszük be, akkor ne legyen légzsák vagy kapcsoljuk ki!
Összeállította: Pető Attila