Akkor tudunk egymással érthetően beszélni, ha ugyanazokon a fogalmakon ugyanazt értjük. A képes közlekedési fogalomtár tizenötödik része következik. Most is kérjük olvasóinkat, ha bármelyik címszó meghatározása javításra vagy kiegészítésre szorulna, jelezzék, minden észrevételt, megjegyzést szívesen veszünk.
(Virágh Sándor)
Ülés: a kárpitozásával együtt olyan szerkezet, amely a jármű szerkezetével vagy egy egységet alkot vagy nem, és egy felnőtt személy ülőhelyéül szolgál. A fogalom mind egyedi ülésekre, mind pedig az üléssorok egy személy számára szolgáló részére vonatkozik. 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM r.
Üléssor: olyan szerkezet kárpitozásával együtt, amelyen egynél több felnőtt személy ülhet. 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM r.
Ütközési diagram: a csomópontokban bekövetkezett személysérüléses baleseteket megközelítőleg pontos elhelyezkedésük szerint egyezményes jelekkel feltüntető helyszínrajz. 41/2003. (V I. 20.) GKM rendelet.
Üres futás: az üres gépjárművel végzett futásteljesítményt tartalmazza.
Üres futásmutató: rakománnyal megtett futásteljesítményt viszonyítja az összes futásteljesítményhez.
Üresjárat: 1. A motor terhelés nélküli bármekkora fordulatszámmal való járata. Az üresben felpörgetett motor is üresjáratban forog. 2. A CEMT fuvarnaplója szerinti értelmezés: olyan járat, amelyet a jármű rakomány nélkül tesz meg. A fuvarnaplóban a rakott járathoz hasonlóan külön sorban kell szerepeltetni, és a statisztikában is külön adatként jelenik meg. Az egy országon belüli (amennyiben a fuvarozás kezdő és végpontja azonos országban található) a rakomány nélkül megtett útszakasz nem minősül üresjáratnak, és azt sem, a fuvarnaplóban, sem pedig a statisztikában nem kell feltüntetni.
Üresjárati engedély: 1988 óta osztrák piacvédelmi eszköz, ami arra szolgál, hogy a magyar taxisok utas nélkül csak akkor mehetnek Ausztriába, ha előzetesen erre engedélyt kérnek.
Üres tömeg: a rendeltetésszerű használatra alkalmas jármű tömege, amely magába foglalja a jármű, annak alkatrészei és önálló műszaki egységei (ideértve a gyártó által biztosított világító és fényjelző berendezéseket is) tökéletes működését biztosító mennyiségű folyadékokat (pl. akkumulátorsav, hidraulika folyadék, motorolaj) is, - az üzemanyag, illetve az üzemanyag-olaj keverék tömege azonban nem számit az „üres tömeg”-be.
Ürítési idő: 1. az átmeneti idő végén, a helyzetjelző vonalon áthaladó utolsó járműnek a helyzetjelző vonal és a keresztező forgalmi irány útpályájának legtávolabbi széle és egy járműhossz távolságának megtételéhez szükséges idő.
2. Az időtartam, amit a jármű a megállás helyét jelző vonaltól a keresztirányú forgalom számára szolgáló forgalmi sáv közepéig megtesz, hozzáadva egy 6 m-es fiktív járműhosszat (személygépkocsi max. 10 m/sec.-ig, kerékpáros max. 5 m/sec. gyalogos max. 1.5 m/sec).
Ürítési szakasz: az útkereszteződést elhagyó járművek folyamatos haladásának elérésére szolgáló útszakasz (hossza általában azonos az ellenkező forgalmi irány járműosztályozójának hosszával).
Űrszelvény:az úttestet és környezetét lehatároló terület, melyet a jármű- és gyalogosforgalom számára szabadon kell hagyni.
Ütközési (kollíziós) diagram: a csomópontokban bekövetkezett személysérüléses baleseteket megközelítőleg pontos elhelyezkedésük szerint egyezményes jelekkel feltüntető helyszínrajz. 41/2003. (V I. 20.) GKM rendelet.
Üzemi fék: a mozgó gépkocsi lassítására, megállítására, lejtőn haladó gépkocsi gyorsulásának megakadályozására szolgáló fékberendezés.
Üzemanyag: mindazon anyagok összessége, amelyek a jármű üzemeltetéséhez szükségesek, a hajtóanyagtól kezdve az olajokon, a hűtő- és a fékfolyadékon, a desztillált vízen keresztül a jégmentesítőig. Egyébként a benzint vagy gázolajat tüzelőanyagnak hívjuk, ha nem a jármű, hanem a motor felől közelítjük meg.
Üzemanyag árképzés: a kiskereskedelmi árát a kereskedő szabadon választhatja meg dollárban számolt világpiaci ár figyelembevételével. Hazánkban a genovai, illetve a rotterdami kereskedelmi központ jegyzései a meghatározók, amihez még hozzáadódik egy becsült szállítási költség. A határon jelképesen a tonnát literre, a dollárt forintra váltják. Az így kialakított összeghez hozzájön még a jövedéki adó: a benzin esetében 120, a gázolajnál 97 forint literenként. Ezek mellett az árak még 25%-os áfát is tartalmaznak, illetve egy kismértékű stratégiai tartalékképzési hozzájárulást is.
Üzemanyagnorma-rendelet: a közúti járművek, gépek üzemanyag- és kenőanyag felhasználási normákat tartalmazza az igazolás nélküli elszámolható költség-meghatározásához. 60/1992. (IV. 1) Korm. rendeletet módosító 244/2009. (X. 29.) Korm. rendelet.
Üzemanyag tartály: „szabványos tartály” a gyártó által az összes ugyanolyan típusú gépjárműbe, mint amilyen az adott jármű, tartósan berögzített tartály, amelynek beépített szerelvényei lehetővé teszik az üzemanyag (tüzelőanyag) közvetlen felvételét.
Üzemben tartó: 1. a jármű tulajdonosa vagy a forgalmi engedélyben bejegyzett természetes vagy jogi személy illetve ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezete, amely felelős azért, hogy a forgalomban tartott járműre a műszaki, közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi követelményeknek megfeleljen. 2. a jármű tulajdonosa, illetve akit a jármű jogszerű üzemeltetésére szerződés vagy más hitelt érdemlően igazolt jogcím alapján a járműnyilvántartásba bejegyeztek. A jármű tulajdonosa által egyoldalú nyilatkozattal történő visszavonásáig a jármű forgalomban tartásával, közúton való részvételével kapcsolatos jogokat teljes egészében gyakorolhatja. Ez magában foglalja az időszakos műszaki vizsgáztatását, forgalomból történő ideiglenes kivonását, illetve visszahelyezését, a saját adataiban történt változások bejelentését, valamint a forgalmi engedély, illetve címke, rendszámtábla és regisztrációs matrica pótlását.
Üzemeltetési és karbantartási napló: az NKH Központi Hivatala által kiadott, szigorúan számozott olyan dokumentum, amely tartalmazza az adott autóbusz típusára, a gyártó által előírt periódusnak megfelelő időközönként, vagy a kormányberendezés, fékberendezés, gumiabroncsok, valamint a kötelezően előírt világító és fényjelző berendezések 15.000 km-enként biztonsági ellenőrzésének tanúsítását, illetőleg a legalább hathónaponkénti tanúsítását, az arra feljogosított szervezet által.
Üzemeltető: jármű forgalmi engedélyébe bejegyzett tulajdonos, továbbá a tulajdonos bejegyzéséig az érvényes adásvételi szerződés szerinti vevő, illetőleg – a jármű e rendelet szerinti értékesítése kivételével – a jármű forgalmi engedélyébe bejegyzett üzemben tartó vagy az, aki a járművet egyéb jogcímen használja. 143/1995. (XI. 30.) Korm. rendelet.
Üzemi baleset: amely a biztosítottat foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben éri. Ugyancsak e fogalomkörbe tartozik a munkavállaló tisztálkodás, öltözködés, étkezés, vagy üzemorvosi vizsgálat és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatások során bekövetkezett balesete.
Üzemi fék: a mozgó gépkocsi lassítására, megállítására, lejtőn haladó gépkocsi gyorsulásának megakadályozására szolgáló fékberendezés.
Üzemképtelen jármű: a KRESZ 56. § (1) bekezdése szerinti műszaki hibás jármű, vagy az a jármű, amelynek a hatósági jelzése hiányzik, vagy engedélye lejárt. 24/2009. (V. 11.) Főv. Kgy. rendelet.



