Helyes válaszok bővebben, előző 2014/2-es számunk gyakorló tesztkérdéseire!


(Válaszol a szerző: Virágh Sándor )

1. Egyéb jelzés hiányában szabályosan várakoznak-e a képen látható gépkocsik?


a) Igen, ha közúti jelzés nem tiltja.
b) Csak azok a gépkocsik, amelyek a járda mellett állnak.
c) Nem.

 

Helyes a „C” válasz. A villamos-megállóhelynél levő járdasziget és a hozzá közelebb eső járda közötti úttestrészen tilos megállni. A képen a gépkocsivezetők figyelmen kívül hagyják az idézett szabályt. Az újabb megerősítő fotón már jobban látszik, hogy itt egy zárt villamospálya két párhuzamosan futó úttestet választ el egymástól. A sűrű forgalom nem a „szervizúton” a járdasziget és a hozzá közelebb eső járda közötti zajlik, ezért sokan úgy gondolják, hogy ezen az útszakaszon érvényét veszti, vagy nem létezik a megállási tilalom.


2. A képen látható kéregető koldus, vét-e a közlekedés szabályai ellen?


a) Igen.
b) Nem.

 

Helyes az „A” válasz. Nagyon leegyszerűsítve a vonatkozó szabályokat elmondhatjuk, hogy a járda a gyalogosoké, az úttest a járműveké. A gyalogos az úttestre váratlanul nem léphet, köteles azon késedelem nélkül – a legrövidebb úton - átmenni (függetlenül attól, hogy áthaladása közben a járművekkel szemben elsőbbsége van vagy nincs) és tartózkodni minden olyan magatartástól, amely a járművek vezetőit megtévesztheti. Bár a koldus nem téveszti meg a járművezetőket, de nem azért lép az úttestre, hogy azon késedelem nélkül áthaladjon.


3. Közlekedhetnek-e a taxisok a táblával megjelölt útszakasz legbelső forgalmi sávjában?


a) Igen.
b) Legfeljebb a budapesti szolgáltatást nyújtó sárga taxik.
c) Nem.

 

Helyes a „C” válasz. Indoklásként idézzük Dr. Komáromi Endre divízióvezető -  Budapesti Közlekedési Központ - „Taxisokvilága” februári lapszámában megjelent, e kérdést érintő állásfoglalását: „A Budapesti Közlekedési Központ taxiszolgáltatási szakterülete  csak minősíti a gépkocsit, de tulajdonba nem veszi. Ezért a BKK sávokat a nem BKK tulajdonban, vagy nem a BKK üzemeltetésében lévő járművek továbbra sem használhatják.”


4. Behajthat-e tehergépkocsi erre az útszakaszra, hogy az itt lakók költöztetését végezze?


a) Igen, függetlenül attól, hogy mekkora a teherautó megengedett legnagyobb össztömege.
b) Csak akkor, ha a teherautó zárt kocsiszekrényű és megengedett legnagyobb össztömege legfeljebb 3500 kilogramm.
c) Nem.

 

Helyes a „B” válasz. A képen látható útszakasz kezdetét a „Lakó-pihenő övezet” és a „Tehergépkocsival behajtani tilos” táblával jelölték meg. A lakó-pihenő övezetbe behajthat az ott lakók és oda költözők költöztetését végző bármelyik tehergépkocsi. E kedvezményt viszont szűkíti a tilalmi tábla. Tehát a teherautók közül csak a 3500 kilogramm megengedett legnagyobb össztömeget nem meghaladó végezhet költöztetést az adott övezetbe. 


5. Hogyan kell értelmezni a képen látható, letakart fénysorompót?


a) A jelzőberendezés üzemzavar miatt nem működik, a vasúti átjáróra megállás nélkül ráhajtani nem szabad.
b) A síneken megszüntették a vasúti járművek közlekedését, ez a hely már nem vasúti átjáró.
c) A fénysorompót érvénytelenítették, így biztosítás nélküli vasúti átjárónak kell tekinteni.

 

Helyes a „C” válasz. A fénysorompót letakarással érvénytelenítették. A „Két vagy több vágányú vasúti átjáró kezdete” jelzés azonban érintetlen maradt, így a közúti járművek vezetőinek az adott helyen a biztosítatlan vasúti átjáróra érvényes szabály szerint kell eljárniuk.


6. Ki, illetve milyen szabály határozza meg a lovas kocsin szállítható személyek számát?


a) A KRESZ szerint a hajtót is figyelembe véve legfeljebb kilenc személyt szabad szállítani az ilyen járművön.
b) A lovas kocsi hatósági engedélye szabja meg a szállítható személyek számát.
c) A hajtó szabja meg, - de fő szabály, hogy minden utasnak ülőhelyet kell biztosítania.

 

Helyes a „C” válasz. A lovas kocsin szállítható személyek számát a hajtó határozza meg, mivel erre vonatkozóan a KRESZ-nek nincs nevesített szabálya. A hajtónak azonban minden utas részére ülőhelyet kell biztosítania. 


7. Szabályos-e a kerékpár ilyen módon való elhelyezése illetve szállítása?


a) Igen.
b) Csak akkor, ha a biciklit erre a célra szolgáló külön tartóberendezésen biztonságosan rögzítették.
c) Nem.

 

Helyes a „C” válasz. A rakományt a járművön – annak belsejében, illetőleg rakfelületén kell szállítani. Szabályos még a gépkocsi hátsó részéhez történő és biztonságos rögzítés is, ha a gépkocsi hátsó részén elhelyezett világító- és fényjelző berendezések és a rendszámtábla látható marad, a jármű hossztengelye irányában legfeljebb 0,4 m-re nyúlik ki és a rakomány szélessége a 2,5 m-t nem haladja meg.


8. Mikor kell irányjelzést adnia a képen látható autó vezetőjének?


a) Ha folytatja útját a körforgalomban.
b) Ha elhagyja a körforgalmat.
c) Balra adott jelzéssel a körforgalomban való továbbhaladást, jobbra adott jelzéssel pedig a csomópont elhagyását kell jeleznie.

 

Helyes a „B” válasz. A körforgalmú úton való továbbhaladást nem, de az útról történő letérést akkor is kell irányjelzővel jelezni, ha a kilépés egyenes irányba, az autó elkormányzása nélkül történik. 


9. Vezetés közben használhatja-e okos telefonját SMS vagy e-mail küldésére?


a) Igen.
b) Csak fokozott figyelem mellett kis forgalmú úton és kevés ideig.
c) Nem.

 

Helyes a „C” válasz. A mobiltelefon használata mind a telefonhívás fogadását, illetve kezdeményezését vagy a fogadás visszautasítását felöleli, hiszen a mobiltelefon használata azt jelenti, hogy a gépjárművezető vezetés közben a mobiltelefon egyes funkcióját igénybe veszi. Vezetés közben a mobiltelefon-használat a gépjármű vezetőjének figyelmét elvonhatja a járművezetéstől, a közlekedésben veszélyhelyzetet eredményezhet, ezért a használatot a KRESZ 3. § (2) bekezdése tilalmazza. Lásd a Kúria, Kfv. II. 37 034/2012.) számú döntése. A fentiekre tekintettel egyértelműen szigorúan tilos vezetés közben mobiltelefonon SMS-t vagy e-mailt küldeni.


10. A kerékpáros szállíthatja-e kisgyermekét a hátára csatolt gyermekhordozóban?


a) Igen, ha a gyermeket az erre szolgáló heveder becsatolásával a hordozóban biztonságosan rögzítette.
b) Legfeljebb akkor, ha a gyermek még nem töltötte be a harmadik életévét.
c) Nem.

 

Helyes a „C” válasz. Kerékpáron utast csak az erre szolgáló pótülésen szabad szállítani.


11. Van-e KRESZ szabály az állatok személygépkocsiban való szállítására?


a) Igen, az erre vonatkozó paragrafusban részletesen meghatározzák az elhelyezés és szállítás pontos helyét és módját.
b) Csak általános jelleggel, mert ilyen esetben a rakományra vonatkozó előírásokat kell fő szabálynak tekinteni.
c) Nincs.

 

Helyes a „C” válasz. Állatok személygépkocsiban való szállítását a KRESZ külön nem szabályozta, ezért ilyen esetben a rakományról és annak rögzítéséről szóló előírásokat kell megtartani. Ha az autó vezetője állatot kíván szállítani, köteles annak biztonságáról, rögzítéséről gondoskodni! Az állatot a jármű utasterében, illetve csomagterében kell elhelyezni!


12. A lovasok szabályosan közlekednek-e a járdán?


a) Igen, mert a ló nem jármű, a lovas pedig nem járművezető.
b) Legfeljebb a képen látható útszakaszon, ahol nincs gyalogosforgalom.
c) Nem.

 

Helyes a „C” válasz. Állatot szorosan az úttest szélén kell hajtani, illetőleg vezetni.  E szabály értelemszerűen érvényes a lovaglásra is.


13. Egyéb jelzés hiányában egyenrangúnak kell-e tekinteni a képen látható útkereszteződést, - még így, is hogy a két úttest nincs egy szintben?


a) Igen.
b) Nem.

 

Helyes az „A” válasz. Az útkereszteződés fogalmának meghatározásánál az „azonos szinten való kereszteződés” azt jelenti, hogy a más irányú forgalmi áramlatok ugyanazt a pályát használják, és nincs különszintű kiépítés. Tehát a képen látható útkereszteződés egyenrangú, a jobbkéz-szabály szerint alakul az elsőbbség kérdése.


14. Áthajthat-e az útszakaszon a mozgásában korlátozott illetve a mozgásában korlátozott személyt szállító jármű, ha megállni nem akar?


a) Igen, ha a járműben elhelyezte a „mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványt”
b) Nem.

 

Helyes a „B” válasz. A „Mindkét irányból behajtani tilos” táblával megjelölt útszakaszra a mozgásában korlátozott személy (illetőleg az őt szállító jármű vezetője) legfeljebb akkor hajthat be, ha úti célja ott van vagy csak ezen az úton közelíthető meg.


15. Az adott helyen és időben köteles-e a járművezető a kijelölt gyalogos-átkelőhelyet mérsékelt sebességgel megközelíteni?


a) Igen.
b) Nem.

 

Helyes a „B” válasz. A forgalmat irányító fényjelző készülék képen látható zöld jelzése magasabb értékű, mint a zebra megközelítésére vonatkozó szabály. A forgalmi szabályok a KRESZ hierarchikus logikája miatt akkor érvényesülnek, ha közúti jelzésekből más nem következik.


16. Szabályosan közlekednek-e így a motorosok?


a) Igen.
b) Csak akkor, ha a zárt csoportban való egymás melletti haladásra útvonalengedélyt kértek és kaptak.
c) Nem.

 

Helyes a „C” válasz. A járművekkel az előzés és a kikerülés esetét kivéve az úttest menetirány szerinti jobb oldalán, az út- és forgalmi viszonyok szerint lehetséges mértékben jobbra tartva és – párhuzamos közlekedés esetét kivéve – egy sorban szabad. Nagyobb motoros csoportok rendőrrel történő biztosítás mellett – vagy rendőr kísérete nélkül is – az úttest jobb kihasználása illetve az együvé tartozás demonstrálása érdekében sokszor figyelmen kívül hagyják a fent idézett szabályt. Az ilyen kivételes alkalmakat a közlekedési partnerek többnyire megértéssel, türelemmel fogadják, de ez persze nem legalizálja a szabálytól eltérő viselkedést.


17. Ezen az úszakaszon figyelmen kívül hagyható-e az úttest jobb szélén való haladási kötelezettség?


a) Igen.
b) Csak akkor, ha ezzel a mögötte gyorsabban haladó járművek közlekedését nem akadályozza.
c) Nem.

 

Helyes a „C” válasz. A rácsszerű sávozás egy-egy gépkocsi részére szolgáló várakozóhelyet jelöli meg. A járművek folyamatos haladására az ilyen útburkolati jellel megjelölt területet nem kell igénybe venni.


18. A mentőautó szabályosan használja-e világító berendezéseit?


a) Igen.
b) Nem.

 

Helyes a „B” válasz. A megkülönböztető jelzést használó gépjárművek vezetői több, egyébként más közlekedőre kötelezően érvényes szabályt figyelmen kívül hagyhatnak, ha magatartásukkal a közlekedés biztonságát, valamint a személy és vagyonbiztonságot nem veszélyeztetik, és meggyőződtek arról, hogy a közlekedés többi résztvevője az akadálytalan továbbhaladásukat lehetővé tette. Azonban e gépjárművek vezetőinek is meg kell tartaniuk a járművek kivilágítására vonatkozó általános szabályokat!


19. A képen látható taxis örizetlenül hagyhatja-e autóját?


a) Igen.
b) Legfeljebb öt percre.
c) Nem.

 

Helyes a „C” válasz. A taxiállomás használatára vonatkozóan Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének 31/2013. (IV. 18.) rendelete írja elő, hogy „a taxiállomáson várakozó személytaxit annak vezetője nem hagyhatja el.”  A többi taxiállomás esetében a taxis etika tiltja a jármű őrizetlenül hagyását.


20. Közlekedhet-e kétkerekű motorkerékpárral az útszakasz legbelső forgalmi sávjában?

 

a) Igen, de csak az autóbusz forgalom zavarása nélkül.
b) Legfeljebb a sáv keresztezése és a bekanyarodásra való felkészülés esetében.
c) Nem.

 

Helyes az „A” válasz. Az autóbusz forgalmi sávban a menetrend szerint közlekedő autóbusz (és a trolibusz) forgalom zavarása nélkül a kétkerekű motorkerékpár is közlekedhet. Ez a lehetőség akkor is érvényben van, ha az autóbusz forgalmi sávot nem az úttest jobb szélén jelölték ki.