Akkor tudunk egymással érthetően beszélni, ha ugyanazokon a fogalmakon ugyanazt értjük. A képes közlekedési fogalomtár tizenötödik része következik. Most is kérjük olvasóinkat, ha bármelyik címszó meghatározása javításra vagy kiegészítésre szorulna, jelezzék, minden észrevételt, megjegyzést szívesen veszünk.
(Virágh Sándor)
(kattintás a képre!)
UD rendszer: az útdíj bevallását, kivetését, beszedését, az útdíj megfizetése és az útdíj köteles elemi útszakaszok jogszerű használata ellenőrzésének támogatását lehetővé tévő elektronikus rendszer; 2013. évi LXVII. Tv.
UETR (Union Européenne des Transporteurs Routies): Közúti Fuvarozók Európai Szövetsége. 1997-ben Belgium, Franciaország, Olaszország, és Spanyolország fuvarozási érdekképviseletei hozták létre, hogy az európai közúti közlekedési vállalkozásokat, vállalatokat képviselő szakmai érdekképviseleteket tömörítsék. Azóta már a szervezetek közel 185 ezer uniós tagállambeli fuvarozó vállalkozást képviselnek, amelyek mintegy 425 ezer gépkocsit üzemeltetnek.
Új jármű: a külföldi gyártótól, vagy forgalmazótól, vagy márkakereskedésben közvetlenül megvásárolt és behozott (importált), hatóság által még – ideiglenes jelleggel sem – nyilvántartásba nem vett jármű, illetve Magyarországon gyártott – nyilvántartásban még nem szereplő – jármű. 6/20098 (III. 31.) IRM rendelete.
UN szám (azonosító szám): a veszélyes anyagok és tárgyak négyjegyű azonosító száma, amely az „ENSZ Minta Szabályzat” gyűjteményből származik.
Undor: visszataszító látvány, szag, íz, stb keltette sajátos érzés.
Undort keltő (INFEKT) anyagok: bűzös, dögletes, visszataszító anyagok, mint pl. az állathullák, illetve az állati eredetű hulladékok és melléktermékek. Olyan mikroorganizmusokat tartalmazhatnak, amelyek nem valószínű, hogy az embereknél vagy az állatoknál betegséget okoznak. Csekély az egyéni és a társadalmi fertőzési veszélyeztetés. A bennük jelenlévő kórokozó mikroorganizmusok és az általuk okozható biológiai ártalom azonban a (fertőzés) fennállásának a lehetőségét képezi. Ezek összegyűjtésére és belföldi közúti szállítására az állat-egészségügyi jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni, az ürülék anyagok közúti szállításának vonatkozásában, pedig a település tisztasági szolgáltatás ellátásáról és a települési folyékony hulladékok ártalmatlanításáról szóló jogszabályi rendelkezések a mérvadók (az ADR-előírások értelmében nem veszélyes áruk, ilyen szempontból csak érintőlegesen kerülnek alkalmazásra).
Undort keltő anyag szállítása: biztonságos eszközökkel és megfelelő gondossággal kell végrehajtani, annak érdekében, hogy baleset bekövetkezését és a szállított rakomány szabaddá válását, az esetlegesen lehetséges egészségkárosító hatásérvényesülését és a környezet szennyeződését megakadályozzuk. A 13/1995. (IX. 01.) KHVM rendelet 2. §. mellékletének értelmében az ilyen anyagok belföldi szállítását végző gépkocsivezetőknek a szállításra előírt szabályokból vizsgát kell tenniük, amelyről a Közlekedési Hatóság igazolást ad ki. A 6.2. osztály anyagainak szállítására a Magyarországon kiadott ADR bizonyítványok közül csak azok érvényesek, amelyek a 6.2 osztályra való érvényesítése 1995. szeptember 1-je után történt.
Uniós irányelv: amit a nemzeti jogba kötelezően kell beemelni, pl. 2002/15/EK.
Uniós rendelet: minden EU tagországban közvetlenül alkalmazandó, így nincs szükség a nemzeti jogba külön jogszabállyal beilleszteni (pl. a 3820/85/EGK rendelet vagy az 561/2006/EK rendelet stb.)
Út: a járművek és a gyalogosok közlekedésére, vagy csak a járművek, illetve csak a gyalogosok közlekedésére szolgáló, e célra létesített vagy kijelölt közterület, illetőleg magánterület (közút, magánút). 1. Magánútnak kell tekinteni az állam vagy az önkormányzat tulajdonában álló területen lévő, közforgalom elől elzárt utat. 2006. évi IX. törv. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosításáról. 2. Közforgalom céljára nyitva álló minden út vagy utca teljes területét jelenti. 2004. évi XCI. törvény. 3. gyalogosok és a közúti járművek közlekedésére szolgáló közterület (közút), illetőleg magánterület (közforgalom elől el nem zárt magánút) 1/1975. (II. 5.) KPM - BM rendelet.
Utak jelölése: az autópályákat, az autóutakat egy vagy kettőjegyű számmal, az első- és másodrendű főutakat egy, kettő vagy háromjegyű számmal, az egyéb országos utakat négy vagy ötjegyű számmal jelölik. A gyorsforgalmi utakat (ütemezett kiépítés esetén a hossz, a kiépítés, a hálózati szerep függvényében az UKIG műszaki értékelése alapján) „M” betűjellel is jelölik. A nemzetközi hálózatok részét képező utakat a vonatkozó nemzetközi egyezményben meghatározott jellel is jelölik. 65/2006. (IX. 15.) GKM rendelet a 19/1994.(V. 31.) KHVM rendelet módosításáról.
Utaló jelzőtábla: a járművezetők utazás közben való eligazítására vagy egyéb esetlegesen hasznos információkkal való ellátására hivatott olyan jelzőtábla, mely a forgalmi sávok számáról, irányáról és megszűnéséről, általános korlátozásokról, lezárt útszakaszokról, ajánlott sebességekről és útszakaszokról, autópálya kijáratairól, valamint gyalogos alul- vagy felüljárókról ad tájékoztatást. 40/2001. (XI. 23.) KöViM rendelet.
Utánfutó: egytengelyes kocsiszekrényes pótkocsi. Hosszú áruk (rönkök, sínek stb.) szállítására alkalmas, forgózsámolyos póttengelyek lehetnek.
Útdíj: 1. személytaxi-fuvarozás esetében „távolsággal arányos egységdíj”. A tarifa a 31/1998.(VII.16.) Föv. Kgy. rendelet szerint; I. normál időszakban (nappal) 240 Ft/km II. emelt (éjszakai) időszakban 336 Ft/km. A hatályos 31/2013.(IV.18) Föv. Kgy. rendelet szerint; 280 Ft/km. 2. az útdíj köteles elemi útszakasz használatáért fizetendő, általános forgalmi adót is magában foglaló, a megtett úttal arányos úthasználat alapján az útdíj szedő által kivetett díj. 2013. évi LXVII. Tv. Útdíj köteles járművek esetében az útdíj mértékéről és az útdíj köteles útakról a 25/2013.(V.31.) NFM rendelet rendelkezik.
Úthasználat: az útdíj köteles elemi útszakasz közlekedés céljából történő igénybevétele; 2013. évi LXVII. Tv.
Úthasználó: az úthasználat során gépjárművet vezető személy; 2013. évi LXVII. Tv.
Útdíj köteles elemi útszakasz: az útdíj fizetés ellenében használható közúthálózatnak a díjmeghatározás szempontjából két útszelvényében lehatárolt része; 2013. évi LXVII. Tv.
Útdíj köteles gépjármű: a 3,5 tonnánál nagyobb megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsi, vontató – ideértve a nyerges vontatót is –, valamint az ilyen gépjárműből és az általa vontatott pótkocsiból, félpótkocsiból álló járműszerelvény; 2013. évi LXVII. Tv. Az ilyen járműveknek az országos közúthálózat lakott területen kívüli szakaszain kell a megtett úttal arányosan úthasználati díjat fizetniük.
Útelzáró és veszélyt jelző lámpák: akkumulátorról vagy elektromos hálózatról, illetve folyékony üzemanyaggal üzemeltetett folyamatos piros vagy villogó borostyánságra fényt adó, alkalmazási hozzájárulással rendelkező berendezés, amely nem tartozik a jelzőlámpás irányítás körébe.3/2001.(I.31.) KöViM rendelet.
Útszakasz: a közútnak olyan, a közlekedés szempontjából folyamatos része, amelynek kezdetét és végét kilométerszelvényekkel határozzák meg; 2013. évi LXVII. Tv.
Utánképzés: olyan speciális foglalkozás, amely a járművezetők közlekedési magatartását pozitív irányba kívánja befolyásolni. Az köteles részt venni ilyen foglalkozáson, akit a bíróság közlekedéssel összefüggő bűncselekmény vagy szabálysértési hatóság közlekedési szabálysértés elkövetése miatt erre kötelezett. Vezetői engedélyét csak az utánképzés befejezését követően kaphatja vissza. A közlekedési törvény felhatalmazása alapján a 139/1991. (X. 29.) Kormányrendelet hatályba lépésével 1992. január 01-én indult be az utánképzési rendszer.
Utánképzés programok:
1. program: Közlekedési képzettség hiányosságainak megszüntetésére irányuló elméleti foglalkozás 6 órában. 2. program: Közlekedési képzettség, kultúra és magatartás hiányosságainak és hibáinak megszüntetését célzó járművezetési, gyakorlati foglalkozás, melyet közlekedéspedagógus vezet. Időtartama legalább 7 óra. 3. program: Csoportterápiás foglalkozás pszichológus vezetésével, enyhe szabálysértések esetén 12 óra. 4. program: Halálos, súlyos, maradandó sérülést okozó szabálysértést elkövetők számára, 25 órás foglalkozás. 5-6-7. program: enyhe, közepes vagy súlyosan ittas, vagy visszatérő ittas vezetők foglalkozása. Pszichológusok, pszichiáterek tartják 7-15-25 órás csoportterápia keretében. Az 5. program mellé kötelező az 1. 2. 3. programok valamelyikét is elvégezni.
Utas: a járművel közlekedő minden olyan személy, aki, nem a jármű vezetője.
Utas baleset a tömegközlekedési járművön: az olyan balesetek melyek során az ilyen járműveken utazó személyek a jármű mozgásából eredően - a rájuk ható tehetetlenségi erő, és védőfelszereltségük hiánya miatt – sérülnek meg. Az utasbalesetek nagy része álló utassal történik, annak elesésével. Ha az utast ért dinamikai hatások a normál forgalomban szokásosnál erősebbek, azaz a fékezés, gyorsítás, irányváltoztatás hirtelen történik, az elesésért az a járművet ilyen manőverre kényszerítő járművezető felelőssé tehető, aki lehet a tömegközlekedési jármű vezetője, vagy más vezető.
Utaskár felelősségbiztosítás: olyan károsodás következményeivel szemben kártalanítja az utast, amely az utazás veszélyéből adódik. Ide tartoznak a balesetből eredő károsodások, vagy elemi kárból eredő károk is, továbbá a jármű meghibásodása révén az utast ért károsodások. A károsodások mértéke és a kártérítés meghatározásának az alapja orvosi látlelet, illetőleg bizonyítvány (igazolás) és/vagy káreseti jegyzőkönyv.
Utasítást adó jelzés: olyan biztonsági jel, amely meghatározott viselkedést ír elő.
Utasítást adó jelzőtábla: a kék alapszínű kör alakjával (vagy kék alapszínű kör alakot tartalmazó négyszög alakjával) és jelképeivel a közlekedők részére kötelező közlekedési viselkedést előíró jelzőtábla.
Utaskilométer: meghatározott idő (év, negyedév, hónap, nap) alatt elszállított utasok száma szorozva a szállítások távolságával.
Utas légzsák: olyan légzsákegység, amelynek feladata, hogy egy frontális ütközés esetén, a vezetőülésen kívüli üléseken helyet foglaló utasokat megvédje.
Utastér:
Út átépítése: a meglévő úttest szerkezeti vastagságának vagy szélességének megváltoztatása. 20/1984. (XII. 21.) KM rendelet.
Utazási feltételek: azon szabályok összessége, amelyek a személyszállító szolgáltató és az utas közötti jogokat és kötelezettségeket tartalmazza. Kiadására a szolgáltató jogosult a vonatkozó jogszabályokban meghatározott feltételek figyelembevételével.
Útbaigazító jelzőtábla: a járművezetők utazás közben történő eligazítására, vagy egyéb hasznos tájékoztatással való ellátására szolgáló - útmutató (útirány-előjelző, útirányjelző, útvonal-megerősítő, útazonosító), helymeghatározó, utaló, rávezető és terelő - jelzőtábla. 40/2001. (XI. 23.) KöViM rendelet.
Útburkolati jel: az úttest (útpálya) felületén, annak síkjában fekvő és festék, idomdarabok, útépítési és egyéb anyagok felhasználásával készített forgalomszabályozó létesítmény. 11/2001 (III. 13) KöViM rendelet.
UTC-idő: Universal Time Coordinated - az egész világra érvényes Greenwich-i középidő az ún. szabvány idő, amely nem tartalmaz téli és nyári átállásokat. A digitális tachográf kinyomatán szereplő valamennyi időadat az UTC-idő szerint kerül kinyomtatásra. A hazai idő és az UTC-idő közötti különbség télen 1 óra, nyáron kettő. Pl. 15.00 UTC-idő = 16.00 óra Magyarországon, télen és 17.00 óra nyáron
Útcsatlakozás: útnak, járműforgalmat szolgáló létesítmény (pl. üzemanyagötlő-állomás) területének, illetve a járművek közút melletti ingatlanról közútra való ráhajtását szolgáló területnek a közúthoz csatlakozása.
Úthasználati díj: 2007. április 1-jétől a 12 tonnánál nehezebb gépkocsiknak (D4 kat.) az országos főúthálózat (autóutakon és főutakon) kijelölt szakaszain útdíj használatot kell fizetniük. A 3,5 t – 12 t közötti járművek (D2-D3 kat.) is csak díjfizetés ellenében vehetik igénybe az eddig ingyenes autópálya szakaszokat és autóutakat. A nevezett gépkocsiknak a kijelölt utak használatáért fizetniük kell, mert így tudják ösztönözni a nehéz gépkocsik vezetőit, hogy ahol van párhuzamos gyorsforgalmú út, ott azt használják, ahol pedig nincs ilyen, ott fizessék meg az útpályán általuk okozott károkat. A hazánkon átáramló nemzetközi tranzitforgalom esetében, pedig arra kényszerítik az autópályát eddig elkerülő vezetőket, hogy ha már a másik úton is fizetni kell, válasszák inkább a kényelmesebb és biztonságosabb autópályát. 68/2007. (VII. 18.) GKM rendelet.
Út határa: az útnak a - kiemelt szegélyt, az útpadkát, a rézsűt, az út víztelenítését szolgáló árkot, csatornát, más vízelvezető létesítményt is magába foglaló - külső széle.
Útkereszteződés:
1. két vagy több útnak azonos szintben való kereszteződése, egymásba torkollása, illetőleg elágazása. 1/1975. (II. 5.) KPM-BM rendelet.
Útkereszteződés területe: két vagy több út találkozásának azon területe, amelyen az egyes forgalmi irányok szétválasztása és csatlakozása lebonyolódik. 20/1984. (XII. 21.) KM rendelet.
Út kezelője: az út tulajdonosa. Az országos közutak az állam tulajdonában vannak. A magánút kezelője annak a területnek a tulajdonosa, amelyen a magánút van. Állami tulajdonban levő ingatlanon fekvő magánút esetében a tulajdonosok az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett kezelő tekintendő. A Kkt. 33. §-ának (1) bekezdése szerint a közút kezelői:
- a koncessziós szerződés alapján működtetett országos közút tekintetében a koncessziós társaság;
- a nem említett országos közút vonatkozásában a miniszter döntése alapján:
- a fenntartásra, a fejlesztésre és a fejlesztéssel összefüggő üzemeltetésre alapított társaság, költségvetési szerv, ill. olyan gazdálkodó szervezet, amelyben az állam többségi részesedéssel, szavazati joggal rendelkezik vagy – külön jogszabály szerinti versenyeztetési eljárásban kiválasztott szervezet;
- helyi közutak tekintetében a helyi önkormányzat;
- a koncessziós szerződésalapján működtetett helyi közutak és műtárgyaik tekintetében a koncessziós társaság, ill. szerződés alapján azzal megbízott gazdálkodó szervezet.
- magánutak tekintetében annak a területnek a tulajdonosa, amelyen a magánút van; állami tulajdonban fekvő magánút esetében tulajdonosnak az ingatlan nyilvántartásba bejegyzett kezelő (használó) tekinthető.
- a közút kezelője köteles gondoskodni arról, hogy a közút a biztonságos közlekedésre alkalmas, közvetlen környezete esztétikus és kulturált legyen.
Útkímélő-tengely: a jármű olyan hajtott tengelye melyen négy gumiabroncs van felszerelve (ikerabroncsozású), és a tengely felfüggesztése légrugós vagy azzal egyenértékű. 6/1990. (IV. 12.) KöHéM rendelet. Az ilyen tengellyel rendelkező túlméretes vagy túlsúlyos járművek tulajdonosai az útvonal használati díj meghatározásakor a 4/1999. (II. 12.) KMVM 2. § (2) bekezdése szerint kedvezményben részesülnek, ha a közlekedési hatóság a gépkocsi forgalmi engedélyébe „útkímélő tengely” bejegyzést tett. Ezt követően a gépkocsit nyilvántartásba kell vetetni. A határátkelőhelyi ellenőrzésnél a megfelelő bejegyzésű forgalmi engedélyről fénymásolatot készítenek. A központi nyilvántartásba felvett gépkocsi a továbbiakban automatikusan útkiélő kedvezményben részesül mind a határátkelőhelyi, mind a Magyar Közút Kht. Központi útvonal-engedélyezésénél.
Útkímélő-tengelycsoport: két tengelyből álló tengelycsoport, amelynek egyik tengelye útkímélő tengely, illetve hajtott tengelye vagy tengelyei ikerabroncsozásúak, továbbá tengelyterhelései nem haladják meg a 9,5 tonnát. 96/53/EK rendelet és módosítása, a 2002/7/EK rendelet.
Útmutató jelzőtábla: az útbaigazító táblák közül az útirány-előjelző, az útirányjelző, az útazonosító és az útvonal- megerősítő jelzőtábla. 40/2001. (XI. 23.) KöViM rendelet.
Útpadka: az útnak az úttest mellett levő útburkolattal el nem látott része. 1/1975. (II. 5.) KPM-BM rendelet.
Úton: a Magánfuvarozók Nemzetközi Fuvarozó Ipartestületének NIT Hungary Bronztoll-díjas lapja. Elődje a NiT - Hirlevél 1995. novemberében jelent meg és az ipartestület érdekképviseleti munkáját mutatta be. A megjelölt címmel a lapot először XIV. évfolyamaként 2008. január-február adták ki. Havi gyakorisággal jelenik meg.
Útszűkületi jelző: forgalomirányító jelzőlámpa az olyan útszűkület forgalmának az irányítására, ahol a járművek irányonként csak felváltva haladhatnak át. 41/2003. (VI. 20.) GKM rendelet.
Út tartozéka: a várakozóhely, pihenőhely, a korlát, a vezetőoszlop, az útfenntartási és közlekedésbiztonsági célokat szolgáló műszaki és egyéb létesítmény, berendezés. Ilyen például a jelzőtábla, jelzőlámpa, segélykérő telefon, parkolójegy kiadó automata, sorompó. Továbbá a fogalomkörbe tartozik még a zajárnyékoló fal és töltés, az út kezelője által létesített hó védő erdősáv, fasor vagy cserjesáv (védelmi rendeltetésű erdő), valamint a közút határától számított két méter távolságon belül ültetett fa, az összefüggő üzemi gyümölcsöshöz tartozó fák kivételével, az út üzemeltetéséhez szükséges elektronikus hírközlő eszközök és hálózatok. 2006. évi IX. törv. a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törv. módosításáról.
Út területe: az út határai közötti terület és a hozzá tartozó földrészlet. 2006. évi IX. törv. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosításáról.
Úttest: 1. az útnak a közúti járművek közlekedésére szolgáló része.
1/1975. (II. 5.) KPM-BM rendelet. 2. az útnak azt a részét jelenti, amelyet rendes körülmények között a járműforgalom használ. Az út magában foglalhat több úttestet is, amelyek egymástól láthatóan el vannak választva, pl. elválasztó sávval vagy szintkülönbséggel. 2004. évi XCI. törvény.
Útvonalengedély: az útkezelői hozzájárulást a meghatározott össztömeget, a tengelyterhelést valamint a magasság, hossz- illetve szélesség méretet meghaladó járművek, lánctalpas járművek, járműszerelvények közúti közlekedésben való részvételéhez országos közutak esetén a Magyar Közút Kht. adja meg. Ha országos közutakon és helyi közúton, vagy a közútkezelő által üzemeltetett közúton közlekedik az ilyen jármű, akkor a Magyar Közút Kht. az érintett közutak kezelőivel történt előzetes megállapodás alapján – jogszabályban meghatározott díj ellenében - adja meg részére a közlekedési hozzájárulást. Az engedély tartalmazza a közlekedés feltételeit, előírásait. Fajtái: egyszeri, többször felhasználható, állandó engedély. 82/2006. (XII. 13.) GKM rendelet, mód: 41/1999. (II. 12.) KHVM rendelet.
Útzár: az útnak a járművek továbbhaladását akadályozó eszközökkel történő lezárása. 1/1975. (II. 5.) KPM-BM.
Folyt. köv.