Akkor tudunk egymással érthetően beszélni, ha ugyanazokon a fogalmakon ugyanazt értjük. A képes közlekedési fogalomtár tizenötödik része következik. Most is kérjük olvasóinkat, ha bármelyik címszó meghatározása javításra vagy kiegészítésre szorulna, jelezzék, minden észrevételt, megjegyzést szívesen veszünk.
(Virágh Sándor)
(kattintás a képre!)
Tábla-elem: a jelzőtáblák jellegét és információtartalmát kialakító grafikai elem (alap, keret, fény él, felirat, jelkép, áthúzás, osztóvonal).
Tachográf: menetíró készülék, mely a jármű sebességének, a menet és állásidejének, valamint a megtett út egyidejű regisztrálására alkalmas. Az 1970. július 1-én Genfben létrejött Európai Megállapodás (AETR) egységesen szabályozta a járművezetők munka és pihenőidejét. Ezek betartása és objektív ellenőrzése céljából - az AETR illetve a 2135/98/EK rendelet előírásainak megfelelően- a járműveket menetíró készülékkel szerelték fel. A készüléken található üzemmód kapcsoló segítségével lehetőség van a munkaidőn belüli aktív és passzív, valamint a pihenőidők elválasztására. A készüléknek többféle változata van forgalomban, pl. a napi (24 órás) menetíró, amikor a diagramtárcsát naponta kell cserélni, vagy az egy és két vezető adatait rögzítő menetíró. Lehetnek mechanikus és elektromos meghajtású kivitelűek. A tachográfok alkalmazásának új uniós szabályozása (3821/95 és a 2135/98 EU törvény) 2005. augusztus 5-én lépett életbe.
A digitális tachográf (DT) a vezető adatait és az elmúlt 28 nap történéseit a vezető kártyáján valamint a „fedélzeti egység” memóriájában rögzíti. Használata lehetővé teszi a pontos és alacsony hamisítású kockázatú adattárolást, valamint a gyors ellenőrzés végrehajtását. A berendezés memóriájában van elmentve, hogy a 28 nap alatt a vezető mennyit dolgozott, mennyi vezetési időt teljesített, megtartotta-e a vezetési szüneteket, és, hogy a járművel vagy járművekkel milyen távolságokat tett meg. A készülék 365 nap történéseit képes tárolni, így egy évre visszamenőleg emlékszik arra, hogy mely gépkocsivezetői kártyák lettek a benne elhelyezve, mennyi ideig tartott a fuvarfeladat, milyen események történtek a szállítási feladatok közben, mennyi ideig nem volt kártya a berendezésben, kik és mikor végeztek ellenőrzést, mikor és ki végzett adatletöltést, milyen műhely végzett javítást, illesztést a készülékben. Adattárolás történik a berendezés „fedélzeti egység” memóriájában is. Négyfajta kártyát készítenek, így van: gépkocsivezetői (fehér színű, 5 év érvényességű), -ellenőri (kék színű, 2 év érvényességű), - műhely (piros színű, 1 év érvényességű), és üzemeltetői kártya (sárga, 5 év érvényességű). Az eltérő típusú kártyák másfajta felhasználást, alkalmazást, adathozzáférést tesznek lehetővé. A kártyákról illetőleg a fedélzeti egységről történő adatletöltéshez számítógép és megfelelő szoftver szükséges. A gépjárművezetői kártyáról legalább 28 naponta, a készülékről minimum 90 naponta kell letölteni az adatokat és elektromos tárolón archiválni. A 6/1990. KÖHÉM rendelet értelmében a 9 személynél több fő szállítását, végző autóbuszt, valamint az olyan „N” kategóriájú járművet, amelynek megengedett legnagyobb össztömege az általa vontatható pótkocsi megengedett legnagyobb össztömegével együtt a 3.500 kg-ot meghaladja – eltekintve a jogszabályban felsorolt kivételektől – menetíró készülékkel kell felszerelni. További jogszabályok a tachográffal kapcsolatban: 2001. IX. tv. 1/1975. KPM-BM rendelet és a 41/ 2002. (XII. 28.) GKM rendelet.
Tájékoztató jelzőtábla: négyszög alakjával és jelképeivel a közlekedők részére a nevében meghatározott útbaigazítást adó jelzőtábla.
Tanalváz: a biztonsági ellenőrzés és üzemeltetés tantárgy oktatására alkalmas, az oktatni kívánt kategóriáknak megfelelő, működőképes szerkezeti elemekkel és tartozékokkal rendelkező jármű szerkezet. 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet.
Tandem-kerékpár: amelynek egymás mögött két vezetőülése van (kétüléses kerékpár).
Tanfolyam: a járművezetés elméleti és gyakorlati ismereteinek az oktatása. 70/2005. (IV. 21.) Korm. rendelet.
Tanpálya: tanudvarokból, azokat összekötő és körülvevő, a közutak ismert kellékeivel felszerelt utakból áll. Az alapképzés a vizsgafeladatok gyakoroltatása végezhető rajta, és a forgalmi oktatás egyszerűbb eseteinek modelleztetésére alkalmas. A tanulónak itt lehetősége nyílik védett környezetben ismeretek szerzésére, gyakorlásra, bővítésére. A járművezető-képzést irányító szakembereknek Dr. G. Munsh: „A gépkocsivezető képzés új útjai” című könyvének, 1972-es hazai megjelenése adta az ötletet a korábbi oktatási gyakorlat korszerűsítésére. 1976-ban Litványi Tibor az ATI pécsi iskolájának az igazgatója már az új képzési módszer megindításáról számolt be. 1978-ban Dr. Sepsei József a Nemzetközi Közúti Közlekedésoktatási Kongresszuson (IVV), a kísérletek eredményeiről, azok hasznosságáról adott tájékoztatást. Ebben az évben dolgozta ki az ATI Módszertani Osztálya azt a Tanterv és utasítást, amelyben a tanpályás képzés didaktikai elemeit 23 lépésben programozta. Ez a tanterv a teljes gyakorlati képzésből kiemelve csak az első fázist, az alapképzést tartalmazta. A képzés célja a gépjármű feletti uralom megalapozása volt.
Tansegédlet: a tanfolyami oktatáshoz alkalmazott tankönyv, szemléltető eszköz. 70/2005. (IV. 21.) Korm. rendelet.
Tanterem: az olyan elméleti oktatás és vizsgáztatás végzésére alkalmas helyiség, amely fűthető és szellőztethető, falitáblával, a tanulók és az előadó számára elegendő – jegyzetelésre alkalmas - ülőhellyel, természetes és mesterséges világítással rendelkezik, WC és kézmosási lehetőség tartozik hozzá. 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet
Tanterv: az oktatás és a képzés tartalmát meghatározó dokumentum. Tartalmazza az adott tantárgy célrendszerét, a követelményeket, tanítási stratégiákat, a taneszközök sokféleségét valamint a folyamat értékelését biztosító módszerek együttesét.
Tanudvar: aránylag kis terjedelmű, sík kemény felületű, de nem feltétlenül szilárd burkolatú terület, amelyen egy esetleg több gépkocsi mozoghat egyszerre. A tanudvar a közúti forgalomhoz képest ingerszegény környezetben a kezelőszervek biztonságos működtetésének begyakoroltatását teszi lehetővé.
Tapadóerő: a jármű kerekének az úton való megcsúszását akadályozó erő. Nagysága egyenesen arányos a kerekeket a talajra szorító tényezővel (a jármű súlya és a motor forgatónyomatéka) és egy a gumi állapotától (minőség, légnyomás, a bordázat profilja, valamint az út minőségi állapotától) függő tapadási tényezővel. Ha a fékerő nagyobb a tapadóerőnél a kerekek blokkolnak, és a jármű megcsúszik.
Tapadási tényező: a gumiabroncs és az út között keletkezik. Értéke leginkább a gumiabroncs tulajdonságaitól, az út állapotától függ, 15-35%-os szlipnél (pl. ABS működésénél) a legnagyobb, míg teljesen befékezett, blokkoló kerekeknél jóval kisebb.
Tarifa: taxi esetén egy teljesítményarányos díj a személyszállítási szolgáltatásért. A díjat az esetek többségében a taxióra (taxaméter, viteldíjjelző) méri. Megállapítása a vállalkozó feladata és felelőssége, ritkábban önkormányzati rendelet határozza meg. A 80-as években
Tároló hely: a jármű elhelyezése – a közutat vagy közterületet kivéve – bármely területen történhet.
Tartály: folyékony (zagyvaszerű) vagy légnemű anyagok tárolására való,
Tartályszerelvények: rozsdamentes acélból készült, általában félpótkocsira erősített tartályok, amelyeknek belsejében hullámtörő lemezek vannak a folyadék lengésének megakadályozására. Szívó és nyomóberendezéssel szerelik fel, amelynek segítségével a tartály megtöltése és lefejtése gyorsan elvégezhető. A tartályoknak mosószerkezetük (forgókefék) is van, amely lehetővé teszi, hogy a jármű kétirányú kihasználása során egymástól eltérő folyadékokat lehessen fuvarozni, illetve azokat a különböző vegyi kölcsön- hatásoktól meg lehessen óvni. A különleges tartályok fűthetők, hogy az áru ne dermedjen meg. Az ilyen szerelvényeket általában ásványolajtermékek, növény olajok, bor és sör fuvarozására használják.
Tartány: rögzített, nagy tartály (
Tartányjármű: folyadékok, gáz–halmazállapotú, porszerű vagy szemcsés anyagok szállítására használt, egy vagy több rögzített tartánnyal felszerelt jármű.
Tartányos szállítás: folyékony vagy zagyszerű anyagok szállítása tartányjárműben vagy tankkonténerben.
Tartósfék: a motorfék vagy olyan a fékhatás szempontjából hasonlóan működő berendezés, mint pl. a kipufogófék, vagy a retarder. Feladata, hogy hosszú lejtőn a járművet tartós ideig fékezze.
Tartószerkezet: olyan szerkezet (pl. oszlop, konzol, portál, tartósodrony stb.) amely a fényjelző készüléknek a megfelelő helyzetben tartására, és az erőhatások felvételére szolgál. 41/2003. (VI. 20.) GKM rendelet.
Távoktatás (e-learning): a felnőttképzésről szóló törvényben meghatározott olyan távoktatás, amely oktatástechnológiai és pedagógiai módszertant is tartalmaz, valamint magában foglalja a zárt futásidejű keretrendszert és abban tárolt digitális tananyagot, amelyhez a tanuló – autentikációt követően Interneten keresztül, web böngésző használatával – kapcsolódhat. 179/2010. (V. 13.) Korm. rendelet.
Távolból kezelt teljes sorompó: olyan teljes sorompó, amelynek kezelése közben a kezelőszemélyzet a vasúti átjárót illetve az utat - a vasúti átjáró mindkét oldalát –lakott területen kívüli szilárd burkolatú úton
Távolléti idő: a fuvarfeladat megkezdésétől a befejezéséig eltelt összes idő, amibe beletartozik a munkaidő, a járati készenléti idő, a szabadidő, a pihenőidő.
Távolsági autóbusz: meghatározott kényelmi berendezésekkel ellátott, nagy távolságú, helyközi tömegközlekedésre tervezett és ennek megfelelően felszerelt autóbusz, amelyet nem álló utasok szállítására helyeznek forgalomba.
Távolsági fényszóró: olyan lámpa, amely arra szolgál, hogy az úttestet a jármű előtt nagy távolságban megvilágítsa.
Taxi: 1. személygépkocsi, amely az üzemben tartó kérésére az NKH regionális igazgatóságától taxi igazolólapot kapott, azaz a közlekedési hatóság által annak minősített, díjjelző készülékkel ellátott személygépkocsi. 2. közforgalmú közlekedésbe integrált helyváltoztatási eszköz. A jármű akkor végezhet közúti személyszállítási szolgáltatást, ha minősítő vizsgálaton a személytaxi szolgáltatásra vonatkozó előírásoknak (felépítmény, utastér, csomagtér stb.) megfelel. 89/1988. (XII. 20.) MT és a 21/1992. (X. 27.) KHVM rendelet
Taxiállomás: a közterületnek olyan táblával és útburkolati jellel kijelölt része, amely a taxisszolgáltatást végző személygépkocsik utasfelvételi célból történő tartózkodásra szolgál.
Taxi engedély: az NKH regionális igazgatósága által az adott személygépkocsi személytaxi szolgáltatás végzésére adott alkalmassági minősítése.
Taxi hatósági ár: a hatékony működéshez szükséges ráfordításokat és a nyereség fedezetét biztosító tarifa. A legmagasabb árnak fedeznie kell a hatékony működéshez szükséges ráfordításokat és a nyereséget is. A legalacsonyabb árnak pedig „csak” a hatékony működés ráfordításait kell fedeznie.
Taxivezető: a személyi feltételeket a közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló 89/1988. (XII. 20.) MT rendeletnek a 142/1992. (X. 27.) Korm. rendelettel bevezetett módosítása, valamint a közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatáról szóló 11/1988. (XII. 20.) KM-BM rendelet tartalmazza.
Taxivezetői szakvizsga: 1993. március 1-jétől csak engedély birtokában szabad taxizni. Az engedélyt a területi közlekedési hatóság adja ki, a követelményeknek eleget tevőknek. A végrehajtás három időszakra tagolódott;
Technikai rendező: a biztonsági ellenőrzés és üzemeltetés vizsgán részt vevő, a vizsgaterem üzemeltetője által megbízott személy, aki a vizsgához szükséges eszközök biztonságos állapotban történő rendelkezésre állásáról gondoskodik. 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet.
Teherbírás: az érvényes hatósági előírások alapján a járműre felrakható rakomány súlya, tömege. Továbbá lásd; műszaki teherbírás.
Tehergépkocsi: a személygépkocsit, az autóbuszt, a trolibuszt és a vontatót kivéve minden gépkocsi. 1/1975. (II. 5.) KPM-BM rendelet. Nagy mennyiségű, nehéz áru szállítására, vagy más különleges feladatokra, pl. tűzoltás, kommunális és veszélyes anyagok, állatok szállítására, tűzoltásra stb. kialakított gépkocsi. Ebbe a járműcsoportba tartoznak a kis, nehéz, normál, önürítős, önrakódó, valamint a különleges tehergépkocsik, mint a bútorszállító járművek, tartálykocsik, palackszállító járművek, a palackozott áruk szállítására alkalmas járművek stb. A normál tehergépkocsin a lehajtható oldal és hátsófalú kocsiszekrényt mereven szerelik az alvázra. Egyes típusok lécekkel esetleg oldalfal-magasítókkal egészíthetőek ki. Darabáruk és ömlesztett anyagok szállítására egyaránt alkalmasak. Az áruk fel és lerakása valamilyen rakodógéppel esetleg kézi erővel oldható meg.
Tehergépkocsi és autóbuszvezetők alapképesítése és továbbképzési képesítése: a tehergépkocsival és autóbusszal végzett közúti közlekedési szolgáltatást, illetőleg közúti áru- és személyszállítást, végző járművet vezető részére külön jogszabályban meghatározott képesítés. 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet.
Tehergépkocsi-vezetők szaktanfolyami képesítése: a 89/1988. (XII. 20.) MT és a 24/2005. (IV. 21.) GKM rendeletekben meghatározott alap és továbbképzési képesítés a tehergépkocsival végzett közúti közlekedési szolgáltatást végző gépkocsivezetők részére. Lásd még továbbképzési képesítés.
Telephely: 1. közigazgatásilag meghatározható helységen belüli (utca, házszám), vagy más azonosítási jellel rendelkező telep, ingatlan, utca, tér stb., ahol a jármű tárolásának a helye van.
Teljes képzési szolgáltatás: jármű vezetésére jogosító okmány megszerzéséhez szükséges teljes körű képzés. 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet.
Teljes sorompó: olyan sorompó-berendezés, amely a keresztező utat – osztott pályás út esetén annak egyik úttestét teljes szélességben sorompórúddal zárja el vasúti jármű közeledésekor és áthaladása alatt. 20/1984. (XII. 21.) KM rendet.
Tempó és nyom nyelve: a járművezető továbbhaladási szándékát nemcsak az irány -, hang-, vagy fényjelzéssel tudja partnerei részére közölni, hanem járműve sebességének, nyomvonalának határozott (látványos) változtatásával.
Tengelycsoportban lévő tengely: amelynek távolsága a szomszédos tengelytől kisebb 1,8 méternél. 2002/7/EK rendelet.
Tengelytávolság (keréktáv): a gépkocsi ugyanazon a tengelyén levő kerekeinek a középpontjain áthaladó függőleges síkok és az alapsík metszési vonalai közötti távolság.
Tengelysúly mérő állomás: a túlsúlyos járművek ellenőrzésére szolgáló telepített állomás. Az első ilyen 2006-os esztendő decemberében az M5-s bal pályáján a 71 +
Tengelyterhelés: a jármű egy-egy tengelyén levő kerekek által a vízszintes talajra átvitt súly. 1/1975. (II. 5.) BM-KM r. Nagysága függ a súlypont geometriai helyzetétől (statikus tengelyterhelés). Ezt módosítja a tehetetlenségi erő, gyorsításkor és lassításkor (dinamikus tengelyterhelés). Ha a forgalmi engedélyben az egy-egy tengelyre eső nyomás értéke külön feltüntetve nincs – kb. 70%-os megbízhatósággal úgy lehet eldönteni, hogy a jármű össztömegének a 2/3–át a hátsó, 1/3–át az első tengely nyomása adja.
Tengelynyomás: a tengelyterhelés (erő) osztva a kerékfelfekvés felületével (területével). Mértékegysége: Pascal N/m2. Megállapítására ritkán van szükség, pl. terepjáró gépkocsi terepjáró képességének a jellemzésére.
Terhelt tömeg: a megterhelt jármű tényleges tömegét jelenti, a járművön lévő személyzettel és utasokkal együtt. 2004. évi XCI. törvény
Terelőkúp: útterület rövid idejű szakaszos elhatárolását biztosító forgalomterelő eszköz.
Térkép: a földfelszín meghatározott részének sík vetületben való ábrázolása, mely szigorúan meghatározott matematikai szabályok szerint készül. Tartalma szerint megkülönböztetünk domborzati, politikai, közigazgatási, turista és autós térképeket.
Termékexport: az a termékértékesítés, amelynek közvetlen következményeként a terméket legkésőbb a teljesítés hónapját követő 3. hó utolsó napjáig a vámhatóság – végleges rendeltetéssel – harmadik ország területére kilépteti. 1992. évi LXXIV. törvény (Áfa törv.) 11. § (1).
Tevékenységre jellemző kereset: a magánszemély főtevékenységére jellemző, a piaci viszonyoknak megfelelő díjazás. Az ellenérték – amely a személyes közreműködő, az egyéni vállalkozó képzettségét, szakmai gyakorlatát, tevékenységének többféleségét, fő-, kiegészítő-, vagy másodállás jellegét, a ráfordított vagy kieső időt (pl. betegség, hatósági intézkedés miatt) stb. figyelembe véve – a tevékenység folytatásának adott térségben, adott körülmények között, hasonló munkakörben az adott színvonalú terjedelmű tevékenységet, folytató munkavállalót megilleti, vagy megilletné. Az egyéni vállalkozó a tevékenységére jellemző kereset meghatározásánál figyelembe vett körülményekről, szempontokról feljegyzést készít.
Tevékenységi engedély: a két vagy több képző szervnél végzett oktatáshoz a szakoktató részére előírt engedély. 70/2005. (IV. 21.) Korm. rendelet.
Tevékenység igazoló lap: a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályokkal kapcsolatos forma-nyomtatványokról szóló, 2007. április 12-ei 2007/230/EK bizottsági határozat alapján meghatározott okmány. A munkáltató ezen igazolja, valamint és a gépjárművezető nyilatkozik arról, hogy egy meghatározott időszakban nem végezhet az 561/20006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet vagy a 2001. évi IX. törvénnyel kihirdetett, a nemzetközi közúti fuvarozást végző járművek személyzetének munkájáról szóló Európai Megállapodás (AETR) hatálya alá tartozó tevékenységet. 76/2007. (VIII. 30.) GKM rendelet. A munkáltató a gépkocsivezető részére ilyen lapot köteles kiadni azokra a napokra, amelyeken az nem végezhet az 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet vagy az AETR Megállapodás hatálya alá tartozó tevékenységet. Az üzembentartók igazolhatják a vezető azokat a napokat, amikor az - keresőképtelenséget okozó betegség miatt nem végzett munkát, szabadsága miatt nem végzett munkát, olyan munkát végzett, amely nem tartozik az 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet vagy az AETR Megállapodás hatálya alá.
Thermoscript műszer: a hűtő gépkocsi rakodóterébe szerelt olyan műszer, amely ott lévő hűtési illetve a fűtési hőmérsékletet méri, illetve rögzíti és a kiíró műszere papírcsíkon, vagy korongon ezt folyamatosan rögzíti. Feladata, hogy hitelt érdemlően dokumentálja az áru előhűtésére, a rakodás alatti és a rakodótér szállítás alatti hőmérsékletére és egyéb lényeges körülményekre vonatkozó adatokat. A fuvarfeladat befejezésekor a műszer szalagját a gépkocsivezető a többi más okmánnyal együtt a munkáltatónak köteles átadni.
Thermoscript szalag: azaz hőmérsékletregisztráló szalag. A hűtési, illetve a fűtési fok rögzítésére szolgáló műszer által készített adatokat tartalmazza. Dokumentumként használható a fuvarozás alatt előírt hőfok igazolására. Csak az üzembentartó rendelkezésre jogosult képviselőjének kifejezett utasítására lehet abba betekintést engedni vagy az átvevő képviselőjének, megmutatni.
Tilalmi jelzőtábla: a kör alakjával, jelképeivel és/vagy felirataival a járművek forgalmára vonatkozó tilalmakat (korlátozásokat) meghatározó jelzőtábla.
TIR: betűszó, a Transports Internationaux Routiers francia elnevezésből, magyarul: nemzetközi országúti szállítás vagy nemzetközi közúti áruszállítás.
TIR carnet: nemzetközi vámgarancia levél. A rakomány adatainak igazolására szolgál, amelyet a felrakó helyen indít el a vámhatóság. A TIR carnet-tel közlekedő járművek és rakományok után az esedékes vámok és illetékek megfizetését az azt kiállító nemzetközi szervezet (az IRU) szavatolja. Hazánkban a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete adja ki, három hónapos érvényességgel. Szigorúan elszámolandó okmány, amelyet felhasználás után vagy az érvényességi határidő lejárta után vissza kell küldeni a kiadónak. Az igazolványt, annak birtokosa (felhasználója) az indító-, a tranzit-, és a rendeltetési vámhivatal vámtisztviselőjének köteles bemutatni.
TIR Egyezmény: a nemzetközi közúti fuvarozásra vonatkozó vámgarancia egyezmény, melyet 1975. október 14-én Genfben írtak alá. A TIR igazolvány az árufuvarozást végző gépkocsiknak a vámhatárokon történő gyors továbbhaladását szolgálja. Az Egyezmény azoknak a küldeményeknek közbenső átrakása nélküli, egy vagy több országhatáron áthaladó árufuvarozására vonatkozik, amelyek az indulási vámhivataltól a rendeltetési vámhivatalig közúti járművel, járműszerelvénnyel vagy szállítótartánnyal bonyolítanak le, feltéve, hogy a TIR-eljárás kezdete és befejezése között a fuvarozás egy szakasza közúton történik. Részei:
- A szállítótartányokra vonatkozó vámegyezmény valamint,
- Nemzetközi egyezmény az áruk határellenőrzéséről, ezen belül: közegészségügyi, állategészségügyi, növény-egészségügyi, a műszaki szabályoknak való megfelelés és minőség-ellenőrzés.
TIR feliratú tábla: szabvány szerinti (250 x
TISPOL: (Europenan Traffic Police) Az Európai Közlekedésrendészeti Szervek Hálózata. 1966. márciusában hozták létre, az akkori EU-tagállamok fővárosaiban működő közlekedésrendészeti szervezetek együttműködésére. Idővel a szervezet valamennyi uniós rendőri szerv országos, tartományi vagy önkormányzati szinten is csatlakozott. 2008-ban már 25 tagállam mintegy 200 rendőri testülete működik együtt. Elsőrendű célkitűzése, hogy tevékenységével segítse elő Európában a közlekedésbiztonság javulását, a balesetek számának csökkenését és az EU-s közlekedéspolitikai koncepciók teljesítését. Hazánk rendőrsége 2003-ban jelezte csatlakozási szándékát, és 2004 májusában vált teljes jogú taggá.
Tolatási hangjelző berendezés: a készülék jól érzékelhető, sípolással figyelmezteti a jármű mögött tartózkodókat, hogy a vezető hátramenetbe kapcsolt. Különösen a nagy- méretű gépkocsiknál, ahol a vezető korlátozott a hátralátásban, jelentős balesetmegelőző szerepe van. Kötelezővé tételét fokozatosan vezette be a hatóság. Először az újonnan forgalomba kerülő gépkocsik, majd másfél éves türelmi idő után a már forgalomban lévő járművek meghatározott kategóriáira. A 40/2002. (XII. 28.) GKM rendelettel módosított 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 72. § (6) bekezdése, szerint a 2003. július 1 napjától forgalomba helyezésre kerülő N2, N3, és M3 kategóriába tartozó gépkocsikat (valamennyi 3,5 tonnánál nagyobb megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsikat), és 2 tonnánál nagyobb autóbuszt) fel kell, - egyéb gépkocsikat - fel szabad szerelni olyan kiegészítő hangjelző berendezéssel, amely hátramenet alkalmával –csak a jármű közelében hallható - folyamatos vagy szaggatott- hangjelzést ad. A kiegészítő hangjelző berendezés a jármű mögött 7,5 méterre, az úttest szintjétől
Tompított fényszóró: olyan lámpa, amely arra szolgál, hogy az úttestet a jármű előtt megvilágítsa anélkül, hogy a szembejövő járművek vezetőit, vagy más a forgalomban résztvevőket elkáprázatná, vagy túlzottan zavarná.
Továbbképzés: hazánkban a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 18. § /3/ pontja írja elő: „A gépjárművezetői munkakörben foglalkoztatottak, a magántaxisok, a magánfuvarozók, az autómentést, az autóbusszal, a mikrobusszal közforgalmú, vagy idegenforgalmi célú személyszállítást végző magánszemélyek, továbbá mindazok, akik munkakörükből eredően vezetnek gépkocsit, szakirányú továbbképzésen kötelesek részt venni.” 2003. július 15-én fogadták el az EU-s államok az egyes közúti árufuvarozást és személyszállítást végző járművek vezetőinek alap- és továbbképzéséről szóló 2003/59/EK irányelvet. Célja, hogy a gépkocsivezetők meg tudjanak felelni a közúti áruszállítási piac fejlődése következtében megjelenő új követelményeknek. Az irányelv szabályait minden gépkocsivezetőre alkalmazni kell, akár önálló vállalkozó, akár munkavállaló. További feladatként jelölték meg, hogy a vezető a képesítése révén, megfelelő szakértelemmel rendelkezzen a tevékenységéhez. Javuljon a közlekedés biztonsága, a tananyag megismerésével ébredjen fel a fiatalok érdeklődése a gépkocsivezetői foglalkozás iránt. Az alap- és továbbképzési képesítés fő követelményei azokra a biztonsági szabályokra vonatkoznak, amelyeket a vezetőnek meg kell tartani. Fejleszteni kell a defenzív taktikát, a veszély megelőzési képességet. Arra kell ösztönözni a vezetőt, hogy nagyobb tekintettel legyen az út többi használójára, valamint a gazdaságos, a környezetet kímélő vezetési módra. Az irányelv mentességet állapít meg az alábbi járművek vezetőire:
- amelyek engedélyezett legnagyobb sebessége nem haladja meg a 45 km/h-t;
- amelyek fegyveres erők, a polgári védelem, a tűzoltóság és a közrend fenntartásáért felelős erők használatában vagy ellenőrzése alatt állnak
- amelyek műszaki fejlesztési, javítási vagy karbantartási célból forgalombiztonsági vizsgálat alatt állnak, vagy új vagy, felújított járművek és még nem kerültek használatba;
- amelyeket szükséghelyzetben használnak vagy mentési akciókra jelöltek ki;
- amelyeket járművezetési oktatás során használnak;
- amelyek nem kereskedelmi célú személy- és áruszállításra használt, csupán személyes használatban lévő járművek;
- amelyek a gépjárművezető munkája során használandó anyagot vagy felszerelést szállítanak, feltéve, hogy e járművek vezetése nem tartozik a gépjárművezető elsődleges feladatához.
Hazánkban e direktíva iránymutatásaihoz illeszkedett a 38/2007. (III. 28.) GKM rendelet, a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól, illetve a közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló 54/2007. (III. 28.) Korm. Rendeletet. Utóbbi kettő módosította a korábbi 89/1988. (XII. 20.) MT rendelet és a 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet. A 2007. április 5-e óta hatályos rendeletek alkalmazási köre az autóbusz- és tehergépkocsi-vezetők alapképesítésének megszerzéséhez kapcsolódó vizsgáztatásra, illetve a továbbképzési képesítésük megszerzéséhez kapcsolódó szaktanfolyami képzésre és vizsgáztatásra terjed ki. A nagykategóriás és a kombinált kategóriás gépkocsivezetők – a vezetői engedélyük mellett – korábban is csak külön szakvizsga megszerzésével gyakorolhatták a belföldi és a nemzetközi, közúti személy és árufuvarozói tevékenységüket.
Először, 2008. szeptember 10-étől az autóbuszvezetőkre (D kategóriás, a D1 alkategóriás, továbbá a D1+E, illetve D+E kombinált kategóriás gépkocsik), majd a következő évben ugyancsak szeptembertől a tehergépkocsi vezetőkre (C kategóriás, a C1 alkategóriás, továbbá a C1+E, illetve C+E kombinált kategóriás gépkocsik) terjed ki.
Továbbképzési képesítés: megszerzését az Európai Parlament és Tanács 2003. július 15-én meghozott 2003/59/EK rendelete, írja elő. Hazánkban a 264/2006. (XII. 20.) MT r. és a 38/2007. (III. 28.) GKM rendelet vezette be a többször módosított 89/1988. (XII. 20.) MT rendelet módosításával. E rendelet 1. sz. mellékletének B. részében, valamint a 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet 12. sz., 13. sz. és 14. sz. mellékleteiben meghatározottakra figyelemmel, a hivatásos gépjárművezető továbbképzési képesítés megszerzéséhez előírt vizsgák, szaktanfolyamok szervezését, lebonyolítását, a vizsga követelményeit, módszereit, valamint a továbbképzés rendjét és a Gépjárművezetői Képesítési Igazolványok (GKI) kiadásának és pótlásának a rendjét a NKH …/2009. sz. Elnöki Szabályzata tartalmazza. Az autóbuszvezetők, akik 2008. szeptember 9. előtt már „D” kategóriájú és/vagy „D1” alkategóriájú, továbbá „D1+E”, és/vagy „D+E” kombinált kategóriájú vezetői engedéllyel rendelkeznek, valamint azok, akik 2008. szeptember 10. után szereztek ilyen vezetői engedélyt és alapvizsgát is tettek, ennek dátumától számított öt éven belül, autóbuszvezetői továbbképzési képesítési képesítés megszerzésére kötelezettek. A ”C1”, ”C1+E”, ”C”, ”C+E” kategóriájú jármű esetében, pedig az, aki a vezetői engedélyét 2009. szeptember 9. előtt szerezte meg – a közúton történő járművezetéshez a közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló 89/1988. XII. 20.) MT rendelet 1. mellékletének A. részében meghatározott nemzetközi árufuvarozói szolgáltató képesítés alapján kiadott igazolvány érvényességéig, de legfeljebb 2014. szeptember 10-éig – a közúton történő járművezetéshez – szakmai továbbképzési képesítés megszerzésére kötelezett. Azok a tehergépkocsi-vezetők, akik az alapképesítésüket a „Gépjárművezetői Képesítési Igazolvány”-t 2009. szeptember 10-től szerzik meg, annak dátumától számított öt éven belül továbbképzési képesítés megszerzésére kötelezettek. A továbbképzés óraszáma 35.
Többfős személyzet: amikor egy vezetési időszak alatt a járművezető több fős személyzet részeként dolgozik, ha egymást követő napi pihenőidő vagy egy napi pihenőidő és egy heti pihenőidő között vezetés céljából legalább két járművezető tartózkodik a járművön. A több fős személyzettel történő vezetés első órájában egy másik járművezető, vagy vezetők jelenléte nem kötelező, de az időszak további részében igen. Az Európai Parlament és Tanács 561/2006/EK rendelete.
Töltés: földmű, amely az út pályaszintjének a terepszint fölötti kialakítását teszi lehetővé.
Tömeg: a test anyagának mennyisége, amely meghatározza a test tehetetlenségét. Használatos mértékegysége: kg.
Tömegközlekedés: menetrend alapján közlekedő gépjárművekkel végzett közforgalmú személyszállítás.
Tömegközlekedési jármű: a villamos, a trolibusz, és a menetrend szerint közlekedő autóbusz. 41/2003.(V I. 20.) GKM rendelet.
Tömegközlekedési jelző: fényjelző készülék a tömegközlekedési járművek irányításának kizárólagos céljára a jelzőlámpával szabályozott helyeken. 41/2003. (VI. 20.) GKM rendelet.
Tömegszerencsétlenség: olyan baleset, amelynek következtében legalább egy ember súlyos testi sérülést, nagyobb számú – legalább kilenc – személy, pedig legalább könnyű testi sérülést szenvedett.
Törzskönyv: gépjármű tulajdonjogát kizárólagosan igazoló határozat jellegű okirat. 1998. szeptember 1-től vezeti be jogszabály a rendszám-érvényesítő címkével egyidejűleg. A törzskönyvet és a rendszám-érvényesítő címkét forgalomba helyezéskor a rendőrhatóság állítja ki, az utóbbit a már forgalomban lévő járműveknél az időszakos műszaki vizsga alkalmával a közlekedési hatóság adja. 48/1997. (VIII. 26.) BM rendelet.
Trailer: nagyméretű, nagy teherbírású, nagy felületű speciális pótkocsi, amely nehéz rakományok (munkagépek, épületelemek stb.) közúti fuvarozására alkalmas. Az alacsony építésű vagy süllyeszthető alváz megkönnyíti a teher felrakását, az önjáró gépek felhaladását. Teherbíró képessége 300 tonnáig terjedhet. A tengelyek és a kerekek száma a szükséges teherbíró képességnek megfelelően változtatható. A fordulóképesség javítása érdekében egyes típusok elől és hátul egymástól függetlenül is kormányozhatók. Az ilyen pótkocsik vontatásához megfelelő vonóerővel rendelkező gépkocsira van szükség. E járművek üresen is csak a megfelelő útvonalengedéllyel vehetnek részt a forgalomban.
Traktor: olyan fúvott gumiabronccsal rendelkező mezőgazdasági vontató, lassú jármű, amelyet beépített erőgép, illetve egyéb más jármű hajt, tervezési sebessége legalább
- eszközhordó traktorok; speciálisan kialakított vázszerkezetükön hordozzák a munkagépet,
- univerzális traktorok; szántóföldi munkák végzésére és vontatási szállítási rakodási feladatok ellátására alkalmasak.
- szántóföldi céltraktorok.
A járószerkezet kialakítása szerint:
- kerekes és
- lánctalpas, gumiheveredes,
- kombinált (pl. rizskombájn).
Tranzit fuvarozás: 1. átmenő árutovábbítás, azaz egy vagy több ország területén keresztül a küldemény változatlan állapotban történő továbbítása a feladási országból a rendeltetési országig a tranzit országokon keresztül. 2. utazás, amely áthalad egy olyan ország területén, ahol nem kerül sor sem az áru berakódására, sem kirakódására. 56/2005. (VII. 7.) rendelet.
Tricikli: három keréknek egy merev szerkezet által való összeköttetése, mely stabilabb, mint a kerékpár, de nehézkesebb. Olyan betegek részére, akik lábaikat nem képesek használni készült a kézi hajtású tricikli. Könnyű csomagok szállítására készült a csomagszállító tricikli.
Trolibusz: elektromos felsővezetékhez kötött gépkocsi. 1/1975. (II. 5.) KPM-BM rendelet.
Túlméretes jármű: szélessége, magassága, hosszúsága meghaladja a járművek méreteire vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételekben meghatározott értéket. 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet. A rakott jármű össztömege nem lépi túl az előírt tömeghatárt, csak a méretek valamelyike nagyobb a megengedettnél. A forgalomban való részvételéhez a Magyar Közút Kht. ad ki kérelemre útvonalengedélyt. A biztonságos közlekedéshez több tényezőt vesznek figyelembe, így a napszakkorlátozás, a sebességkorlátozás, a díjak, az utak teherbírása, vonalvezetése, magasságkorlátozása, a szerelvények kanyarodási lehetőségei stb.
Túlsúlyos jármű: amelynek megengedett legnagyobb össztömege vagy tengelyterhelése meghaladja a járművek méreteire vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételekben meghatározott a - 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet szerinti - értéket. Az ilyen jármű biztonsággal rendelkezik annak a nagy tömegű (súlyú) rakománynak elszállításához szükséges teherbírással, ami a forgalmi engedélyében fel van tüntetve.
Túlterhelt jármű: amelynek össztömege meghaladja a forgalmi engedélyében megjelölt megengedett legnagyobb össztömegét. A túlterhelés tilos, mert a jármű szerkezete, pl. a motor, a futómű, gumiabroncsok stb. csak a szabályszerű terhelést nem meghaladó esetben elégítik ki a biztonságos üzemeltetés követelményeit.
