Kovács József észrevételei, dilemmái a „Kivéve célforgalom” és a „Mozgáskorlátozottakat szállító járművek részére fenntartott várakozóhely” jelzések kapcsán…
Oktató kollégák kérdezték tőlem, hogyan értelmezem a tilalmi tábla alatt lévő "Kivéve célforgalom" kiegészítő táblát?
Válaszom: ilyen esetben a tilalom nem vonatkozik arra a járműre, amelynek úti célja a táblával megjelölt úton van. Ugyanis az "úti cél" fogalmát tágan kell értelmezni és nemcsak a jelzőtábla hatálya alatti területen lakókra vagy az ottani munkahelyen dolgozókra vonatkozik, hanem bármi más - pl. az ott lévő üzletben vásárlás - látogatás vagy az ott levő parkolóhelyen várakozás céljából való igénybevétel is úti cél lehet. Ezek alapján meg is kockáztatom: ennek a kiegészítő táblának sem jelentősége, sem értelme nincs a kihelyezés szempontjából.
Kíváncsiak voltunk Virágh Sándor véleményére is:
Először talán idézzük fel, hogy mi mindent tudunk a KRESZ 14.§ (3) bekezdésében szereplő „Kivéve célforgalom” feliratú kiegészítő tábláról. 1976.december 31-ig az ugyancsak többször módosított 2/1962. (IX.29.) BM-KPM számú együttes rendeletben felsorolt behajtási tilalmat jelző táblák alatt a kiegészítő táblán - ugyanilyen jelentéssel - még az „Átmenő forgalom” felirat szerepelt. Íme a hozzá tartozó szabály: „.. az a jármű, amely a tilalom hatálya alá tartozik, de úti célja a tilalmi táblával megjelölt útszakaszon van, az úti célhoz legközelebb eső útkereszteződésnél behajthat, illetőleg bemehet, innen azonban a legközelebbi útkereszteződésnél távoznia kell” Abban az időben a legnépszerűbb KRESZ tankönyvben („Autóvezetők vizsgakönyve” Táncsics Könyvkiadó Budapest. 1973) a vonatkozó fejezet szerzője Shatzl István tanár a következő magyarázatot adta: „…a kitiltott jármű úti cél esetén – rakodás, költözés, vagy egyéb bármilyen okból – hajthat be a legközelebb útszakaszon, a legközelebbi útkereszteződésnél pedig el kell távoznia.”
A ma is érvényben lévő 1/1975. (II. 5.) KPM-BM számú együttes rendelete a Magyar Közlöny 7. számában 1975. február 5.-én jelent meg. Ebben már nem „Átmenő forgalom”, hanem a „kivéve célforgalom” szerepel, ami természetesen ugyanezt a szerepet tölti be; „a tilalom nem vonatkozik arra a járműre, amelynek úti célja a táblával megjelölt úton van.” Az úti cél lehet látogatás, bevásárlás, ügyintézés, rakodás, stb, és ebbe még az is belefér, hogy az adott helyen látok egy szabályos várakozásra alkalmas területet.
Az 1984-es KRESZ módosításkor vezették be a „Kivéve áruszállítás” feliratú kiegészítő táblát. Akkor az Autóvezető c. szaklap 84/2-es számában így érveltünk: „Néhány behajtási tilalmat jelző tábla alatt a kiegészítő táblán a „kivéve célforgalom” feliratot felválthatja a „kivéve áruszállítás” felirat. A célforgalom nem határozza meg, hogy milyen feladat elvégzésére hajthat be valaki a táblával jelölt útra. A „kivéve áruszállítás” feliratú tábla viszont csak az áruszállítást végző járműnek engedélyezi a behajtást, ha úti célja a megjelölt úton van.”
Én is úgy gondolom, hogy a „kivéve célforgalom” felirathoz kapcsolódó szabály könnyen kijátszható, nehéz bizonyítani, hogy az így megjelölt területre behajtó autós indokoltan vagy a szabályt kijátszva cselekedett. Nem olyan nagy baj ez. Ha valaki megszegi a vonatkozó szabályt, azért remélhető, hogy ilyenkor legalább rossz lelkiismerettel, egy kis félelemmel teszi!
A „Mozgáskorlátozottak részére biztosított várakozóhely” jelzések értelmezéséhez…
Kötelező-e az útburkolatra felfesteni a mozgáskorlátozott jelzést? Ha ugyanis az útburkolatot hó takarja, akkor honnan tudom, hogy melyik várakozóhelyet kell szabadon hagynom?
Ha a várakozóhely jelzőtáblán vagy alatta "csak" a mozgáskorlátozott jelzés van, tehát nincs megjelölve darabszám, akkor az összes várakozóhely a mozgáskorlátozottak részére van fenntartva?
Lehet, hogy mások számára mindez egyértelmű, csak én nem értem? - kérdezi Kovács József.
Virágh Sándor ehhez is írt véleményt:
Az útburkolati jelek tervezési és létesítési előírásairól szóló 11/2001. (III.13.) KöViM rendelet 16.7 bekezdése sorolja fel, hogy az útburkolaton milyen jelképeket, jeleket, számpajzsokat, feliratokat, jelzésképeket lehet feltüntetni. Ezek között az f) pontban szerepel a „mozgáskorlátozottak jelképe”. Tehát nem kötelező felfesteni az úttestre ezt a jelképet, de a rendelet lehetőséget ad alkalmazására.
A KRESZ 18.§ (7) bekezdése szerint a várakozóhely kiegészítő táblájának mozgáskorlátozott 115. ábrája, „amely a mozgáskorlátozottak gépjárművei részére fenntartott várakozóhelyet jelöli, útburkolati jelként önállóan is alkalmazható.” Ennek természetesen az lehet a kockázata, hogy ha az adott helyen vagy időjárási viszonyok között az útburkolati jel nem látható - lekopott, vagy hó fedi -, nem felismerhető, de ilyenkor a jóhiszemű autós nem követ el szabálysértést, ha ott helyezi el gépkocsiját. Ha a mozgáskorlátozottakat szállító járművek részére fenntartott várakozóhelyet kiegészítő tábla vagy külön jelzőtábla is jelzi, akkor a jelzés után lévő első hely van kijelölve az ilyen járművek részére.
 |  |
Ha több jármű elhelyezését akarják biztosítani, úgy a kiegészítő táblán feltüntetik a szükséges darabszámot vagy (és) az útburkolatón is felfestik a megfelelő jelzést.