Akkor tudunk egymással érthetően beszélni, ha ugyanazokon a fogalmakon ugyanazt értjük. Rovatunk képes közlekedési fogalomtárának tizedik része következik. Most is kérjük olvasóinkat, ha bármelyik címszó meghatározása javításra vagy kiegészítésre szorulna, jelezzék nekünk, minden segítő észrevételt, megjegyzést szívesen veszünk.
(Virágh Sándor)
(kattintás a képre!)
Nagyméretű csomagolóeszköz: IBC - merev vagy hajlékony falú, szállítható csomagolóeszköz, amelynek űrtartalma nem haladja meg a 3 négyzetmétert, gépi mozgatásra alkalmas kivitelű, a szállítás és a kezelés során fellépő erőhatásoknak ellenáll. (113/2004.(IX.23.) GKM rendelet.)
Napidíj: a nemzetközi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkozatott magánszemély a külföldi kiküldetés (külszolgálat) címén kapott bevételéből igazolás nélkül elismert költségként napi 40 eurónak megfelelő forintösszeget vonhat le, feltéve, hogy ezen kívül kizárólag a gépjármű külföldön történő üzemeltetéséhez közvetlenül kapcsolódó és számlával, más bizonylattal igazolt költségeket számolja el. Ebben az esetben nem számít elismert költségnek a külföldi kiküldetéssel kapcsolatban felmerült szállás és lakásbérleti díjra fordított összeg.(168/1995. (XII. 27.) Korm.rendelet 4/A§.)
Napi pihenőidő: az a napi időszak, melynek során, a járművezető szabadon rendelkezik az idejével és amely „rendszeres napi pihenőidőt” és „csökkentett napi pihenőidőt” foglal magába:
Napi vezetési idő:1. a jármű volánja mellett ténylegesen vezetéssel eltöltött idő két, napi pihenő idő vagy egy, napi és egy heti pihenőidő között, beleértve a rövid idejű, forgalmi okból történő megállásokat is. Általában a kilenc órát nem haladhatja meg. 2. az adott napi pihenőidő vége és a következő napi pihenőidő kezdete, vagy adott napi pihenőidő vége és a heti pihenőidő kezdete között összeadódott összes vezetési idő. (AETR)
Napi tevékenységi bizonylat: a digitális tachográf kinyomata. A következő adatokat tartalmazza:
Kártyatulajdonos: vezetéknév, keresztnév kártyaazonosító.
Érvényesség.
Járműazonosító (VIN) szám (Vehicle Identification Number), üzembe helyezés országa, rendszám.
Tachográf készülék azonosító: gyártó, gyártási (sorozat) szám
A tachográf készülék utolsó kalibrálása: műhely, azonosító, dátum, esetleges ellenőrzések.
Napi tevékenységek: 00:00 órától jelzi a tevékenységeket.
Ezután a tevékenységek és a megtett utak összegzése következik.
Legvégén a manuálisan bevitt adatok.
Nappali és jó látási viszonyok közötti világítás: a Kormány 148/1992. (XI.12.) rendeletével módosította a KRESZ-t és többek között elrendelte az autóúton és lakott területen kívül főútvonalon közlekedő gépkocsik tompított fényszóróval való kötelező kivilágítását. A rendelkezés azt a célt szolgálta, hogy az így kivilágított jármű a többi közlekedő számára többlet információt adjon. Az olyan úton ahol szemből jövő forgalom is van, az egyes manőverek –elsősorban az előzés és kikerülés- kellő időben való felismerése jobb, ha az adott jármű nappal is ki van világítva, hiszen nagyobb távolságból észlelhető (környezetétől jobban elkülönül, relevánsabb vizuális ingert jelent) menetirányáról félreérthetetlen tájékoztatást ad. Például nagy távolságban a baloldali forgalmi sávban látható gépkocsiról a világítás alapján megállapítható, hogy szembe érkezik, vagy éppen előzésben van velünk egy irányban. Hogy felismerhessünk egy látott dolgot, annak elég erősen ki kell emelkednie a környezeti fénysűrűségből, és ezen felül elég sokáig is kell tartania. Más a fénysűrűség-különbség, ami világosság különbség, és a látható mezőben mindig vészjel arra, hogy a vezető figyelmét magára vonó tárgynak kell jelen lennie. Ugyanakkor a tompított fényszóró használatának tüzelőanyagra vetített többletköltsége az ADAC számításai szerint az éves fogyasztás 1,5%-a. Az ilyen világítást helyettesíthetik a kisebb fényerejű un. nappali menetjelző lámpák, amelyeket takarékossági okokból alakítottak ki erre a célra.
Nappali menetjelző lámpa: (DRL) az ENSZ-EGB. 48. 01. sz. előírásával bevezetett, jóváhagyási jellel ellátott színtelen vagy fehér fényt adó lámpa mely a tompított fényszórót lakott területen kívül, nappal jó látási viszonyok között helyettesítheti. Kifejezetten a közeledő gépkocsi minél hamarabb történő észlelésére kifejlesztett világítás. A tompított 140 watt fogyasztásával szemben pl. a Hella terméke csak 12 watt energiát igényel, ami 0, 1 literrel is csökkentheti a fogyasztást 100 km-en. A KRESZ-be: 28/2001. (II. 15.) Korm. rendelet 18. §. illesztette be. Hatályos: 2001. V. 1-jétől. Az EU-ban 2011 február 7-én lépett hatályba az a 2008-ban elfogadott rendelet, amely szerint kötelező minden új 3500 kg- megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó gépjárművet nappali menetfénnyel kivilágítani (a nagy tehergépkocsikat és autóbuszokat, pedig 2012 augusztusától kell felszerelni DRL-lámpákkal). A rendelet egy külön fényforrást ír elő, ami nappal működik és gyújtásráadásra aktivizálódik. Lehet különálló egység, vagy elhelyezkedhet a lámpatesten belül is.
Nehéz tehergépkocsi:a nehéz tehergépkocsik közlekedésének korlátozásáról szóló 111/1995.
(IX. 21.) Korm. rendelet hatályát minden olyan magyar vagy külföldi hatósági jelzéssel ellátott tehergépkocsira, vontatóra, mezőgazdasági vontatóra és ezek pótkocsijára terjesztették ki, amelyek megengedett legnagyobb össztömege a 7,5 tonnát meghaladta. E megfogalmazás adja a továbbiakban a „nehéz tehergépkocsi” fogalmának tartalmát. Egyébként a tehergépkocsikat, figyelemmel össztömegükre a következők szerint szokták rendszerezni: kis tgk. 3,5 tonnáig, könnyű tgk. 7,5 tonnáig, középnehéz tgk. 12 tonnáig, nehéz tehergépkocsi 40 tonna.
Nehéz tehergépkocsik közlekedésének korlátozása: lásd hétvégi 111/1995. (IX. 21.) Korm. illetve az ezt módosító 190/2008. (VII. 29.) Korm. rendelet. A nehéz tehergépkocsik manőverei a járművek nagy tömege, méretei miatt több figyelmet igényelnek, mint az egyéb járművek esetében. Egy esetleges baleset bekövetkezésekor más járművek nagyobb mértékben sérülnek, a bekövetkező személyi és anyagi sérülések is jellemzően súlyosabbak.
Nemzeti iroda: a Magyarországon működő és kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással foglalkozó biztosítók szervezete, amely ellátja a nemzetközi Zöldkártya egyezményből eredő kárrendezési és elszámolási feladatokat.
Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV): az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) és a Vám- és Pénzügyőrség (VPOP) összevonásával – ezek általános jogutódjaként, törvénnyel 2011. január 1-vel létrehozott hivatal. Célja egységes nyilvántartás és ellenőrzési rendszer működtetése.
Nemzeti kategóriás vezetői engedély: „V”, „TR”, „T”, „K”, „M” (az európai parlament és a tanács 2006/126/EK irányelvének megfelelően 2013. január 19-től hazánkban megszűnt az „M” képzés és vizsgáztatás) kategóriába tartozó járművek vezetéséhez megszerezhető jogosítvány, amellyel tulajdonosa külföldön nem vehet részt a forgalomban (csak hazánk területén érvényes!). A „V” és „TR” kategória kivételével – a vezetői engedély érvényességi időpontjáig, de legfeljebb a vezetői engedély kiállítását követő 10 évig jogosítanak vezetésre.
Nemzetközi árufuvarozói igazolvány: nemzetközi árufuvarozás végzéséhez írták elő. Az 1/1986.
(II. 21.) KM sz. rendelet 10. § szerint „Az országhatáron kívüli forgalomban részt vevő közületi tehergépkocsi vezetőjét – a munkáltató szervezésében vagy a Közlekedési Főfelügyelet által arra kijelölt képző szerv szervezésében – nemzetközi gépkocsivezetői tanfolyami oktatásban és továbbképzésben kellett részesíteni. Országhatáron kívüli forgalomban a tehergépkocsit csak olyan gépkocsivezető, vezetheti, aki „nemzetközi gépkocsivezetői vizsgát tett.” A 2003/59/EK irányelv illetve az ezt bevezető hazai rendelet szüntette meg. A változtatás értelmében 2009. 09. 10-től már ilyen új igazolványt nem állítanak ki, mert a tehergépkocsi-vezetőknek az elkövetkező időben továbbképzési képesítéssel kell rendelkezniük.
Nemzetközi autóbuszvezetői igazolvány: nemzetközi forgalomban történő autóbusz vezetéséhez a 20/1991. (I. 29.) Korm. rendelettel vezették be. A 2003/59/ EK irányelv illetve az ezt bevezető hazai rendelet szüntette meg. A változtatás értelmében 2008. 09. 10-től már ilyen új igazolványt nem állítottak ki, mert a nemzetközi személyszállítást végző autóbusz- vezetőknek az elkövetkező időben továbbképzési képesítéssel kell rendelkezniük.
Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH): az államigazgatás hatékony működését elősegítő szervezeti átalakításokról és az azokat elősegítő szervezeti átalakításokról, valamint az azokat megalapozó intézkedésekről szóló 2118/2006. Korm. határozat a Közlekedési Főfelügyelet, a Központi Közlekedési Felügyelet, a megyei (fővárosi) és közlekedési felügyeletek valamint a Polgári Légiközlekedési Hatóság integrálásával (jogutódjaként) a Kormány a közúti, a vasúti, közlekedéssel, a hajózással valamint a polgári légiközlekedéssel kapcsolatos közlekedési hatósági feladatok ellátására 2007. I. 1–től hozta létre ezt a gazdasági és közlekedési miniszter irányítása alatt működő egységes, országos hatáskörrel rendelkező közigazgatási szervet. A Hatóság önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv. Megalapításáról szóló 2213/2006. (XII. 7.) Kormányhatározat 2006. 59. sz. Határozatok Tárában jelent meg. A hatóság alaptevékenysége általános közigazgatás, ellátja a jogszabály által a feladat- és hatáskörébe utalt első és másodfokú - a közlekedési hatósági feladatokat, - a légi közlekedési hatósági feladatokat, - a vasút közlekedési hatósági feladatokat, - a hajózási hatósági feladatokat, és egyéb más feladatokat. 2007. decemberében a közlekedési törvény módosításával az Országgyűlés az autópályadíj-ellenőrzését az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Zrt.-től átadta a NKH-nak. 2010. december 27-én jelent meg a Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet módosítása. Egyebek mellett a hatóság elsőfokú szerveiként 2011. január 1-jén megalakul a Közúti Gépjármű-közlekedési Hivatal (KGKH), amelyet a Hatóság elnöke vezet. Az Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal (ÚVHH), ezt az útügyi, vasúti és hajózási elnök-helyettes vezeti, valamint a Légügyi Hivatal (LH), amelyet a légügyi elnök-helyettes vezet. Újra létrejönnek a megyei és fővárosi közlekedési felügyelőségek, - ezeket korábban a hét regionális igazgatóság irányította - most pedig a fővárosi és megyei kormányhivatalok közlekedési felügyelőségei vették át. A 175/2011. (VIII. 21.) Korm. rendelettel tovább módosították a 263/2006.(XII. 20.) Korm. r.-et. A megyei és fővárosi közlekedési felügyelőségek által első fokon hozott döntés elleni fellebbezést a Nemzeti Közlekedési Hatóság Központja bírálja el. Közlekedési hatóságként első fokon a Közúti Gépjármű-közlekedési Hivatal jár el.
Nemzetközi felelősségbiztosítási bizonylat: „zöldkártya” melyet a kötelező felelősségbiztosítási szerződés alapján állítanak ki vagy más, nemzeti irodák közötti megállapodást tanúsító okirat. Olyan károkat térít meg, amelyeket az üzembentartó gépjárműve (saját) hibájából üzemeltetésével (működésével) okoz.
Nemzetközi fuvarozás: megrakott vagy üres jármű olyan útja, amelynek indulási és érkezési pontja két különböző tagországban van, függetlenül attól, hogy az utazás során történik-e tranzit egy vagy több országon, illetve három országon keresztül; utóbbi esetben a – CMR - engedély harmadik országban nem érvényes. (76/2009. (XII. 15.) KHEM rendelet.)
Nemzetközi gépkocsivezetői igazolvány: más országban történő személyszállítás, árufuvarozás, és árukezelés általános szabályainak, előírásainak ismeretének az igazolására szolgáló korábbi igazolvány. A képzés célja volt, hogy a sofőrök magas fokú gépjárművezetői, közúti fuvarozási ismereteik birtokában alkalmasak legyenek a nemzetközi árutovábbítás speciális fuvarozástechnikai és adminisztrációs feladatainak az ellátására. A továbbiakban a sikeres szaktanfolyami vizsga letételével volt megszerezhető, melynek jogszabályi alapját a 263/2006. (XII. 20.) Kormányrendelet 8. § /1/ bekezdés „c” pontja, valamint a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részétes szabályairól szóló 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet 16. §-ban kapott felhatalmazás alapján a többször módosított 89/1988. (XII. 20.) MT rendelet 1. sz. mellékletének II/1 és II/2 pontjában leírtak adták. A vizsgára bocsátás feltétele volt, hogy a jelentkezőnek legyen fuvarozó (autómentő) belföldi szakvizsgája illetve erről vizsga (vagy felmentési) „Igazolás”- a követően a Nemzeti Közlekedési Hatóság adta ki. Lásd még Nemzetközi árufuvarozói igazolvány.
Nemzetközi gépkocsivezetői vizsga: először 1986-ban vezették be az árufuvarozást végző gépkocsivezetők részére. A 20/1991. (I. 29.) Korm. rendelet alapján a KFF újraszabályozta a képzés rendszerét és kidolgozta a nemzetközi autóbuszvezetői vizsgák módszerét és követelményét is. A képesítés szakvizsga letételével volt megszerezhető, mely lehetett alap vagy kiegészítő vizsga. Alapvizsgát kellett tenni azoknak a gépkocsivezetőknek, akik még nem rendelkeztek sem nemzetközi árufuvarozói, sem pedig nemzetközi autóbuszvezetői képesítéssel. Kiegészítő vizsgát azok tehettek, akik valamelyik nemzetközi gépkocsivezetői képesítéssel már bírtak és a másik képesítést is szerezni kívánták. A vizsgára való felkészülés tanfolyamon, vagy egyéni tanulással történhetett. Az alapvizsgára való jelentkezés feltétele volt a belföldi Igazolvány megléte. Időközben módosultak az igazolványok érvényességére vonatkozó előírások is, mely szerint a vizsga az igazolványba bejegyzett időponttól számított 5 évig érvényes. A képzés illetve a vizsga megszűnt, mert a 2003/59/EK irányelvnek megfelelően a 38/2007. (III. 28.) GKM, valamint az 54/2007. (III. 28.) Korm. rendelet módosította a 89/1988. (XII. 20.) MT és a 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet erre vonatkozó részét. Így ilyen nemzetközi autóbuszvezetői vizsgát 2008. szeptember 10-ét követően már nem lehetett tenni. Az igazolványok a rajtuk lévő érvényességig, de legkésőbb 2013. szeptember 10-ig vannak érvényben. Nemzetközi gépkocsivezetők esetében, pedig 2009. szeptember 10-ét követően, ugyancsak nem lehet ilyen tanfolyamot, illetve vizsgát tenni. A régi igazolványok ugyancsak a rajtuk lévő érvényességig, de legkésőbb 2014. szeptember 10-ig vannak érvényben.
Nemzetközi kategóriák: „A” kategória, „A” korlátozott kategória „A1”, „A2” alkategória, „B” kategória, „B1” alkategória, „C” kategória, „D” kategória, „D1” alkategória, „TR” trolibusz. Kombinált kategóriák: „B+E / C1 +E / C+E / D1+E / D+E.
Nemzetközi Időszakos Vizsgálati Bizonyítvány: a nemzetközi közúti áru-, és személyszállítást végzéséhez a Trv. 2. sz. függelékének megfelelő adattartalommal rendelkező okirat. A Nemzeti Közlekedési Hatóság regionális igazgatósága adja ki - az üzemben tartó kérelmére, igazolásul, hogy az elvégzett minősítő vizsgálat alapján a nemzetközi közúti áru - vagy személyszállítást végző, 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó tehergépkocsit, vontatót, nyergesvontatót vagy autóbuszt alkalmasnak találták a tevékenység végzésére. 101/2003. (XII. 23.) GKM rendelet. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (KET) vonatkozó cikkelye szerint hatósági igazolványnak tekintendő, amelyet a bejegyzett adatok és jogok igazolására – az ellenkező bizonyításáig - mindenki köteles elfogadni. Érvényességi idejét a forgalmi engedély érvényességi idejével megegyezően állapítják meg. 2008. december 26-án lépett hatályba a 36/2008. (XII. 11.) KHEM rendelet mellyel megszűnt a kiváltásának kötelezettsége. A továbbiakban önként kiválthatja az, aki olyan nem EU tagországban közlekedik, amelyik ezt a dokumentumot megköveteli.
Nemzetközi közúti fuvarozás: 1. legalább egy országhatár átlépésével járó közúti fuvarozás. 2001. IX. tv. 2. megrakott vagy üres jármű olyan útja, amelynek indulási és érkezési pontja két különböző tagországban van, függetlenül attól, hogy az utazás során történik-e tranzit egy vagy több országon, illetve harmadik országon keresztül; utóbbi esetben az engedély a harmadik országban nem érvényes. 56/2005. (VII. 7.) rendelet. A fuvarozás feltétele a közúti árufuvarozási engedély, a közösségi engedély és bizonyos esetekben nemzetközi szerződés előírása alapján a nemzetközi közúti áruszállítási engedély (EU tagállamain kívüli államban kétoldalú nemzetközi szerződésben megállapított engedély, vagy CEMT engedély.)
Nemzetközi közúti közlekedési szabályok: Már 1905-ben elkezdődtek a különböző európai országok közlekedési szabályainak kidolgozásai. Az eltérő szabályozások akadályozták a nemzetközi közlekedést, kereskedelmet, áru és személyszállítást, idegenforgalmat. Az egységesítés gondolatával nem hivatalos nemzetközi szervezetek (kereskedelmi gépjármű fuvarozók, a hivatásos gépjárművezetők, a kereskedelmi kamarák stb.) kezdtek foglalkozni. 1908-ban a francia kormány kezdeményezésére Párizsban 16 ország képviselője gyűlt össze, 1909. október 11-én írták alá az első nemzetközi közúti közlekedési szerződést, amely Párizsi-konvenció néven vált ismertté. Céljuk a közúti közlekedési jelzések, műszaki követelmények, a gépjárművezetőkkel kapcsolatos feltételek, alapvető közlekedési szabályok egységesítése, kölcsönös elfogadása. Ezek az elvek 1926-ig voltak mértékadóak.
Nemzetközi vezetői engedély: kérelemre a rendőrhatóság adja ki amennyiben nemzetközi szerződés vagy viszonyosság alapján az érvényes magyar vezetői engedély valamely külföldi államban járművezetésre nem, jogosít.
Névjegyzék: a közúti közlekedésről szóló törvényben meghatározott engedéllyel rendelkező szakoktatóról, iskolavezetőről és a vizsgabiztosról, valamint a képző szervről a közlekedési hatóság által vezetett nyilvántartás. (24/2005.(IV.21.) GKM. r.)
Normál taxi tarifa: (I-es tarifa) a 6.00 órától 22 óráig megkezdett szállítási megrendelések teljesítése esetén.
Normális útviszonyok: sík (vízszintes - nem lejtős), száraz és jó állapotban lévő beton-, aszfalt-, kockakő-, vagy makadámút. (2/1962- (IX. 29.) BM-KPM rendelet.)
Nyeregterhelés: a nyergesvontató nyeregszerkezetére ható függőleges irányú erő, melyet az üres illetve a terhelt félpótkocsi ad át.
Nyergesvontató: olyan vontató, amely a rajta lévő nyeregszerkezet útján a vontatott félpótkocsi súlyának jelentős részét átveszi. (1/1975. (II. 5.) KPM-BM rendelet.)
Nyílhegy jel: a járműforgalom haladási irányába mutatóan – egymást követően folyamatosan elhelyezett – a megfelelő követési távolság megtartására figyelmeztető útburkolati jel. A KRESZ-be való bevezetésére 2006-ban tettek javaslatot, de a jogszabályba történő bevezetése később elmaradt.
Nyílt villamospálya: olyan villamospálya, amely az útburkolatba van beépítve, és amelyen a vonatkozó szabályok megtartásával más járművek is közlekedhetnek.
Nyilvános hely: a közterületnek nem tekinthető, mindenki számára nyitva állóhely.
Nyilvántartókönyv: a felügyeletnél az adott évben sikeres vizsgát tett személyek nyilvántartására szolgáló dokumentum. (24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet.)
Nyitott gépjárműtároló: közvetlenül a szabadba nyíló, állandó keresztirányú szellőzésű, nyílásos homlokzatú, gépjárművek elhelyezésére szolgáló épület, épületrész, melyben a nyílások legalább két egymással szemben, 70 méternél nem távolabb lévő oldalán a határoló falak összes felületének legalább 1/3-át kitevő nagyságban helyezkednek el.
Nyitott jármű: olyan jármű, amelynek rakfelülete csak oldalfalakkal van határolva vagy egyáltalán nincs határolva.
Nyitott kerékpársáv: az úttesten útburkolati jellel kijelölt – kerékpár és különleges esetekben (az egymás mellett történő elhaladáshoz szükséges hely biztosítása érdekében) a jármű egyirányú közlekedésére szolgáló – különleges forgalmi sáv. (289/2009. (XII. 18.) Korm. r-el módosított 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet.)
Nyomás: minden területegységre jutó erő. Mértékegysége; paszkál, de megengedett a bar használata is, ami nagyságrendben megegyezik a ma már nem használható atmoszférával. A paszkál a gyakorlat számára túlságosan kicsi, ezért a tudományos számítások kivételével legtöbbször a kPa-t (szívócső-depresszió, gumiabroncs-nyomás stb.) és a MPa-t használják (égésfolyamat, dízel-befecskendezés stb.).
Nyomaték: az erő forgató hatása. A vonóerőből származik úgy, hogy a vonóerőt megszorozzák azzal a távolsággal, amelyen kifejti hatását. Mivel forgó mozgásról van szó, az erőhöz mindig egy bizonyos erőkar is tartozik. Nagysága egyenesen arányos az erővel és az erő karjával. Mértékegysége: mkp, képlete: M = P (vonóerő) x k (az erő karja). A vonóerő karja járműveknél a hajtott kerekek gördülési sugara.
Nyom és a tempó nyelve: a gépjárművezető manőverezési szándékának a közlésénél nem elégedhet meg járművön rendszeresített jelzőberendezések által nyújtott lehetőségekkel. Kiegészítő tájékoztatást ad azzal, ahogy haladási nyomvonalát, mozgásának ütemét változtatja. A gépkocsi sebességének a csökkentését még a fékezés előtt jelezni lehet a mögöttes haladónak, ha a fékpedált előzőleg nagyon finoman éppen csak annyira nyomja be, hogy a stoplámpák egyszer kétszer felvillanjanak. A lassítás, esetleg a megfelelő irányba húzódás a partner értésére adhatja, hogy megértette a manőverezési szándékát, és szükség szerint utat nyit vagy helyet, enged számára.
Nyomtáv: a gépkocsi ugyanazon a tengelyen lévő kerekek középpontjain áthaladó függőleges síkok közötti, tengelyen mért távolság.
Nyomvályú: az út hossztengelyével párhuzamosan, az útburkolatban a keréknyomok kimélyülése.
Következik a tizenegyedik rész