Archivum

Korábbi Tanulóvezetők
 

 

Helyes válaszok előző, 2019/1-es számunk tesztkérdéseire


(Válaszol a szerző: Dr. Sárosi György)

1. Veszélyes árut fog szállítani 200 l-es fémhordókban. A feladó közli, hogy az árut a „korlátozott mennyiségekre” vonatkozó előírások szerint szállítsa el. Megteheti-e ezt?

a) Nem.
b) Igen.
c) Csak ha 1000 kg-nál kevesebb a szállított mennyiség.
d) Csak, ha kevésbé veszélyes az áru.

 

A helyes válasz az „a”. Önálló csomagolóeszközzel nem lehet „korlátozott mennyiségek” szerinti küldeménydarabot képezni. Csak olyan küldeménydarab lehet „korlátozott mennyiség”, amely belső és külső csomagolóeszközből áll.

2. Mekkorának kell lennie a veszélyességi bárcának egy kisméretű dobozon?

a) 15x15 cm-esnek.
b) 25x25 cm-esnek.
c) Ha a doboz méretei úgy kívánják, a bárca 10x10 cm-esnél kisebb is lehet.
d) 12x30 cm-esnek.

 

A helyes válasz a „c”. Az ADR 5.2.2.2.1.1.3 pontjában meghatározottak alapján, a bárcák mérete arányosan csökkenthető, ha a küldeménydarabon nem férne el a 10 x 10 cm-es veszélyességi bárca.

 

3. Melyik előírás nem vonatkozik e veszélyességi bárcára 2019 - től?

a) A veszélyességi bárca 10x10 cm-es alapméretű.
b) A veszélyességi bárcákat lehetőleg kontrasztos hátteren kell elhelyezni.
c) A veszélyességi bárcán található vonal vastagsága legalább 2 mm es.
d) Ha a doboz méretei úgy kívánják, a bárca 10x10 cm-esnél kisebb is lehet.

 

A helyes válasz a „c”. A korábbi előírásokkal ellentétben a 2 mm-es vonalvastagság csak az LQ és a „környezetre veszélyes” jelölésre vonatkozik, a veszélyességi bárcákra már nem. Lásd az ADR 5.2.2.2.1.1.2 pontját.

 

4. Mit jelent, ha egy kannán szereplő kód „RID/ADR” jellel kezdődik?  

a) Ez a kanna a veszélyes áruk szállítására jóváhagyott, minősített csomagolás.
b) Ez a kanna csak a vasúti szállítására jóváhagyott, minősített csomagolás.
c) Ez a kanna a vasúti és közúti szállítására egyaránt jóváhagyott, minősített csomagolás.
d) Ez a kanna csak a belvízi és tengeri szállítására jóváhagyott csomagolás.

 

A helyes válasz a „c”. A légi és tengeri szabályzatok csak az „UN” jellel kezdődő csomagolóeszközöket fogadják el. Sem légi, sem tengeri úton finomlemez csomagolások nem használhatók veszélyes árukhoz.

 

5. Egy járművön 1.4 S, valamint 4.2 és 4.3 számú bárcával ellátott küldeménydarabokat kívánnak szállítani. Lehetséges-e ezeknek a küldeménydaraboknak az együtt történő szállítása?

a) Igen.
b) Nem.
c) Csak az együvé rakási táblázat alapján lehet eldönteni.
d) Csak fedett járműben.

 

A helyes válasz az „a”. Az együvé rakási tilalom szempontjából az 1.4S osztályozási kód a kivételek közé tartozik. Lásd az ADR 7.5.2.1 táblázat a) megjegyzését.

 

6. Egy veszélyes árut tartalmazó IBC-n, az ábrán látható jelzést látja. Mit jelent ez?

a) Azt, hogy az IBC nem halmazolható kivitelben készült.
b) Azt, hogy az IBC – re magas kialakítási áru nem rakható.
c) Azt, hogy az IBC terhelési vizsgálatát nem végezték el.
d) Azt, hogy az IBC – re üres csomagolás nem rakható.

 

A helyes válasz az „a”. Ha az IBC halmazolható lenne, akkor az ábrán látható jelölésen a terhelést kéne feltüntetni kg-ban. Lásd az ADR 6.5.3.2.2.2.2 ábráját.

 

 

7. Milyen jármű tekinthető az ADR értelmében hűtőgépes járműnek?

a) Amelynél a hűtés abszorpciós elven működik.
b) A jármű meghajtására szolgáló motortól függetlenül működő, kompresszoros hűtőkészülékkel hűthető jármű.
c) Amelynél a hűtés gépi úton lehetséges akár abszorpciós, akár kompresszoros módon.
d) Az ATP szerinti normál hőszigetelésű járművek.

 

  

A helyes válasz a „b”. Az ADR 7.1.7 szakaszában található meg, hogy a milyen műszaki megoldások alkalmazhatók a szabályozási hőmérséklet túllépésének elkerülésére érdekében. A járművekre vonatkozó követelmények az ADR 9.6 fejezében pedig előírják, hogy a hűtőkészüléknek a jármű meghajtására szolgáló motortól függetlenül kell működnie.

 

8. Az alacsonyabb és a magasabb lobbanáspontú folyadékok közül melyik a veszélyesebb?

a) Nyáron az alacsonyabb, télen a magasabb lobbanáspontú a veszélyesebb.
b) A magasabb lobbanáspontú a veszélyesebb.
c) Az alacsonyabb lobbanáspontú a veszélyesebb.
d) Télen az alacsonyabb, nyáron a magasabb lobbanáspontú a veszélyesebb.

 

A helyes válasz a „c”. A lobbanáspont tűzveszélyességi jellemző, minél alacsonyabb annál tűzveszélyesebb egy folyadék.

 

9. Hogyan lehet elkerülni a belégzés útján történő mérgezést?

a) Megfelelő semlegesítő szer alkalmazásával.
b) A motor leállításával.
c) A pótkocsi leakasztásával.
d) Megfelelő légzésvédő eszköz (menekülő kámzsa) használatával.

 

  

A helyes válasz a „d”. Az írásbeli utasítás által előírt védelmi eszköz mérgező anyagokhoz, mely az ADR 8.1.5 szakaszában is megtalálható.

 

10. Veszélyes árut tartalmazó, 800 literes IBC-ket szállít nyitott járművel. Hogyan kell megjelölni a járművet?

a) Elől-hátul szám nélküli táblákkal.
b) Elől-hátul számmal ellátott táblákkal.
c) Elől-hátul szám nélküli táblával, kétoldalt pedig számmal ellátott veszélyt jelző táblákkal.
d) Elől-hátul szám nélküli táblával, kétoldalt és hátul pedig a küldeménydarabokon elhelyezett bárcákból egyet-egyet kell elhelyezni.

 

A helyes válasz az „a”. Az IBC az küldeménydarab és nem tartány. Ezáltal a küldeménydarabos szállítási módra vonatkozó alapjelölést alkalmazzunk.

 

11. Hogyan kell az ömlesztett veszélyes áruval rakott BK3 – as konténert nagybárcával megjelölni?

a) Sehogy.
b) Két hosszanti oldalán.
c) Két oldalt és hátul.
d) Két oldalán.

 

A helyes válasz a „d”. Az új ADR előírások szerint a BK3 – as konténer jelölése eltér a többi ömlesztettáru- konténer jelölésétől. Tehát nem két oldalt és hátul kell megjelölni, mint a többi ömlesztettáru- konténert.

 

12. Hogyan kell rögzíteni a veszélyes árut tartalmazó küldeménydarabokat?

a) A CTU rakodási útmutató szerint megfelelő módon.
b) Csak leszorító hevederekkel az oldal irányú elmozdulás megakadályozására.
c) Csak csúszásgátló gumilapokkal a hossz irányú elmozdulás megakadályozására.
d) A küldeménydarabokat raklapon kell elhelyezni és zsugorfóliával körbetekerni.

 

A helyes válasz az „a”. Az ADR a CTU rakodási útmutatót első helyen hivatkozza meg a küldeménydarabok rögzítéséhez.

 

13. Hová kell elhelyezni a veszélyességi bárcákat az 1000 liter űrtartalmú IBC-n?

a) Két, egymással szemben levő oldalukon.
b) Egy oldalukon.
c) Mind a négy oldalukon.
d) IBC-ket nem kell veszélyességi bárcával megjelölni.

 

A helyes válasz az „a”. Az ADR 5.2.2.1.7 pontja szerint a 450 liternél nagyobb űrtartalmú IBC – ket és a nagycsomagolásokat két egymással szemben lévő oldalukon kell megjelölni veszélyességi bárcával.

 

 

14. Milyen információt kell az 1.1.3.6 mentesség alkalmazásakor az ADR 2019 szerint a fuvarokmányon feltüntetni?

a) Szállítási kategóriánként nemcsak a veszélyes áru mennyiségét, hanem a számított értéket is meg kell adni.
b) Fel kell tüntetni az „1.1.3.6 bekezdés szerinti mentesség” bejegyzést.
c) Meg kell adni a teljes rakomány összegzett bruttó súlyát.
d) Ennél a mentességnél nem szükséges ADR szerinti fuvarokmány.

 

  

A helyes válasz az „a”. Az új ADR előírások értel

15. Milyen felszereléseket kell a szállítóegységen tartani ADR-es szállítás során?

a) A telephelyen található tájékoztató táblán előírtakat.
b) A fülkében tartandó írásbeli utasításban előírtakat.
c) Védőszemüveg, védőkesztyű, védőruha, légzésvédő maszk és lapát.
d) Csak amit a KRESZ előírásai is megkövetelnek.

 

A helyes válasz a „b”. A 4 oldalas írásbeli utasítás utolsó oldalán találhatók meg azok a felszerelések, amelyeknek a különböző veszélyes áruk szállításánál biztosítani kell az ADR 8.1.5 szakaszával összhangban. A gépjárművezető az írásbeli utasításból tud tájékozódni.

 

16. Milyen főbb kötelezettség hárul a jármű vezetőjére tartányos szállításnál?

a) Meg kell győződnie arról, hogy a veszélyes áru az ADR-rel összhangban van besorolva.
b) Mint a szállító megbízottja a szemrevételezéssel ellenőrizhető szállítói kötelezettségek teljesülésért is felel.
c) Töltés során be kell tartania a betöltendő anyagra engedélyezett legnagyobb megengedett töltési fokot a túlterhelés elkerülése érdekében.
d) A töltés során be kell tartania a szomszédos tartánykamrákban levő veszélyes árukra vonatkozó előírásokat.

 

 

A helyes válasz a „b”. A gépjárművezető az ADR 1.4 fejezete szerinti „szállító”-t képviseli. Alapesetben sem a „feladó”, sem a „töltő” kötelezettségei nem vonatkoznak rá.

 

17.  Mit kell a jármű vezetőjének ellenőriznie töltés után, elindulás előtt?

a) A tűzoltó eszközök működőképességét.
b) A tartály lezárását és külső tisztaságát.
c) A narancssárga veszélyt jelző tábla mögötti irattartót.
d) A szállított anyag összetételét.

 

A helyes válasz a „b”. Az ADR 4.3.2.3.3 és 4.3.2.3.4 előírásaival összhangban lévő feladatokat kell a gépjárművezetőnek indulás előtt ellenőriznie.

 

18. Hol kell borulási veszéllyel számolni az alábbiak közül?

a) Mindenhol.
b) A kanyarba való bemenet, kijövet, a gyors sávváltás és a felázott útpadkára hajtás egyaránt borulás     veszélyes.
c) Csak a kanyarba való bemenetnél és kijövetnél.
d) Változó. A szállítóegység mikéntjétől és összetételétől függ.

 

A helyes válasz a „b”. A folyadékmozgásból adódó stabilitási és menetdinamikai kérdések vezetéstechnikai szempontból tudatos és tapasztalt gépjárművezetőt igényelnek a balesetek megelőzése érdekében.

 

19. Melyik alagutakon nem hajthat át tartányos járművével, amennyiben a fuvarokmányban az alagútkorlátozási kód (C/D)?

a) Töltött tartánynál a C, üres tartynál a D kategória érvényes.
b) Minden esetben a C kategóriájúba.
c) A „C, D és E” kategóriájú alagutakba.
d) Nappal a C, éjjel pedig a D kategória vonatkozik rá.

 

  

A helyes válasz a „c”. Az alagútkorlátozási kódok jelentése az ADR 8.6 fejezetében találhatók meg. Többek között a küldeménydarabos és a tartányos szállításokra eltérő korlátozások érvényesek. Ebben az esetben a szigorúbb korlátozást kell figyelembe venni.

 

20. Melyik tömlő vezethető át robbanásveszélyes – atex - zónán töltésnél-ürítésnél?

a) Az „Ω” jelzéssel ellátott tömlők.
b) Az „M” jelzéssel ellátott tömlők.
c) Az „Ω/T” jelzéssel ellátott tömlők.
d) Az „M/T” jelzéssel ellátott tömlők.

 

  

A helyes válasz a „c”. A tömlőszabványok meghatározzák a tömlők jelölését a tömlők vezetőképessége alapján. A vezetőképesség az elektrosztatikus feltöltődés és a földelés szempontjából is lényeges. Különösen gyúlékony folyadékoknál (és gázoknál) a meghatározott robbanásveszélyes zónákban használt nem megfelelő tömlők potenciális veszélyforrást jelenthetnek. Az „Ω/T” jelzésű tömlők a legbiztonságosabbak a vezetőképesség szempontjából.