(Brüsszel, 2018. június 19)
„Safer and smarter – the road to 2030” (Biztonságosabb és intelligensebb – az út 2030-ig) címmel rendezte meg szokásos éves konferenciáját a brüsszeli székhelyű szervezet, a 25 éves jubileumát ünneplő ETSC (European Transport Safety Council). A rendezvényre ezúttal is az EU norvég missziójának épületében, a „Norvégia Ház”-ban került sor. Érdekes egybeesés, hogy idén a rendezvénynek már több éve otthont adó Norvégia nyerte el az ún. PIN Award-ot az elmúlt évben, ami a közúti biztonság javításában legsikeresebb országnak járó kitüntetés. A PIN a performance index (teljesítménymutató) rövidítése, mely utal a rendezvény alapjául szolgáló ún. PIN projektre.
A konferenciát Herman De Croo, az ETSC elnöke nyitotta meg, majd átadta a szót a szponzorok (Toyota, Volvo) képviselőinek. A Toyota képviselője (Jacques Pieraerts, a Toyota Motor Europe elnökhelyettese) hangsúlyozta, hogy a „biztonság demokráciájára” törekednek, vagyis arra, hogy az olcsóbb modellek is ugyanolyan biztonsági berendezésekkel legyenek ellátva, mint a legdrágábbak. Kiemelte, hogy fontos megkülönböztetni az „automated” (automatizált) és az „autonomous” (önjáró) gépkocsikat. Az előbbi már a mindennapok realitása, míg az utóbbi a távoli jövőé.
Ezek után Antonio Avenoso, az ETSC igazgatója elmondta, hogy Európa legbiztonságosabb utjai Norvégiában találhatók. Míg az EU tagállamok átlagos közúti baleseti mortalitása 49 halálos áldozat/egymillió lakos, addig Norvégiában (nem tagja az EU-nak) ez az érték 20. Arra kérte Ketil Solvik-Olsent, a norvég közlekedési és kommunikációs minisztert, hogy árulja el a „titkot”, hogyan sikerült elérniük ezt a kimagasló közlekedésbiztonsági szintet.
A miniszter először – folyékony angolsággal – röviden ismertette Norvégia főbb adatait. 5,3 millió a lakosok száma, az országban 3,7 millió személygépkocsi fut. A közutak hossza 91.000 km, a magánutaké pedig 120.000 km. Ezek többnyire erdei, hegyi utak, 610 km autópálya található az országban, ahol az egy főre jutó GDP 2017-ben 65.830 Euró volt. (1. kép. Norvégia közlekedési és kommunikációs minisztere.)
Ezt követően a jelen kihívásairól beszélt. Ezek: a finanszírozás, az elhivatottság és az ambíció. A finanszírozással kapcsolatos kérdést tréfával „ütötte el”, azt mondta, sok olajat kell találni. A siker kulcsát az elhivatottság magas színvonalában látja. Hozzátette, hogy a megfelelő kultúra (közlekedési, közlekedésbiztonsági) kialakulásához hosszú időre van szükség.
A közeljövő legfontosabb közlekedésbiztonsági problémáinak a következőket tartja: gyalogosok és kerékpárosok növekvő száma a városokban és lakott területeken, az idős közlekedők számának emelkedése, a nehéz haszongépjárművek növekvő forgalmi részaránya. Említést tett a legfontosabb közlekedésbiztonsági problémákról is, a biztonsági övviselés hiányáról, az ittas és drogos vezetésről, a gyorshajtásról, a figyelemelterelésről.
Beszélt az ún. nagykockázatú csoportról is, amelynek tagjai szinte semmilyen szabályt nem tartanak be: túl gyorsan hajtanak, ittasan, biztonsági öv nélkül vezetnek, stb. Igazi áttörés csak akkor érhető el, ha e csoport tagjait is sikerül kedvező irányba befolyásolni.
Előadásában [1] bemutatta a közúti balesetek következtében meghaltak számának alakulását 1947 és 2017 között. (1. ábra.)
1. ábra: Közúti baleset következtében meghaltak száma Norvégiában 1947 és 2017 között.
Figyelemre méltó, hogy 70 év alatt csaknem az 1947. évi értéket sikerült elérniük. A miniszter adatokkal is alátámasztotta Norvégia vezető szerepét a közúti közlekedésbiztonság területén. Noha a 2. ábra csupán egy – a célnak nem is a legmegfelelőbb – mutató alapján rangsorolta az országokat, Norvégia vezető szerepéhez nem fér kétség. (Elsőségét más mutatók is meggyőzően igazolnák.)
Az ábrából jól látható, hogy míg pl. Romániában közel 100 halálos áldozat jut egymillió lakosra, addig Norvégiában 20, gyakorlatilag a román érték egyötöde. A hazai érték 60 feletti, ami magasabb az EU tagállamok 49-es átlagánál is.
2. ábra: A közúti balesetben meghaltak egymillió lakosra jutó száma Európa országaiban.
A siker zálogát a norvég miniszter az alábbi tényezőkben látja:
· Elkötelezett és módszeres közlekedésbiztonsági tevékenység;
· Hosszú távon vízió megalkotása és rövidebb távon számszerű célok kitűzése;
· Tudományos ismereteken alapuló intézkedések;
· Szervezetek széles körének részvétele az egy közös terv alapján folyó munkában;
· Intézkedések széles köre.
A hosszú távú vízió a szakmában jól ismert zéró vízió, vagyis az az elképzelés, hogy senki sem veszíti életét, vagy szenved súlyos sérülést közúti baleset következtében. A rövidebb időszakokra közbeeső számszerű célokat tűznek ki. A helyzet alakulását teljesítménymutatók segítségével kísérik figyelemmel. Ez a figyelemmel kísérés természetesen kiterjed a súlyos sérültek számára is. A halálos áldozatok és súlyos sérültek együttes száma 2004-ben 1252 volt. 2017-re ez a szám 720-ra csökkent és 2030-ra a számszerű cél 350 fő. A jelenleg érvényes Nemzeti Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióterv a 2018 és 2021-közötti időszakra szól. Alapját a Nemzeti Közlekedési Terv képezi. Kidolgozásában a következő szervezetek vettek részt:
· A Norvég Közúti Igazgatóság;
· A Norvég Rendőri Szolgálat;
· Az Egészségügyi Igazgatóság;
· Az Oktatási és Képzési Igazgatóság;
· A Norvég Közúti Közlekedésbiztonsági Tanács;
· 18 megye;
· 7 nagyváros;
· 23 nem kormányzati szervezet.
Az Akcióterv 136 intézkedést irányoz elő. Ezek eredményeképpen azt várják, hogy a 2016-ban regisztrált 791 halálos áldozat és súlyos sérült helyett ez a szám 2022-ben legfeljebb 550, 2024-ben legfeljebb 500, és 2030-ban legfeljebb 350 lesz.
A továbbiakban Antonio Avenoso (2. kép) értékelte az EU közúti közlekedésbiztonsági helyzetét, bemutatva, hogy a célkitűzés és a valóság egyre távolabb kerül egymástól. Ahhoz, hogy megvalósulhasson a halálos áldozatok számának 10 év alatti 50%-os mérséklődése, átlagosan évi 6,7%-os csökkenésre lenne szükség.
Magyarországon utoljára 2016-ban csökkent a közúti balesetek halálos áldozatainak száma, akkor 5,7%-os volt a mérséklődés. 2017-ben már – sajnálatos módon – újra nőtt a halálos áldozatok száma az előző évi adathoz képest, a növekedés csaknem 3%-os volt.
Prof. Dr. Holló Péter kutató professzor
KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft.
Felhasznált irodalom:
[1]: Road Safety in Norway, Minister of Transport and Communications – Ketil Solvik Olsen, ETSC Road Safety PIN Conference, Brussels, 19 June 2018.