Helyes válaszok bővebben, előző 2017/5-ös számunk gyakorló tesztkérdéseire

  


Válaszol a szerző: Virágh Sándor


1. Esőtől áztatott úton haladhat-e a táblakombinációval megjelölt útszakaszon 20 km/h-t meghaladó sebességgel?

a) Igen, de figyelemmel kell lennie az esőzés következtében előállt fokozott baleseti veszélyre.
b) 
Nem, mert az esőzés következtében az úttest erősen csúszóssá válik ezért a közúti táblán megjelölt sebességnél gyorsabban haladó autóvezető fokozott baleseti kockázatot vállal.

 

Helyes az „A” válasz. A „Sebességkorlátozás” tábla alatt hóesésre utaló kiegészítő táblát láthatunk. A táblakombináció azt jelzi, hogy a sebességkorlátozás csak a megjelölt havas (jeges) időjárási körülmények esetében érvényes.

 


2. Köteles-e az útfenntartó feladatot ellátó gépkocsi vezetője autóját elakadást jelző háromszöggel megjelölni, ha az autópálya leállósávján áll?

a) Igen.
b) 
Csak akkor, ha a gépkocsija elromlott.
c) 
Nem.

 

Helyes a „B” válasz. Az autópálya leállósávján megállított figyelmeztető jelzést használó útfenntartó munkálatokra szolgáló gépkocsit csak akkor kell elakadást jelző háromszöggel megjelölni, ha a jármű elromlott. A leállósávon tartózkodó gépkocsi kellő időben való észlelhetőségét a villogó sárga lámpa kellőképpen biztosítja.


 


3. A KRESZ szerint szabályt sértett az utcaseprő, amikor a járdán állította meg taligáját?

a) Igen.
b) 
Nem.

 

Helyes az „A” válasz. A kétkerekű teherszállító taliga kézikocsinak minősül. Az ilyen jármű pedig külön - megengedő – jelzés hiányában nem várakozhat a járdán.


 


4. Előre sorolhat-e a szóló motorkerékpáros a lassan haladó járművek között, ha az előrehaladáshoz elegendő hely áll rendelkezésére?

a) Igen.
b) Nem. 
 

Helyes a „B” válasz. A képen látható forgalmi helyzetben a kétkerekű motorkerékpáros a többi jármű között csak akkor haladhat tovább, ha partnereinek valamilyen forgalmi ok miatt meg kell állni.


 


5. Elhelyezhetik-e a gépjárművek sebességét ellenőrző autót illetve az erre szolgáló berendezést, olyan helyen, ahol a járművek megállítása illetve várakoztatása tilos?

a) Igen, bárhol és bármikor.
b) 
Legfeljebb ott és úgy, hogy a gyalogos- és járműforgalmat indokolatlan mértékben nem akadályozza.
c) 
Nem.

 

Helyes a „B” válasz. A közúti forgalom ellenőrzése során azt a járművet, amelyben a berendezés üzemel, a közúton úgy kell elhelyezni, hogy a gyalogos- és járműforgalmat indokolatlan mértékben ne akadályozza. Az ORFK sajtóosztálya e témakörben következő tájékoztatást adta: „Jogszabály vagy közjogi szervezetszabályozó eszköz nem határozza meg, hogy a sebességmérő berendezést a közlekedők számára jól látható helyen kell elhelyezni. Ebből az is következik, hogy akár rejtve is használhatná a rendőr ezeket a berendezéseket. Ugyanakkor az intézkedési kultúraváltás részeként a rendőrség vezetése által támasztott követelménynek megfelelően, lehetőleg csak jól látható helyeken végzünk ilyen tevékenységet"


 


6. Bekanyarodhat-e a járművével jobbra ebben az útkereszteződésben?

a) Igen.
b) 
Nem.

 

Helyes a „B” válasz. Elvileg a jelzőtábla és az útburkolati jel csak azonos tartalmú útmutatást adhat. Sajnos előfordul, hogy valamilyen ok miatt a jelzések ellentmondanak egymásnak. Az ilyen esetekben a közúti jelzéseknek és szabályoknak a logikai értéksorrendje alapján kell a vezetőnek eljárnia: 1. a rendőr karjelzése; 2. a forgalomirányító jelzőlámpa jelzése az áthaladási elsőbbséget szabályozó jelzőtábla illetve a „Főútvonal” tábla jelzésével szemben; 3. a közúti jelzések; 4. a forgalmi szabályok. Mindezt még ki kell egészíteni azzal, hogy a kör alakú zöld fény szabad jelzésénél csak akkor szabad bekanyarodni, ha a manővert jelzőtábla nem tiltja.


 


7. Követheti-e folyamatosan autójával a megkülönböztető jelzéseket használó mentőautót?

a) Igen.
b) 
Legfeljebb addig, amíg szabálysértés nem keletkezik belőle.
c) 
Nem.

 

Helyes a „B” válasz. A megkülönböztető jelzéseket használó mentőautó követése addig nem tilos, amíg a mögötte haladó jármű vezetője az érvényben lévő szabályokat megtartva közlekedik. A mentőautó mögött haladva a követési távolságot úgy kell megválasztanunk, hogy az ne zavarja a közlekedés többi résztvevőjének haladását.  Ha pedig a mentőautó gyorsabban halad annál, mint amit más járműnek számára a KRESZ-ben engedélyeztek, akkor nem vehetjük fel az általa diktált tempót.


 


8. A képen látható forgalmi helyzetben köteles-e segíteni, hogy gépkocsiját partnere megelőzze?

a) Igen, az úttest szélére húzódással és lassítással
b) 
Csak akkor, ha az előzésben lévő kisteherautó és az Ön autójának a sebessége között elenyésző a különbség.
c) 
Nem.

 

Helyes a „C” válasz. Ebben a forgalmi helyzetben nincs szükség arra, hogy a manőver végrehajtását sebességcsökkentéssel vagy az úttest szélére való húzódással segítse a megelőzött jármű.


 


9. Vasúti átjáróban milyen távolságban kell követnie az Ön előtt haladó járművet?

a) Legalább olyan távolságban, hogy partnere hirtelen fékezése esetén is biztonságosan meg tudjon mögötte állni.
b) 
Olyan távolságban, hogy hirtelen fékezése esetén is legyen a vasúti átjáró után legalább olyan hosszú szabad útszakasz, mint az Ön járművének hossza.

 

Helyes a „B” válasz. A vasúti átjáróra tilos ráhajtani, ha azon folyamatosan nem lehet áthaladni. Vasúti átjáróban a más helyen még szabályos kis követési távolság tartása azért szabálysértő, mert ha az elől haladó jármű váratlanul megáll - a mögöttes jármű a síneken maradhat. E veszélyes szituáció elkerülése érdekében a vasúti átjáróban olyan megnövelt követési távolságot kell tartani, hogy ne az átjáróban, hanem előtte vagy utána lehessen megállni.


 


10. Vétett-e a vonatkozó megállási tilalom ellen a személygépkocsi vezetője, amikor az utat keresztező kerékpárút szélétől nem hagyott szabadon legalább 5 méter távolságot?

a) Igen.
b) 
Nem.

 

Helyes az „A” válasz. A kerékpárút is útnak minősül, így a többi úttal azonos szintű kereszteződése, betorkolása útkereszteződésnek minősül. Az útkereszteződésben és az úttestek széleinek metszéspontjától számított 5 méter távolságon belül, - ha közúti jelzésből más nem következik - tilos megállni.


 


11. Köteles-e az autóvezető az aluljáróba történő behajtás előtt a jármű világítását bekapcsolni?

a) Igen, helyzetjelző lámpával és tompított fényszóróval kell továbbhaladnia.
b) 
Legfeljebb a nappali menetjelző lámpát kell bekapcsolnia.
c) 
Nem.

 

Helyes az „A” válasz. Mint látjuk ebben az aluljáróban nincs világítás így ott korlátozottak a látási viszonyok. A gépkocsit legkésőbb az aluljáróba történő behajtás előtt helyzetjelző lámpákkal és tompított fényszóróval kell kivilágítani.


 


12. Haladhat-e tovább szorosan a járdaszegély mellett?

a) Igen, de ez esetben előbb jobbra, majd balra kell irányjelzést adnia.
b) 
Nem.

 

Helyes az „A” válasz. Az ilyen terelővonalakkal körbezárt terület olyan, mint egy kifordított autóbuszöböl. Mivel most nincs autóbusz a megállóban, az irányváltoztatás jelzésére vonatkozó szabály megtartásával áthajthatunk a szaggatott vonalakkal megjelölt úttestrészen.


 


13. Hol állnak az autók?

a) A járdán.
b) 
A leállósávon.
c) 
A várakozásra alkalmassá tett útpadkán.

 

Helyes az „A” válasz. Az út mellett lévő ház lakói feltételezhetően azért fedték le térkővel az útpadkát is, hogy autóiknak parkolóhelyet építsenek. A járda, a leállósáv és az útpadka KRESZ szerinti fogalom-meghatározását összevetve gyorsan kiderül, hogy a gépkocsik itt a járdán parkolnak. /Járda: az útnak a gyalogosok közlekedésére szolgáló – az úttesttől szintkülönbséggel, kiemelt szegéllyel vagy más módon elhatárolt – része./ A járművek várakozását úgy lehetne legalizálni, hogy a kerületi Önkormányzattól kérelmeznék az erre szolgáló tábla(kombináció) elhelyezését illetve útburkolati jel, felfestését.


 


14. Szabályt sértettek azok a járművezetők akik - forgalmi torlódás miatt – a zöld fényjelzés tartalma alatt nem tudták elhagyni az útkereszteződést?

a) Igen.
b) 
Csak akkor, ha a sűrű forgalom miatt előre várható volt a torlódás keletkezése.
c) 
Nem.

 

Helyes az „A” válasz. Zöld fényjelzésnél sem szabad az útkereszteződésbe behajtani, ha azt – forgalmi torlódás miatt – a zöld fényjelzés tartalma alatt előreláthatólag nem lehet elhagyni.


 


15. A biciklista azért szállt le kerékpárjáról, hogy a telefonjára érkező hívást fogadni tudja. Helyesen illetve szabályosan cselekedett?

a) Igen.
b) 
Nem.

 

Helyes a „B” válasz. Emberünk tudta, hogy a kerékpárján menet közben nem telefonálhat. Mégsem cselekedett szabálykövető módon, mert az út közepén állította meg biciklijét, s ezzel vétett a vonatkozó megállási tilalom ellen. Szabályt sértett azzal is, hogy beszédbe kezdett és késedelem nélkül nem hagyta el az úttestet.


 


16. Szabályosan csoportosultak a zöld jelzésre váró kerékpárosok az útkereszteződés előtt?

a) Igen.
b) 
Nem.

 

Helyes a „B” válasz. Az igaz, hogy a kétkerekű kerékpár vezetője a forgalmi okból álló járművek mellett az úttest szélén jobbról előresorolhat, de az már nem, hogy a sor elején a többi kétkerekű partnerével „majomszigetet” alakíthat ki.


 


17. Az előzés melyik feltételének meglétéről kell meggyőződnie először ebben a forgalmi helyzetben?

a) Rendelkezésre áll-e a manőverhez végrehajtásához szükséges szabad út?
b) 
Az előzésre elegendő hely és oldaltávolság áll-e rendelkezésre?
c) 
Meg kell győződnie arról, hogy az Ön autójának előzésébe nem kezdett-e bele más jármű?

 

Helyes a „C” válasz. Az előzés megkezdése előtt – többek között - meg kell győződnünk arról, hogy végrehajtható-e a manőver a szembejövő forgalom zavarása nélkül. Ehhez ki kell bújnunk az előttünk haladó takarásából, amit csak akkor tehetünk meg, ha meggyőződtünk arról, hogy nem kezdte-e meg autónk előzését egy mögöttes jármű.


 


18. Behajthat-e a táblakombinációval jelzett útszakaszra, ha úti célja az ott lévő egyik szabad parkolóhely elfoglalása?

a) Igen.
b) 
Nem.

 

Helyes az „A” válasz. A behajtási tilalom nem vonatkozik arra a járműre, amelynek úti célja a táblakombinációval megjelölt útszakaszon van. Az úti cél lehet a várakozásra alkalmas szabad hely elfoglalása is.


 


19. A gépkocsit lakott területen kívül állította meg a vezetője az úttest szélén. Mikor kell felvenni a fényvisszaverő mellényt a kiszálló vezetőnek illetve utasnak?

a) Még a gépkocsiból történő kiszállás előtt.
b) 
Azonnal a gépkocsiból történő kiszállást követően.
c) 
Az autóvezetőnek a járműből való kiszállás előtt, az utasnak pedig elegendő a kiszállást követően.

 

Helyes az „A” válasz. Lakott területen kívüli út úttestjén, leállósávján, útpadkáján tartózkodó gyalogosnak/személynek éjszaka és korlátozott látási viszonyok esetén fényvisszaverő mellényt (ruházatot) kell viselnie. A szabály nem ad felmentést a ruházat felvételének viszonylag rövid idejére sem.

 


20. Az alábbiak közül ki minősül a KRESZ szerint vezetőnek?

a) A járművezetés oktatása során a tanulóvezető.
b) 
Az állatot hajtó személy.
c) 
A vakvezető kutya.

 

Helyes a „B” válasz. A KRESZ azt tekinti vezetőnek, aki az úton járművet vezet vagy állatot hajt (vezet). A gépkocsivezetés oktatása és az azt követő gyakorlati vizsga során vezetőnek az oktató minősül. A birka és a rajta lévő csirke pusztán illusztráció, nem értelmezi a tesztfeladatot.