További tapasztalatok a több lépcsős képzésről…
(Elektromos autó a gépjárművezető-képzésben)
2. rész
Az előző számban, ugyanitt a „Módszersarok” rovatban írtam a többlépcsős képzési forma bevezetéséről. A cikk megjelenése óta többen is hívtatok, írtatok nekem e-mail üzeneteket, úgy látom ez a téma felkeltette a figyelmet, ezért megpróbálok most válaszolni a feltett kérdéseitekre is.
Amit legtöbbször kérdeztetek:
„Van ennek értelme, egy ilyen elektromos autót bepedáloztatni?
„Aki ezen vizsgázik, az csak korlátozott jogosítványt kap. Jelentkezik egyáltalán erre valaki?
„Nem félted az autót? Hány kilométert tudsz vele elmenni?
„Megéri ezt üzemeltetni? Könnyű vele dolgozni?”
„Szeretik a tanulók? Van értelme szimulátoron gyakoroltatni a tanulót, mielőtt átülteted a hagyományos autóra?”
És még sorolhatnám a kérdéseket. A teljesség igénye nélkül megpróbálok ezekre válaszolni, tapasztalataimat is megírni, remélve azt, hogy aki ilyen elektromos autó vásárlásán gondolkodik - csatasorba állítaná ezt a munkaeszközt - annak segíteni is tudok.
A mi autósiskolánknál eddig 40 tanuló választotta a többlépcsős képzést, ami prémium szolgáltatás. Az új képzési formát választók közül eddig hét tanuló tett sikeres forgalmi vizsgát, megszerezte a teljes értékű vezetői engedélyét, és egy olyan tanuló is volt, aki úgy döntött, hogy marad az elektromos autónál és ezzel teljesítette az utolsó gyakorlati vizsgáját. Valamennyien a 30. órában vizsgáztak le, és elsőre sikerült teljesíteniük a hatósági követelményeket. Az átlagosan levezetett kilométer az oktatás során, 650 km volt 30 óra alatt, ami elég könnyedén teljesíthető volt, hiszen az elektromos autóval, már az első négy oktatási órán is levezethető akár 80 - 110 km-es menettávolság.
 |  |  |
Kell-e motiválni a jelentkezőket?
Nem igazán kell, mert a jelentkező tanulók alaposan mérlegelik az új helyzetet, hogy ezt a képzési formát választva biztonsággal tudják majd kezelni az automata váltóval szerelt, de később az alternatív hajtású gépkocsit is. Ez elég nagy motiváló erő, mivel ma egyre több az ilyen jármű az utakon.
Tetszik-e a tanulóknak?
Erre is egyszerű a válasz. Hát hogyne tetszene!
Kicsit komolyabbra fordítva a szót, már az első vezetési órán olyan nagy sikerélményben van részük, ami egy hagyományos oktatási órán biztos, hogy nem történik meg. Az elektromos autón a legfontosabb kezelőszervek megismertetése után azonnal a forgalomba megyünk, és máris „autózunk” és közlekedünk. Felszabadultan vezetnek. Nem egyszer hallom is az első harminc perc után: „Úristen tudok vezetni!” Tehát nagyon is tetszik nekik.
Nem félted az autót?
Nem, mert nem az enyém, szoktam erre mondani. A Webjogsi lízingeli.
A teljes igazság persze az, hogy féltem. Minden oktató félti a rábízott járművet amin dolgozik, én is féltem, és próbálom úgy működtetni, hogy hosszú élettartamú legyen. De igazán mondom, nincs is rajta olyan alkatrész, ami meg tudna hibásodni. A váltóját nem tudja rángatni a tanuló, mert nincs, ebből adódóan a kuplungról se ugrik le, és a motort se tudja túlpörgetni. Amire persze fokozottan figyelek az a futómű, a felnik és a gumik épsége, mert az elektromos hajtású gépkocsikon kisebb gördülési ellenállású, speciális gumiabroncsok vannak és ezeknek az ára igen magas.
 |  |  |
Könnyű vele dolgozni? Jó vezetni?
Igen, könnyű vele dolgozni, szinte felüdülésnek számít, nem kell figyelni, hogy a tanuló hányas fokozatba vált, a piros lámpánál nem dudálnak, hogy indulj már el, - őszintén mondom, sokszor még élményautózásnak is nevezhetnék egy-egy oktatási órát. És nem túlzok, ezt a járművet valóban jó vezetni, kialakításából adódóan (a padlólemezben van az akkumulátor sor) magasan ül a vezető, jó az előre látás is belőle. Rendkívüli a gyorsulása, és hangtalan. Ez jelenthet néha hátrányt is, pl. a kerékpárosok vagy a gyalogosok kikerülésénél, - bár pontosan ezért „hallat” a jármű egy szolidan sípoló ún. „gyalogosriasztó” hangot is a kisebb sebességtartományokban.
Mindemellett a jármű kezelése nagyon egyszerű, sok kényelmi funkciót tud (kormányfűtés, ülésfűtés, klíma, tempomat, esőérzékelős ablaktörlő, automata világításkapcsoló stb.).
Egy töltéssel kb. 200 km-t lehet vele oktatni a városban, autópályán, normál sebességgel (120-130 km/h-val) viszont 100 km körül van a hatótávolsága. Tölteni lehet otthoni hálózatról, ez kb. 12 órát vesz igénybe, vagy tölthetjük a kiépített töltő helyeken (villám töltőkön) ahol 30-40 percet igényel az akkumulátor feltöltése.
Az eddigi tapasztalataim nagyon jók, talán egy, ami nem tetszik: a nagy holtterek, vaskosak, szélesek az ajtóoszlopok, a be nem látható holtterek sokszor okoznak meglepetést, amire figyelnünk kell. (Tegyük hozzá, ez persze ma már majdnem minden új autónál így van, s nem véletlenül, mert az ütközési és borulási biztonságot (Euro NCAP törésteszt) ma így tudják garantálni.)
Megéri vele oktatni?
Szokás negatívumként felhozni az elektromos autók magas vételárát, ami jelenleg még igaz, hiszen az autó nem kis kezdeti befektetést igényel. Érdemes azonban tudni, hogy az állam már 1,5 millió forinttal támogatja az elektromos autók vásárlását. Ez pedig már át tudja hidalni a „hagyományos” és az elektromos autók vételára közötti különbséget, különösen akkor, ha magas az autó kihasználtsága, így érvényre tudnak jutni az igazán az alacsony üzemeltetési (üzemanyag és szerviz) költségek. Az elektromos autók után nem kell súlyadót sem fizetni és több városban – így Budapesten is – ingyenes a parkolás lehetséges a „zöld rendszám” birtokában.
Az üzemanyagköltségek összehasonlításához vegyünk egy átlagosan 8 liter / 100 km fogyasztású, benzines autót és a jelenlegi, viszonylag alacsony 350 Ft / liter körüli benzinárat. Ha egy átlagos tanóránál körülbelül 20 km megtett távolsággal számolunk, akkor az elektromos autó egy tanórára eső üzemanyagköltsége töredéke, alig több, mint ötöde a benzines autó üzemanyag költségének. A példában említett benzines autó tanóránkénti üzemanyagköltsége 560 Ft, míg az általunk használt 30 kW-os akkumulátorral rendelkező elektromos autó esetén 15 kWh / 100 km fogyasztással, 40 Ft / kWh áramdíjat alapul véve ez csupán 120 Ft. Miközben a még elérhető ingyenes töltési lehetőségekkel még nem is kalkuláltunk…
Van-e értelme a szimulátoron gyakoroltatni a tanulót, mielőtt átülteted a hagyományos autóra?
Igen van ennek értelme. Pont ez segíti a zökkenőmentes átmenetet a mechanikus váltó kezelésére. A sebességváltást, az elindulást, a tengelykapcsoló kezelését, a megállást, lassítást, mind be lehet gyakorolni szimulátoron, de a vészfékezés, vagy más veszélyhelyzetek szimulálása is lehetséges. Kifejezetten hasznosnak tartom a szimulátor használatát a többlépcsős képzésben.
 |
Szerintem nem meglepő, hogy egyre több tanuló érdeklődik a Webjogsi KMR autósiskolánál, egyre többen veszik igénybe a többlépcsős képzést, ezt a prémium szolgáltatást. Úgy tapasztalom, még a szakmailag elkötelezett vizsgabiztos kollégákat is érdekli a módszer, sokan kérdezik a gyakorlati vizsga előtt, hogy: „ő is az elektromos autón kezdte?”
Mi oktatók, akik Nissan Leaf elektromos oktatójárművel dolgozunk, időnként leülünk, tapasztalatainkat megosztjuk egymással és ennek tükrében fejlesztjük tovább a többlépcsős képzési módszert.
Hoffmann Csaba