Beírható-e a vezetési kartonba az A kategóriás tanfolyamra beiskolázott tanuló vezetési órája, ha az alapoktatás egy részét – amúgy a fokozatosság elvének is megfelelően - egy kisebb tömegű és teljesítményű motorkerékpárral végezte? Ez a kérdés még a tavaly év végi szakoktatói továbbképzésen hangzott el. Szerintem a válasz egyértelmű: szabálytalan és etikátlan is.
Mi akkor a megoldás?
A motoros tanfolyam csak a tanuló tájékoztatását követően, az írásbeli szerződés bizonylati album szerinti feltételeinek ellenőrzése után kezdődhet.
Itt az a kérdés, milyen felkészültséggel és lelkiismeretességgel tesszük ezt?
Az iskolavezető, az irodavezető vagy a motoros gyakorlati képzést elvégző szakoktató, akiknek ismertetni kell a tanulási, oktatási feltételeket, lehetőségeket. Az A kategóriás tanfolyamok mindegyike elméleti képzéssel, vizsgával indul, kivéve a 24/2005 GKM rendelet 11.§ (5) bekezdés szerinti kategóriákat. Vagyis, ugyanazt az elméleti anyagot kérik az elméleti vizsgán ugyanolyan követelménnyel. Pl. az A1 kategóriás elméleti vizsgán is találkozhat a vizsgázó oldalkocsis elméleti kérdésekkel, annak ellenére, hogy ebben a kategóriában nem jellemző az ilyen jármű vezetése. Ez természetesen nem olyan nagy probléma.
A baj az, hogy már a tanfolyamra jelentkezéskor kell nyilatkozni a tanulónak arról, hogy melyik kategóriában kívánja majd befejezni a vizsgáit. És a tanuló sokszor a gyakorlati képzés során jön rá, hogy kategóriát szeretne váltani. Sokszor jogosan. Túl nagy neki az A, vagy A1-re jelentkezett, de időközben elérte az A2 életkori feltételeit. Ekkor viszont 3 ezer forintos illetékbélyeggel ellátott kérvényt kell benyújtania. Ennek elbírálása akár több hét is lehet.
Miért is?
Azért, mert a jelölt megszerzett elméleti vizsgája mindhárom kategóriára érvényes (A1, A2, A).
Megoldás lenne, ha A kategóriás vizsgára jelentkezőknél csak a minimális feltételeket vizsgálná a közlekedési hatóság. Tudjuk, hogy mind gyakorlati, mind elméleti vizsgára jelentéskor a hatóság ügyintézője köteles a kategória feltételeit ellenőrizni, az eljáró vizsgabiztos pedig a járművet is ellenőrzi. Így megoldható lenne, hogy a vizsgázó az optimális kategóriában fejezhetné be a vizsgáit.
Szerencsére arról még nem kell nyilatkozni a tanfolyam megkezdése előtt, hogy mechanikus vagy automata váltóval teszi a gyakorlati vizsgáit. Ha a képzőszerv vezetője vagy képviselője a hatályos jogszabályok alapján – a didaktikai alapelveknek megfelelően – próbálja megkezdeni a képzést, a következő problémával találja szembe magát. Az A1 kategória sikeres forgalmi vizsgáját követően egy „szabályozási fék” lép életbe. Azaz, három munkanap elteltével vizsgaigazolás, ezt követően vezetői engedély csere, ez újabb 3- 4 hét és plusz költség, ami teljesen fölösleges. (24/2005 GKM rendelet 11. § (5) bekezdés, 2006/126/EK rendelet 7-es számú melléklet 10. pontja). És ha mindez a motoros szezon végén van, még azzal is járhat, hogy a jelölt már nem is tudja folytatni a megkezdett képzést és vizsgáit.
 |  |
Más téma.. Azon is elgondolkozhatna a jogalkotó, hogy pl. évek óta októberben, novemberben igen zord az időjárás, december elején pedig több hétig is van ideális motoros idő. Vagy pl. tavasszal a február végi enyhe időt márciusban és áprilisban hűvös idő, még a hó is követi. Szerintem a megyei kormányhivatalok szakág vezetői az adott helyszínen, sokkal ésszerűbben tudnának a motoros képzés lehetőségeiről dönteni, mint a jelenlegi túl merev szabályozás. Annál is inkább, mert pl. az utánképzésben, a feltárásra, a II. gyakorlati program végzésére, a gyakorlati vizsgákra nincs törvényi időkorlátozás.
Kesiár Tamás Pál - Békéscsaba