“ a képzési és vizsgáztatási szakterületen, a kormányhivataloknál nem lett gyorsabb az ügyintézés. Ezt mondják az iskolavezetők! Pl. a hatósági vizsgák időpontjaira hosszú várakozási idők vannak, ami akadályozza a tanulóvezetők felkészítését. Aki ismeri ezt a munkát, az tudja: a kategóriás tanfolyami képzésben a vizsgákra időzítés a tanulóvezető és oktatójának közös egyetértésén alapszik, érzékeny része a pedagógiai folyamatnak, erősen befolyásolja a vizsgateljesítményt. “
“Változatlanul nagy gond a szakmában, hogy évek óta alig elviselhető az oktatóhiány, ami most már nemcsak a tanulóvezetők életét keseríti, hanem az iskolavezetők, az oktatók is szenvednek tőle…”
“Kívánatos lenne a közvetlenebb, együttműködő kapcsolat az autósiskolák és az oktatók választott képviselőivel, hozzáértő szakmai csoportjaival. Hiszen tapasztalt szakemberek, megvalósítható elképzeléseik vannak pl. az új szakoktatók és vizsgabiztosok képzésének visszatérő gondjaira is. Meg kellene kérdezni őket. Újra párbeszédet kezdeni a még működő néhány szakmai érdekképviselettel. Ezt azonban most már a minisztériumhoz tartozó új hatóságnak kéne kezdeményezni, mert az utóbbi évek gyakorlata miatt, igen nagy a kiábrándultság. A jószándékú párbeszédnek mindig van értelme és eredménye is.”
Három idézetet ismételtem meg a Tanulóvezető előző 2017/2-es számából, mert változatlanul fontosnak tartom, mert nem a saját szerkesztői rigolyámat közöltem, hanem az autósiskolák és vezetőik, az oktatók szakmai véleményét tettem közzé.
Jelenjen meg újra, vastag betűkkel! Hátha, mégis, felfigyel rá valamelyik szakmához értő minisztériumi illetékes.
Addig is, ajánlom a Kedves Olvasók figyelmébe - kiváló szerzőtársaim nevében is – a Tanulóvezető 2017/3-as számában megjelent írásokat, remélve, hogy egyik-másik felkelti majd érdeklődésüket. Tallózzanak először a tartalomjegyzékben.
Balogh Zoltán főszerkesztő