Helyes válaszok a korábbi 2015/1-es tesztkérdéseinkre

Helyes a c) válasz. 24/2005. GKM r. 4§ (4) szerint.
Képzésre az vehető fel, aki:
a) a megszerezni kívánt vezetői engedély kiadásához szükséges, jogszabályban meghatározott életkort betöltötte, vagy
aa) tanfolyami képzés esetén annál legfeljebb 6 hónappal fiatalabb, vagy
ab) közoktatási intézményben végzett képzés esetén annál legfeljebb 12 hónappal fiatalabb, továbbá
b) megfelel az elméleti vizsgára bocsátás feltételei közül a 10§ (1) bekezdés c) pontjában és (2) bekezdésében foglaltaknak, továbbá a vizsgára bocsátás feltételeiről - így különösen a külön jogszabályokban megfogalmazott orvosi, pályaalkalmassági és közlekedésbiztonsági feltételekről - igazoltan tájékoztatásban részesült,
c) a képzés megkezdésekor nyilatkozik arról, hogy megfelel a 10§ (1) bekezdés e) pontjában foglaltaknak. 

Helyes a c) válasz. 24/2005. GKM r. 10§ (5) és 14§ (1) alapján.
Amennyiben a tanuló a tanfolyam kezdetétől számított tizenkét hónapon belül nem teszi le sikeresen az elméleti vizsgáit, akkor csak a teljes tanfolyam megismétlését követően jelenthető ismét elméleti vizsgára. 14§ (1) A sikeres közlekedési alapismeretek vizsga - a 11§ (1) bekezdésének c) pontja tekintetében - két évig érvényes. 

Helyes az a) válasz. 24/2005. GKM r. 9§ (7a) szerint.
Az első gyakorlati vizsgát megelőzően a tanuló kérelmére a jelentkezési lapon feltüntetett, eredetileg megszerezni kívánt vezetői engedély kategóriát a közlekedési hatóság módosítja, amennyiben a kérelmezett vezetői engedély kategória elméleti képzési és vizsgakövetelményei az eredetileg megszerezni kívánt vezetői engedély kategóriával azonosak. E tekintetben azokat a vezetői engedély kategóriákat kell azonosnak tekinteni, amelyeknek

a) a kötelezően előírt elméleti óraszámai,

b) az elméleti vizsga során számon kért vizsgatárgyak száma és megnevezése és

c) az elméleti vizsgatárgyanként a kérdések száma megegyezik. Az a)-c) pont tekintetében a 3. számú melléklet 3.2.1. pontjában és a 8. számú melléklet 6.1.1. pontjában foglalt táblázatok rendelkezéseit kell figyelembe venni. 

Helyes a b) válasz. 24/2005. GKM r. 10§ (2) b) alapján.
Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesítése esetében is kizárólag az bocsátható elméleti vizsgára, akinek a közlekedési igazgatási hatóság vagy külön jogszabályban meghatározott külföldi hatóság által kiállított:

a) „C” kategóriás vizsgához „B” kategóriára érvényes vezetői engedélye van;
b) „D” kategóriás vizsgához „B” és „C” kategóriára érvényes vezetői engedélye van;
c) a kombinált kategóriás vizsgákhoz a vonó jármű kategóriájára érvényes vezetői engedélye van, és a külön jogszabályban meghatározott kezdő vezetői minősítés megszűnt;
d) a „Trolibusz” kategóriás vizsgához „B” kategóriára érvényes vezetői engedélye van;
e) „C1” kategóriás vizsgához „B” kategóriára érvényes vezetői engedélye van;
f) „D1” kategóriás vizsgához „B” kategóriára érvényes vezetői engedélye van. 

Helyes a b) válasz. 24/2005. GKM r. 12§ (2) szerint.
A közlekedési hatóságtól kapott engedély alapján az írásbeli, vagy a számítógépes elméleti vizsga helyett:

a) a magyar nyelvet nem anyanyelvi szinten beszélő, értő (a továbbiakban: magyar nyelvet nem beszélő) külföldi állampolgár, amennyiben nem áll rendelkezésre vizsgaanyag a vizsgázó állampolgársága szerinti hivatalos nyelven, tolmács közreműködésével szóbeli vizsgát tehet,
b) az egészségi állapotából következően - a tanulási képességet vizsgáló magyar szakértői és rehabilitációs bizottság által kiállított szakértői szakvéleménnyel igazoltan - szövegértési vagy szövegolvasási nehézséggel küzdő személy szóban is vizsgázhat,
c) az a - szakorvosi igazolással rendelkező - hallássérült személy, aki a magyar jelnyelvet használja, kérésére magyar jelnyelven, a Jelnyelvi Tolmácsok Országos Névjegyzékében nyilvántartott jelnyelvi tolmács közreműködésével szóbeli vizsgát tehet. 

Helyes az a) válasz. 24/2005. GKM r. 22§ alapján.
A szakoktató járművezetést naponta legfeljebb 10 órában, két egymást követő naptári héten legfeljebb 96 órában oktathat. 

Helyes a c) válasz. 24/2005. GKM r. 15§ (1) alapján.
Nem tartható meg a vizsga, illetve nem folytatható, ha a vizsgáztatás feltételei nem biztosítottak és emiatt a vizsgázó teljesítménye objektív módon nem értékelhető. Ebben az esetben, vagy a vizsgáztatás szabályainak megsértése esetén a vizsgabiztos köteles a vizsgát felfüggeszteni.

(2) A vizsgabiztos felfüggeszti azon vizsgázó vizsgáját, aki:

a) személyazonossága vagy személyi adatai tekintetében a vizsgabiztost megtévesztette vagy azt megkísérelte,
b) a biztonsági ellenőrzés és üzemeltetési, a járműkezelési, a rutin- vagy a forgalmi vizsgán a jogszabályban meghatározott feltételeknek nem felel meg,
c) a vizsgabiztost döntésének meghozatalában előny adásával, ígéretével, fenyegetéssel befolyásolni törekedett, vagy
d) az objektív értékelést ellehetetleníti, vagy a vizsga eredményét befolyásoló, illetve meg nem engedett segédeszközt (pl. mobiltelefon, kép vagy hangrögzítő eszköz) használ.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetekben a közlekedési hatóság az érintett vizsgázót a vizsgától legfeljebb hat hónapi időtartamra eltilthatja.

(4) A vizsgabiztos a vizsgát felfüggesztheti és a vizsgázót a közlekedési hatóság a vizsgától legfeljebb három hónapi időtartamra eltilthatja, ha a vizsgázó a vizsga rendjét megzavarta.

(5) A vizsgabiztos a vizsgát abban az esetben is felfüggesztheti, ha a szakoktató a vizsga rendjét megzavarta, vagy a vizsga eredményének befolyásolására törekedett. Ebben az esetben a közlekedési hatóság a szakoktatót - legfeljebb hat hónapi időtartamra - a szakoktatói tevékenységtől eltilthatja.

Helyes a b) válasz. 24/2005. GKM r. 3. melléklet; 3.2.1. alapján.
Az egyes járműkategóriákhoz tartozó oktatási idők és teljesítendő menettávolságok. (óraszám táblázat) 

Helyes az a) válasz. 24/2005. GKM r. 3. melléklet; 3.5.5. alapján.
Az éjszakai vezetés oktatása - a csillagászati napnyugta és napkelte alapján - meghatározott időtartamokban végezhető. 

Helyes a c) válasz. 24/2005. GKM r. 3. melléklet; 4. szerint.
Mentesítések: Az alább felsorolt képesítéssel rendelkező tanulókat - az „A” és „B” kategória, továbbá az „A1”, „A2” kategória kivételével - a tanfolyam adott tantárgyának foglalkozásain a részvétel alól az iskolavezető mentesíti. A vizsgakötelezettség alóli mentesítés kezdeményezése, a felmentés alapjául szolgáló - az iskolavezető által hitelesített - okirat fénymásolatának a jelentkezési laphoz való csatolásával történik. A vizsgakötelezettség alóli mentesítést a kérelemre a közlekedési hatóság engedélyezi. 

Helyes a c) válasz. 24/2005. GKM r. 5. és 6. mellékletek alapján.
Az egyes oktatásba vont járművek felszereltsége és követelményei tételesen (5. melléklet), továbbá a pótfékre vonatkozó előírás (6. melléklet):

4.2. Pótfék pedál. A pótfék pedál beszerelése az 5/1990. (IV.12.) KöHÉM r. 2§ (3) bekezdésének a) pontja alapján nem minősül átalakításnak. A beépített szerkezeti elemeknél a jóváhagyási jel meglétét nem kell megkövetelni.

Az üzemi fékberendezésre ható pótfék pedál követelményei:

- felerősítése minden üzemi állapotában biztosítsa a gyors, megbízható működést,
- légfék esetén a pótfék pedál működtetésekor a fékhatás (a kivezérelt nyomás függvényében) legyen azonos az eredeti (üzemi) fékrendszer hatásosságával,
- hidraulikus vagy kombinált fék esetén hatásossága (a pedálerő függvényében) érje el legalább az eredeti rendszer hatásosságának 90%-át,
- elhelyezése alapján biztosítsa a szakoktató számára a gyors beavatkozás lehetőségét,
- kialakítása folytán tegye lehetővé az oktatói pótfék pedál üzemzavara esetére is a vezetőülésből az üzemi fék használatát,
- a fékrendszer eredeti funkciójából a pótpedálok beszerelése miatt semmi sem szűnhet meg. 

Helyes az a) válasz. 24/2005. GKM r. 8. melléklet; 5.2. szerint.
Vizsgatárgyak és a gyakorlati vizsgatárgyak vizsgaideje (percben); (táblázat) A motoros kategóriáknál Járműkezelési vizsga van. 

Helyes a b) válasz. 24/2005. GKM r. 11§ (3) d) alapján. (3)
Elméleti vizsga és tanfolyam nélkül is gyakorlati vizsgára bocsátható az, aki

a) automatikusan működtetett tengelykapcsolóval, illetőleg sebességváltóval felszerelt jármű vezetésére korlátozott vezetői engedélyét hagyományosan működtetett erőátvitelű jármű vezetésére terjeszti ki, vagy
b) mint mozgássérült, meghatározott jármű vezetésére jogosító érvényes vezetői engedélyét más - de ugyanabba a kategóriába tartozó - jármű vezetésére kívánja érvényesíttetni, vagy
c) a meglévő lassú jármű vezetésére jogosító vezetői engedélyét (járművezetői igazolványát) „T” kategóriára kívánja kiterjeszteni, vagy
d) számára a bíróság - külön jogszabály alapján - a járművezetés újbóli gyakorlását a járművezetéshez szükséges jártasság igazolásától tette függővé.

Az a) és c) válaszok esetén gyakorlati képzési kötelezettség van. (Óraszámok táblázat: 24/2005. GKM r. 3. melléklet; 3.2.1. táblázat); továbbá

az a) válaszhoz: 24/2005. GKM r. 11§ (5) a) és b) pontjai:

(5) Mentesül az elméleti tanfolyam és vizsga alól és gyakorlati vizsgára bocsátható az is, aki

a) „A2” alkategóriás vizsgához - két évnél nem régebben szerzett - „A1” alkategóriás vezetői engedéllyel rendelkezik és két éven belül „A1” alkategóriára sikeres elméleti vizsgát tett;
b) „A” kategóriás vizsgához - két évnél nem régebben szerzett - „A korl.” kategóriás vagy „A2” vagy „A1” alkategóriás vezetői engedéllyel rendelkezik és két éven belül „A korl.” kategóriára vagy „A1” vagy „A2” kategóriára sikeres elméleti vizsgát tett; 

a c) válaszhoz: 24/2005. GKM r. 11§ (5) c) pontja:

c) „C” kategóriás vizsgához - két évnél nem régebben szerzett - „C1” alkategóriás vezetői engedéllyel rendelkezik. 

Helyes az a) válasz. 24/2005. GKM r. 8. melléklet; 8.1.2. alapján.
A forgalmi vizsga sikertelenségét okozó hiba

Ha a vizsgázó:

- közlekedési szabályt sért;
- a KRESZ szerinti ellenőrzést nem képes elvégezni;
- veszélyhelyzetet teremt vagy balesetet okoz;
- meghatározott feladatot második javítás után sem képes a megfelelő módon végrehajtani;
- elindulás előtt a féklevegő- és fékezőnyomást nem ellenőrzi (légfék vagy levegőrásegítés esetén);
- az üzemi fék hatásosságának ellenőrzését elmulasztja;
- az irányjelzést vagy a körültekintést elmulasztja;
- a tervezett haladási iránnyal ellentétes irányba a járművel több mint 50 cm-t elgurul;
- balesetveszélyes manővere miatt a szakoktatónak be kell avatkoznia;
- figyelmét a technikai kezelés elvonja a forgalomtól;
- a sebességváltások közben elrántja a kormányt, vagy haladási irányától hagyja eltérni a járművet (nem képes megtartani);
- nem képes felvenni a forgalom ritmusát, akadályozza a forgalmat, vagy a vizsga időtartama alatt túlnyomórészt indokolatlanul lassan halad;
- rendszeresen kis követési távolságot tartva, zavarja az előtte haladót;
- sebessége megtévesztő az elsőbbségadás tekintetében;
- egyenrangú útkereszteződésbe úgy hajt be, hogy elsőbbségadási kötelezettségének nem tudna eleget tenni (fékkészenlét hiánya);
- durva fékezéssel áll meg az úttesten áthaladó gyalogosok előtt;
- gyorshajtást vagy relatív gyorshajtást követ el;
- nem képes folyamatosan kormányozva irányítani a járművet;
- elveszti a jármű feletti uralmát;
- a járművel felhajt a járdára (már egy kerékkel is);
- nem biztonságosan kanyarodik, indokolatlanul benyomja a tengelykapcsoló pedált;
- indokolatlanul vagy szabálytalanul igénybe veszi a menetirány szerinti bal oldalt;
- a besorolást, sávváltoztatást szabálytalanul, figyelmetlenül hajtja végre;
- az útkereszteződésben nem követi a forgalmi sávját;
- elsőbbségadási kötelezettségének nem tesz eleget;
- a közlekedési helyzetet nem ismeri fel;
- nem a közúti jelzéseknek megfelelően közlekedik;
- nem megfelelően reagál a gyalogosok viselkedésére;
- a forgalmi helyzetekről nem tájékozódik, figyelmetlen;
- rendszeresen akadályozza a forgalmat;
- megtévesztő irányjelzést ad;
- a megkülönböztető jelzést használó járművet nem veszi észre vagy arra nem megfelelően reagál;
- rendszeresen hirtelen, blokkolva fékez (a lassulást nem érzékeli), képtelen egyenletes lassításra;
- a fék- és tengelykapcsoló pedált többször nem a megfelelő sorrendben működteti;
- tartósfékkel felszerelt járművön nem vagy helytelenül alkalmazza a tartósféket;
- várakozás céljából történő megálláskor a rögzítő fékkel nem rögzíti a járművet (járműszerelvényt);

továbbá, autóbusz esetében:

- rendszeresen hirtelen, blokkolva fékez (a lassulást nem érzékeli), az autóbuszban az álló utasok elesnének;
- a megállóhelyen nem áll meg, azt kihagyja;
- a körültekintést elmulasztja, a jobb oldali, valamint az utastér felé néző visszapillantó tükörbe nem tekint be;
- nem képes a megállóhelyet jelző táblánál, csak annak elhagyása után megállni;
- megállóban az autóbuszt nyitott ajtóval hagyja elgurulni;
- a megállóhelyen való megálláskor a járművet a rögzítő fékkel nem rögzíti;
- a megállónál az úttesten lévő vizet a megállóhelyen várakozó utasokra fröcsköli;
- a jelzőcsengő megszólalása után nyitott ajtóval indul el az autóbusszal;

továbbá, menetíró készülék kezelésével járó vizsgák esetében

- a „C1”, „D1” kategóriák, a „C”, „D” kategóriák, valamint a „C1E”, „D1E”, „CE”, „DE” kombinált kategóriák esetében a menetíró készüléket nem tudja kezelni, vagy az adatrögzítő lapot nem tudja értelmezni.

A b) és c) válaszban található hibák csak hibavonalat jelentenek. 

Helyes a c) válasz. 24/2005. GKM r. 13§ (1) szerint.
A járműkezelési, a rutin és a forgalmi vizsgán a vizsgajárműben egy vizsgázó, valamint - a járműben kialakított ülőhelyek számának megfelelően - a vizsgabiztos(ok), a szakoktató, a vizsgáztatást ellenőrző személy(ek) és a vizsgabiztos-jelölt foglalhatnak helyet. A „D” kategóriájú és „D1” kategóriájú járművön több vizsgázó és több vizsgabiztos-jelölt is helyet foglalhat. 

Helyes a b) válasz. 24/2005. GKM r. 17. melléklet szerint.
1.2. Az alapképzés ismeretanyagának minimálisan ki kell terjednie az alábbi témakörökre:

1.2.1. Járművezetési ismeret és hozzáértés, vagy értékelés:

- járművezetői magatartáselmélet,
- veszélyhelyzetek felismerése és balesethárítás,
- járművezetői vizsgakövetelményeket megalapozó tanmenet,
- járművezetői vizsga követelményei,
- vonatkozó közúti és közlekedési jogszabályok, ideértve a vonatkozó uniós és nemzeti jogszabályokat, valamint értelmezési iránymutatásokat,
- értékeléselmélet és -technikák,
- defenzív járművezetés.

1.2.2. Értékelési képességek:

- alapos és pontos megfigyelés, nyomon követés, valamint a jelölt általános teljesítményére vonatkozó értékelés képessége, különösen a következők tekintetében:
- veszélyhelyzetek pontos és átfogó felismerése,
- ezen helyzetek okának és valószínű következményeinek pontos meghatározása,
- jártasság megszerzése és hibák felismerése,
- értékelés egységessége és következetessége,
- információk gyors adaptálása, lényeges pontok megragadása,
- előretekintés, esetleges problémák beazonosítása és kezelésükre stratégiák kifejlesztése,
- időben történő konstruktív visszajelzés.

1.2.3. Személyes járművezetési képességek:

- a vizsgabiztos - azon járműkategóriában, amelyre vonatkozóan jogosult a járművezetői vizsga gyakorlati részében a vizsgáztatásra - képes legyen az adott típusú gépjármű következetesen magas színvonalú vezetésére.

1.2.4. A szolgáltatás minősége:

- annak megállapítása, hogy az ügyfél mire számíthat a vizsgán, és erről az ügyfél tájékoztatása,
- egyértelmű kommunikálás - a tartalom, stílus és nyelvezet megválasztásával, a hallgatóságnak és kontextusnak megfelelően -, valamint az ügyfelek kérdéseinek megválaszolása,
- egyértelmű visszajelzés a vizsga eredményét illetően,
- tiszteletteljes és megkülönböztetés mentes bánásmód az ügyfelekkel.

1.2.5. Járműtechnikai és fizikai ismeretek

- járműtechnikai ismeretek, úgymint kormányzás, abroncsok, fékek, világítás, különösen motorkerékpárok és nehézgépjárművek vonatkozásában,
- rakománybiztonság,
- járműfizikai ismeretek, úgymint sebesség, súrlódás, dinamika, energia.

1.2.6. Üzemanyag-takarékos és környezetbarát vezetési mód,

1.2.7. A járművezető képzés és vizsgáztatás rendszere és története. 

Helyes a c) válasz. 1988. évi I. tv. 2§ (2) alapján.
Magyarország területén kívül a magyar hatósági jelzéssel ellátott járművekre, azok üzembentartójára és vezetőjére a törvény rendelkezéseit annyiban kell alkalmazni, amennyiben a külföldi jogszabály vagy nemzetközi szerződés, egyezmény, megállapodás eltérően nem rendelkezik. 

Helyes az a) válasz. 1988. évi I. tv. 7/A§ (1) és (2) szerint.
(1) A közúti balesettel érintett gépjárművek vezetői - a rendőrség értesítésének, illetve a rendőrségi intézkedés hiányában - kötelesek egymás számára, kölcsönösen személyazonosságukat hitelt érdemlően igazolni, továbbá nevüket, lakcímüket és a balesetben érintett járművek hatósági jelzését közölni, valamint megnevezni azt a biztosítót, amellyel a gépjárműre felelősségbiztosítási szerződést kötöttek.
(2) Ha a baleset folytán megrongálódott jármű vezetője nincs jelen, a károkozó az (1) bekezdésben megjelölt adatokat köteles erre alkalmas módon a helyszínen hátrahagyni, és az esetet a felelősségbiztosítási jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően biztosítóintézetének bejelenteni. 

Helyes a b) válasz. 1988. évi I. tv. 18§ (4) alapján. (4) Utánképzésen kell részt vennie annak a járművezetőnek

a) akit a bíróság vagy a szabálysértési hatóság közlekedési szabálysértés miatt legalább 6 hónapra, illetve
b) akit a bíróság közlekedési bűncselekmény elkövetése miatt a járművezetéstől eltiltott, továbbá
c) akinek vezetői engedélyét a közúti közlekedési előéleti pontrendszer alapján az eljáró hatóság visszavonta.

Az a) válasz ugyanezen törvény 18§ (6) bekezdése miatt nem megfelelő:(6) Az utánképzésen nem kell részt vennie a járművezetőnek, ha az eltiltás csak járműkategóriára vagy járműfajtára terjed ki, és az a vezetői engedély visszavonásával nem jár.

A c) válasz pedig azért hibás, mert a jogszabály szerint legalább 6 hónapra tiltott el, a válaszban pedig legfeljebb szerepel. 

Helyes az a) válasz. 179/2011. Korm. r. 2§ (1); fogalom meghatározások alapján. Szakfelügyelet: a személyi és tárgyi feltételek, az ügyvitel, valamint a tevékenység végzésére meghatározott előírások betartásának ellenőrzése, továbbá a szakmai módszertani iránymutatás.