Valaki, aki amerikai, de lehetne kanadai, indiai, vagy Afrika bármely országából is jön, ha autót szeretne vezetni, csak egy évig teheti az otthoni jogosítvánnyal. Nem beszél magyarul, ezért megkéri egyik barátját, érdeklődje meg, mit kell tennie, hogy tovább vezethessen.
Egy év után kérhet honosítási eljárást, a következőképpen: el kell menni az Országos Fordító -és Fordításhitelesítő Irodába, ahol a jogosítvány hiteles fordítása 10-15 ezer Ft-ba kerül, azután orvosi alkalmasságit kell csináltatni 9000 Ft-ért, majd a dokumentumokkal egy okmányirodát kell keresni, ahol további 9 ezerért néhány hét alatt kap egy határozatot, amiben majd KRESZ-vizsgára és gyakorlati vizsgára kötelezik. Okmányirodát persze csak olyat talál a kerületében, ahol angolul nem beszélnek. Amikor pedig visz magával tolmácsot, onnan a Központi Okmányirodába irányítják. Néhány hét múlva azért levélben jön a határozat: KRESZ-vizsgára és gyakorlati vizsgára kötelezik.
És most?
Irány a Nemzeti Közlekedési Hatóság, lehet számítógépes KRESZ-vizsgára időpontot kérni, ez 4600 Ft, a gyakorlati vizsga pedig 11 000 Ft.
Mi a vizsga anyaga? - kérdezi, mert közben kiderül, lehet angolul is számítógépes vizsgát tenni. Az adminisztrátor azonban előre „megnyugtatja”: az tízből egynek szokott sikerülni. Akkor is kér felkészülési anyagot, megtanulja – gondolja - akár minden betűjét is, ha kell.
Hát felkészülési anyag az sajnos, nincsen – jön a válasz. KRESZ-könyvet még csak magyarul adtak ki, noha már néhány hónapja három nyelven is lehet számítógépes vizsgát tenni, - hangzik a felvilágosítás.
A jelentkező belenéz a magyar KRESZ-könyvbe. Kétszázötven tábla, az ő nyolcvan táblájuk ellenében. Vajon hogyan fordították le a KRESZ-vizsga tesztanyagot, ha náluk, Amerikában ezek a táblák nem is léteznek? Később barátja, - aki tolmácsolt neki az ügyintézések során - gyorsan le is fordít néhányat ezekből. A villamos külön szabályokkal, a zavarás, akadályoztatás, veszélyeztetés. Ezt pedig szabad zavarni, azt akadályozni nem, veszélyeztetni senkit. Van olyan is, hogy zárt villamos pálya és nyílt kerékpársáv. Csak reménykedik, hogy a tesztben majd ugyanazokat a szavakat használják, mint ahogyan a barátja lefordítja, mert a fogalmak között csak egészen árnyalatnyi a különbség.
Hogyan fogja ezt megérteni?
Hogyan lesz ebből vizsga? Felmegy az NKH osztályvezetőhöz, aki azt mondja, a kérdéseket nem áll módjában kiadni. Felsőbb utasítás.
Akkor kit keressen?
Név, telefonszám, a főosztályvezető. Felhívják a tolmáccsal, de nem jut semmivel előrébb. Kérdéseket nem ad ki a NKH - jön a válasz. Valamiből pedig kellene tanulni.
Elgondolkodik. Ha magyar lenne, akkor bemenne egy könyvesboltba, megvásárolná a KRESZ kérdéseket, a vizsgakérdések gyűjteményét. Azokat a kérdéseket, amik a tesztben vannak, amelyeket a Nemzeti Közlekedési Hatóság egy terjesztőn keresztül ad ki.
Tesztvizsga tehát létezik angolul, de a kérdéseket nem adják ki csak magyarul.
Csak pislog. Ezt náluk úgy hívják: diszkrimináció.
Neki azonban kellene a jogosítvány, mert itt csak egy évig vezethet az amerikaival.
Mégis megpróbálja, beül a tesztvizsgára. Legfeljebb kidob 4 600 Ft vizsgadíjat - gondolja. Már úgy is 45 ezer forintjába van ez a procedúra, nem hátrál meg!
Tesztvizsga. Olvassa, a szöveg tele nyelvtani hibákkal, némelyik mondat egyszerűen értelmezhetetlen. Egy perc alatt kell válaszolnia, látja ugyan, hogy angolul van, de ez valami nagyon furcsa angol. Mintha fordítógéppel csinálták volna!? Kezdi érteni, hogy ezt miért nem adják ki szövegben. Némely kérdés a három válasszal összesen tizenhárom sor, végigolvasni sincs ideje.
Elhasal. Persze már az első néhány kérdés után bejósolta, hogy így lesz.
Ez után megkeres egy autósiskolát, ahol már több éve készítenek fel angolul is KRESZ-re. Az iskola vezetője sem sok jóval kecsegteti. Ő is megerősíti az NKH adminisztrátorát, - a tízből az egy arányt. Azt tanácsolja: írjon nekik, mármint a hatóságnak levelet, ha sok ilyen tanuló ír, akkor talán észreveszik magukat. Mert ezt ők már korábban megtették. Az autósiskola vezetője még azt is mondja: érthetetlen az NKH hozzáállása, hiszen a honlapjukon is közölt B kategóriás Tanterv és Vizsgakövetelmények c. szakanyagban, amit természetesen ők készítettek, a következőket kérik az oktatóktól: "…a képzőszervek nyújtsanak segítséget az egyéni tanuláshoz, adjanak írásbeli tájékoztatást a felkészüléshez, amely tartalmazza: az önálló tanulás ajánlott ütemtervét, a tananyag feldolgozásának elősegítését szolgáló tanulás módszertani tanácsokat, a tanuláshoz felhasználható segédanyagok (könyv, jegyzet, ellenőrző kérdések) beszerzésének helyeit"
Más valaki, aki hasonló cipőben jár, egy amerikai honfitársa elmondja: ő már több éve vezet az amerikai jogosítványával, ha nincs baleset, nem foglalkoznak vele. Hozzáteszi: volt persze már olyan eset is, hogy ellenőrizték az illetőt és nem engedték tovább vezetni.
Azt mondják néhány éve még tolmáccsal lehetett vizsgázni, az mindig el tudta mondani, mit is értenek itt az alatt, ami Amerikában pl. nem is létezik! El tudta mondani, hogy a lassú jármű, az nem egy kerékpár, vagy lovas kocsi, vagy egy lassan haladó autó, vagy bármi, ami lassan megy. Náluk a „slow vehicle” vagy „slow moving vehicle” az ugyanaz, Magyarországon viszont a lassú jármű és a lassan mozgó jármű között nagy különbség van, mert az első az egy fogalom.
Végső kétségbeesésében megpróbálja Portugál nyelven a vizsgát – végül is, ez az ő anyanyelve, mert a szülei Brazíliából származnak és velük mindig is Portugálul beszél. „Van ugyan tolmácsos vizsga Portugál nyelven, de maga ezen a nyelven nem vizsgázhat” – jön a válasz. Meg is mutatják a törvényt, - nem hisz a szemének. Ilyen rendelet is létezik Magyarországon? Ez pedig a 24/2005-ös GKM rendelet. Eszerint, ha állampolgársága amerikai, nem vizsgázhat az anyanyelvén, csak azért nem, mert ott született. Ha Magyarországon született volna és a magyarul esetleg nem beszélő szülei három hónapos korában elvitték volna Svédországba, és egy kukkot nem értene magyarul, akkor is magyarul kéne vizsgáznia, mert ez az állampolgársága. A rendeletben van még egy érdekes csavar is. Azt mondja: akkor vizsgázhat valaki szóban, tolmáccsal, ha „vizsgaanyag nem áll rendelkezésre a vizsgázó állampolgársága szerinti nyelvén”. Tehát nem az anyanyelvén, hanem az állampolgársága szerinti nyelvén! Rendeletbe iktatták a diszkriminációt!
Egyszer tehát diszkriminálnak, amikor vizsgakérdéseket magyaroknak hozzáférhetővé tesznek, a magyar nyelvet nem értő, angolul (románul, németül) beszélőknek viszont nem, másodszor pedig rendeletben kimondják, nem használhatja az anyanyelvét, más viszont igen, kötelezően, de csakis állampolgársága szerint! Szép!
Végül, a hab a tortán…
Legnagyobb megdöbbenésre pedig, amikor rákérdez arra, hogy magyarul vizsgázhat-e, annak ellenére, hogy nincs magyar állampolgársága, - ezt a hatóságok engedélyezik…
Hogy micsoda?
Kidobott immár össszesen 50 ezer forintot, most járhat taxival, tömegközlekedéssel, vidékre pedig vonattal.
Amikor Magyarországra jött, azt mondták, ez már Európa…
Th. W.
Az eset számtalanszor megtörténik nálunk, ezt autósiskolák vezetői igazolják. Nevük és elérhetőségük a szerkesztőségben.