A döntéshozók 2011-ben úgy határoztak, hogy néhány behajtást tiltó tábla szigorát mérséklik, hogy segítsék a betakarítási, gazdálkodói munkát végző egyes járművek közlekedését. A csúcsidőszakokban a terményszállítás, az idénymunkák elvégzése sok gondot okoz, mert nagy mennyiségű árut (gabonát, gyümölcsöt, stb.) kell igen rövid idő alatt mozgatni, szállítani. E feladatok gyorsabb elvégzéséhez nyújtott segítséget a következő szabálymódosítás;
A Kormány 137/2011. (VII. 19.) Korm. rendelete a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM számú együttes rendelet módosításáról
A rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lépett hatályba.
A 14.§-a (13a) bekezdéssel egészül ki. Az 50.§ (1) e) és az 51.§ (1) módosult. Az 1 számú függelék II. része |
Az új szabály lehetővé tette, hogy a mezőgazdasági vontató, a lassú jármű, a mezőgazdasági erőgép vagy e járművekből és pótkocsijukból (vontatmányukból) álló járműszerelvény vezetője a mezőgazdasági tevékenység végzése érdekében az alábbi táblákkal jelzett behajtási tilalmakat figyelmen kívül hagyja. Ennek az a feltétele, hogy a munkavégzés helyének megközelítése egyébként elkerülhetetlen, vagy más útvonal választása 50%-ot meghaladó mértékű útvonal hosszabbodást jelentsen, és a behajtás a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyezteti és a forgalmat lényegesen ne akadályozza.
A „mezőgazdasági erőgép és vontatmánya”, mint új definíció az 1. számú függelék II- es részébe a közúti járművekkel kapcsolatos fogalmak közé került. E fogalommeghatározás azonban egy másik rendelet ismeretét feltételezi, mert „a meghatározott össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó jármű” közlekedéséről szóló miniszteri rendeletben meghatározott járművekre utal vissza. E szerint;
Mezőgazdasági erőgép (amely a lassú járművek körébe tartozó járműkörhöz tartozik):
a magajáró mezőgazdasági és erdészeti betakarító gépek (arató-cséplő gépek, szecskázó gépek, cukorrépa betakarító gépek, zöldségbetakarító gépek, szőlőkombájnok, fakombájnok és erdészeti kiközelítők), a magajáró műtrágya- és szerves-trágya szóró gépek, a magajáró permetezőgépek, a speciális magajáró eszközhordozó alvázak, a mezőgazdasági tevékenységre alkalmazandó magajáró rakodógép, amely tervezési sebessége szerint 25 km/h-nál gyorsabb sebességgel haladni nem képes, illetve amelynek megengedett legnagyobb sebességét a típusbizonyítvány, illetőleg a közlekedési hatóság 25 km/h értékben határozta meg. (A mezőgazdasági erőgép kizárólag azonosítható módon „M” betűjelű ideiglenes rendszámtáblával vehet részt a közúti forgalomban.)
Mezőgazdasági vontatmány: az olyan pótkocsinak nem minősülő vontatott munkagép, amely – a működéséhez szükséges eszközök szállítását kivéve – teherszállításra nem alkalmas, és amelyet a közúti forgalomban mezőgazdasági vontatóval, lassú járművel vagy mezőgazdasági erőgéppel vontatnak.
Mezőgazdasági vontatmánnyal a közúti forgalomban hatósági engedély és jelzés, illetve ideiglenes forgalomban tartási engedély nélkül lehet részt venni.
„Magyarország közúti közlekedésbiztonsági helyzete 2011-ben is kedvezően alakult. Tavaly kevesebben vesztették életüket közútjainkon, mint 2010-ben, a személyi sérüléssel járó, valamint az ittasan okozott közlekedési balesetek száma is csökkent..” [1]
Egy országgyűlési képviselő vezetésével áprilisban munkacsoportot hoztak létre, hogy az utakon tapasztalható problémákkal foglalkozzon. Ebben a testületben szakpolitikusok, az illetékes minisztériumok, a rendőrség szakemberei, továbbá társadalmi és civil szereplők, autós érdek-képviseleti szervezetek, közlekedési szakújságírók kaptak lehetőséget új rendelet kidolgozására. Álláspontjuk szerint a KRESZ túlszabályozott és a szankciók is túl szigorúvá váltak. Amennyiben a szakpolitikusokkal és a civilekkel is sikerül megegyezniük, az új rendelet rövidesen életbe léphet.[2]
A Kormány 228/2012. (VIII. 23.) Korm. rendelete a közúti közlekedéssel kapcsolatos egyes kormányrendeletek módosításáról
A rendelet 2012. I. 1-én lépett hatályba.
A 3.§ kiegészült egy (3)-as, a 4.§ egy (4)-es, a 6.§ pedig (5)-ös számú bekezdéssel. A 41.§ (2) bekezdés c) pontja, a 49.§ (2a) bekezdéssel, az 50.§ (1) bekezdése i)-j) ponttal egészült ki, a (3) bekezdés módosult. Az 54.§ (6) és az 58.§ (5) bekezdés változott.
A Kormány más közlekedési tárgyú kormányrendeletekkel egyidejűleg, főként a szakpolitikusok kezdeményezésére létrejött munkacsoport kezdeményezései nyomán módosította, pontosította a KRESZ egyes rendelkezéseit. A szabályozás egyértelműsítésének célja, hogy az előírások elsősorban ne a szankcionálásra adjanak alapot, hanem a közlekedés biztonságát javítsák az érthető és betartható követelmények meghatározásával. [3]
A közúti közlekedés hatósági ellenőrzésének egyik fontos feladata, hogy kikényszerítse a forgalomban részt vevők szabálykövető magatartását és büntesse a szabálysértést elkövető vezetőket (utasokat, gyalogosokat). A közlekedésben részt vevőkre vonatkozó általános rendelkezéseket (a 3.§-t) egy új bekezdéssel egészítették ki. Megtiltották az ellenőrzés megakadályozását, megzavarását, valamint ennek a mérési eredménynek a befolyásolását. Ebbe a tiltott körbe tartozik a gyorshajtás mérésének meghiúsítása. Azonban nyitottak egy kiskaput is mellyel megengedték az ellenőrzést előrejelző (elektromágneses jelet nem kibocsátó) eszközök alkalmazását. Az ilyen készülékek több száz méterrel is előre tudják jelezni a sebességmérő eszközöket, így a gépjárművezetőknek szükség szerint legálisan lehetőségünk marad korrigálni a szabálytalan haladási sebességünket.
Egy felmérés szerint: "... a radardetektor használók háromnegyede (76%) nyilatkozott úgy, hogy mióta megvásárolta közlekedésbiztonsági készülékét, jobban odafigyel a sebességhatárok betartására. Ezen kívül, hasonló hányad nyilatkozik a radardetektor megvásárlásának következményeként arról, hogy az általa rendszeresen bejárt útvonalakon sokkal jobban tájékozott a sebességhatárokról, mint azelőtt, és vált általánosan jobbá a sebességhatárok betartásában. ...”(Ipsos) [4]
Az ittas járművezetés minden járművezetőre érvényes tilalma alól a kerékpározás részben kikerült. A biciklis szervezetében a továbbiakban lehet szeszes ital fogyasztásából származó alkohol, ha az illető nem főútvonalon kerékpározik, és a bicikli biztonságos vezetésére képes állapotban van.
A közterület-felügyelő jelzési jogosultságot kapott a járművek megállítására.
Autópályákon és a legalább kétsávos autóutakon, dugók, forgalmi torlódások esetén, - a szabályban meghatározott járművek részére, lehetővé tették, hogy a sávok közepén tudjanak akadálytalanul továbbhaladni – ezért a járműnek a forgalmi sávok széleire kell húzódni. A belső (bal szélső) forgalmi sávban haladóknak szorosan a sáv bal, míg a többi sávokban közlekedőknek a lehetséges mértékben jobbra kell húzódni. Ezentúl a forgalmat ellenőrző, útfenntartó, vagy műszaki hibás járművek mentését végző gépkocsik akadálymentesen tudnak tovább haladni. Az előírás a korábbi KRESZ-módosításban megnyitott lehetőség alapján álló kocsisorok között szabályosan előre haladó motorkerékpárosok biztonságát is növelte.
 |  |
A kizárólag megkülönböztető fényjelzést használó gépjármű vezetője – hangjelzés adása nélkül - a megengedett legnagyobb sebességre vonatkozó rendelkezéseket figyelmen kívül hagyhatja.
Tovább bővült azon járművek köre, amelyeken megengedett (szükséges) a figyelmeztető jelzést adó berendezés használata. Ilyen engedélyt kapott a személy- és vagyonvédelmi tevékenység keretében vagy pénzügyi szolgáltatást végző szervezet által üzemeltetett pénz- és értékszállítást rendszeresen végző, valamint a közterületi polgárőri szolgálat ellátása során tevékenykedő jármű is.
A kerékpáros akkor is eleget tesz a KRESZ előírásainak, ha a bicikli világító berendezése nem a járművön, hanem a kerékpároson van, valamint, ha nem folytonos, hanem villogó fényt bocsát ki magából.
Újrafogalmaztak egy korábban is érvényben lévő rendelkezést – „személysérülést okozó baleset és járműkigyulladás esetében a balesettel nem érintett járművek vezetői is kötelesek a tőlük elvárható segítséget nyújtani. A jármű vezetője a segítségnyújtáshoz a járművön készenlétben tartott elsősegélynyújtó felszerelést, valamint a tűzoltó készülékkel ellátott jármű vezetője a tűzoltó készüléket a kigyulladt jármű oltásához köteles használni, illetve a segítségnyújtó rendelkezésére bocsátani.”
A pontosítás nyomán a KRESZ szabályai alapján a felsorolt eszközök hiánya egy rutinellenőrzésen nem szankcionálható.[5] A rendőrök ezen túl csak akkor büntethetnek a mentődoboz hiánya miatt, ha arra az adott esetben erre szükség lett volna.
Ahol az út menti ingatlanra való be- illetve az onnan történő kihajtást a jármű akadályozhatja, ott a továbbiakban csak akkor tilos várakozni, ha azt az adott jármű illetve annak vezetője az ingatlannal rendelkezni jogosult (valamennyi jogosult!) hozzájárulása nélkül teszi. A továbbiakban a saját kapubejáró előtti várakozásra az ingatlannal rendelkező jogosulttá vált, és erre más járművezető számára is engedélyt adhat.
A Kormány 296/2012.(X.17.) Korm. rendelete a járási (fővárosi kerületi) hivatalok kialakításával összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról
69.§.: Hatályát veszti a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II.5. ) KPM-BM együttes rendelet 41.§ (9) bekezdése. A
A Kormány 304/2011. (XII. 23.) Korm. rendelete a nemzeti fejlesztési miniszter feladatkörébe tartozó egyes kormányrendeletek új ország-elnevezéssel összefüggő módosításáról
A rendelet 2012. I. 1-én lépett hatályba.
Változott az 1.§, az 5.% (7) a (9) és a 13. § (1) k/2) bekezdése.
Az Országgyűlés 2011. április 18-án elfogadta Magyarország új Alaptörvényét. Hazánk neve - 2012. január 01-től - nem „Magyar Köztársaság”, hanem Magyarország. Az új megnevezést a KRESZ 1.§. és 5.§. (7), valamint a 13.§. (1) bekezdés k/2 pontjába értelemszerűen átvezették.
A Kormány 5/2013. (I. 16.) Korm. rendelete a közúti közlekedési igazgatási eljárásokkal összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló salátatörvény tartalmazza az 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendelet rövid módosítását is:
A rendelet a kihirdetését követő napon lépett hatályba.
Az 5. § (1) bekezdése f) ponttal, az 50. § (1) bekezdése pedig k) ponttal egészül ki.
Csak most került be a KRESZ-be, hogy a közlekedésben olyan járművel szabad részt venni, amelyre a külön jogszabályban meghatározottak szerinti kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási fedezet fennáll.
2013 márciusában az Országgyűlés elfogadta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium azon kezdeményezését, mely szerint az autósoknak nem kell a forgalmi engedély mellett tartani a kötelező biztosítási fedezetigazoló szelvényt. A 2013. július 1.-től hatályba lépő rendelet szerint elég a felelősségbiztosítónk megnevezése közúti ellenőrzés során, a rendőrség feladata lesz az érvényes biztosítási szerződése meglétének lekérdezése.
A figyelmeztető jelzést adó berendezést az eddig nevesített gépkocsikon felül még működtetni kell a rádióellenőrzési, rádiófelderítési, rádió-megfigyelési, zavarvizsgálati és mérőszolgálati tevékenység közben is.
A Kormány 87/2013. (III. 25.) Korm. rendelete a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendelet módosításáról
Hatályos 2013. július 1.-től.
Az 58. § (3) bekezdés középső mondatának helyébe új rendelkezés lépett;
„A rendőrhatóság értesítése, illetve rendőri intézkedés hiányában a balesetben érintettek kötelesek személyazonosságukat egymás számára, kölcsönösen hitelt érdemlően igazolni és megnevezni azt a biztosítót, amellyel a járműre felelősségbiztosítási szerződést kötöttek.”
A Kormány 129/2013. (IV. 30.) Korm. rendelete a közúti közlekedéssel kapcsolatos egyes kormányrendeletek módosításáról
A rendelet 2013. május 1-jén lépett hatályba.
A 20.§ (6) bekezdés, a 24.§ (3) bekezdés módosult. A 26.§ (6) bekezdéssel, a 39/A. § (1) bekezdése g) ponttal kiegészült ki. A 40.§ (5) bekezdés i) pontja, a 40.§ (9) bekezdés, a 48.§ (12) bekezdés nyitó szövegrésze és az a) pontja, valamint az 59/A.§ módosult. Az 1. számú függelék II. fejezete y/1. ponttal egészült ki.
A módosítás az 1. számú függelékbe bevezette a közúti járművekkel kapcsolatos fogalmak közé a gyermekszállító autóbusz definícióját. Ez minden olyan nem menetrend szerint közlekedő jármű, amelyen gyermekek és felnőtt kísérőik utaznak, és amelyet legalább 40x40 cm méretű fényt kibocsátó vagy megvilágított „Gyermekszállítás” tábla jelöl. Az iskolabuszt az erre szolgáló táblán felül a továbbiakban még „Gyermekszállítás” felirattal is meg kell jelölni!
A módosítással az autóbuszok utasainak védelmét a korábbinál szélesebb körre bővítették. A gyermeket szállító autóbuszok és az iskolabuszok a megállhatnak a menetrend szerinti járatok számára kijelölt autóbuszöblökben is. A megállóhelyről való elindulásukat a forgalom többi résztvevőjének lassítással, szükség esetén megállással kell segíteni.
A KRESZ korábban csak arra kötelezte az autósokat, hogy álló iskolabuszok mellett fokozott óvatossággal és mérsékelt sebességgel közlekedjenek. Lényeges szigorítás volt, hogy a gyermekek be- és kiszállásának ideje alatt tilos az autóbuszt kikerülni illetve mellette elhaladni, ha a jármű párhuzamos közlekedésre alkalmatlan úttesten áll és a buszvezető egyidejűleg működteti a járműve valamennyi irányjelzőjét.
Ha a „Gyermekek” tábla alatt a kiegészítő táblán – két felfelé mutató nyíl között – méter felirat van az a továbbiakban azt is jelzi, hogy a feltüntetett távolságon belül a járművek legfeljebb 30 km/h sebességgel közlekedhetnek.
A közútkezelők a táblát kizárólag olyan helyszíneken alkalmazzák, ahol a gyermekek úttestre lépésével fokozottan számolni kell (pl. közoktatási intézmények környékén).
A 209/2013. (VI. 18.) Korm. rendelet - több más mellett - bővíti a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendeletet;
A 48.§ a (14)-(17) bekezdéssel, az 1. számú függeléke II. címe pedig i/1. ponttal egészült ki.
Az e-útdíj bevezetését követően bővítették a KRESZ-t, annak érdekében, hogy a nehéz gépkocsik vezetői a mellékutakon ne kerüljék el a díjfizetést. Előírták, hogy a 7,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó „nehéz tehergépkocsik” - e rendelet - eltérő rendelkezése hiányában - lakott területen kívül csak autópályán, autóúton és főútvonalon közlekedhetnek. A mellékutakat az elengedhetetlenül szükséges távolságban, csak áruszállítás érdekében az áru fel-, vagy lerakásának, illetve – különleges felépítményű jármű esetén – a felépítményével történő munkavégzés helyszínére vagy helyszínéről használhatják, valamint, ha üzemben tartója telephelyére vagy telephelyéről közlekedik. A nehéz tehergépkocsi a felsorolt helyszínre, helyszínről történő közlekedése során a felsorolt útvonalakról való lehajtás után, azokat egy irányban legfeljebb egy alkalommal keresztezheti.
Új fogalomként jelent meg az 1. számú függelékben a „nehéz tehergépkocsi”.
A Kormány 172/2014. (VII.18.) Korm. rendelete a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendelet és a közúti árfuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII.) Korm. rendelet módosításáról.
A 4.§ (4) bekezdés módosult és a 65.§ kiegészült egy 65/A. §-al.
A módosítás 2014. VII. 19-től hatályos.
A módosítás lehetővé tette, hogy a biztonságos vezetésre képes állapotban lévő kerékpáros kismértékű szeszesital fogyasztása után főútvonalon is biciklizhessen.
Kormány 226/2014. (IX. 04.) Korm. rendelete a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendelet módosításáról
Változott a 20.§ (6) bekezdése, a 26.§ (6) bekezdése, 48.§ (7) bekezdése, a 67.§ d) pontja pedig kiegészült. Módosult az 1 számú függelék 1. számú melléklete.
A szabályok a kihirdetését követő napon léptek hatályba.
A módosítás pontosította (kiegészítette) a 2013. év május 1 óta életbe lépett szabályt, mely szerint a továbbiakban a gyermekeket szállító álló autóbusz illetve iskolabusz melletti elhaladás tilalma nemcsak az azonos irányból érkezőkre - a jármű kikerülésére - vonatkozik, hanem az úttest másik oldalra is. Tehát a gyermekek fel- és leszállásának idejére az autóbusszal szemből érkezőknek is meg kell állniuk. E korlátozás időtartamát a vezető változatlanul az autóbusz mindkét oldali első és hátsó irányjelzőjének egyidejű működtetésével jelzi.
A „Gyermekek” jelzőtábla illetve az alatta lévő kiegészítő táblán a két felfelé mutató nyíl közti felirattal legfeljebb 30 km/h-s sebességet engedélyez. E szabályt most kiegészítették azzal, hogy a táblakombináció a jelölheti azt az időszakot is, amelyben a sebességkorlátozás érvényben van. Így az iskolák tanítási óráiban a jelzés fokozottan védi a gyermekeket. A nap többi részében a járművek az adott útszakaszra érvényes nagyobb sebességgel közlekedhetnek.
A módosítás a könnyebb értelmezés érdekében újrafogalmazta a gépkocsi (és a mopedautó) első utas ülésébe szerelhető gyermekbiztonsági rendszerre vonatkozó szabályt. E szerint a gyermekülés beszerelhető a menetiránynak megfelelően is, de a hátranézve (a jármű szokásos haladási irányával ellentétes irányba) csak akkor, ha az üléshez nincs, légzsák vagy az ki van kapcsolva.
Az uniós szabályozás új elemként bevezették az ún. i-Size (integrált univerzális ISOFIX) gyermekbiztonsági rendszerek használatának lehetőségét. Az ilyen ülések fokozott védelmet nyújtanak az oldalirányú ütközésekkel szemben is.
Egyszerűsödött az osztályba sorolás, a megfelelő terméket a gyermek magassága szerint választhatják ki a vásárlók. Az üléseken pedig kötelezően fel kell tüntetni a magasságtartományt és maximális testsúlyt.
Virágh Sándor
Folyt. köv.
[1] Gégény István: Az ötödik sikeres esztendő, 12. oldal, Közlekedésbiztonság 2012/1-2.szám.
[2] Teljesen új KRESZ jön 2012. május 17, Szerző: MTI. Címkék:KRESZ; KRESZ-módosítás.
[3] Közlemény, Nemzeti Fejlesztési Min. Kommunikációs Főosztály Budapest, 2012. augusztus 24.
[4] MorI, közvélemény-kutató, 2001, március, Nagy-Britannia: http://driverstechnology.co.uk/Morisurvey.pdf.
[5] KÖZLEMÉNY, KRESZ-módosítások: a közlekedés biztonsága a cél, nem a bírságolás Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Kommunikációs Főosztály,Budapest, 2012. augusztus 24.
[6] Britannica Hungarica világenciklopédia, VI. kötet 499. oldal