A közúti közlekedésbiztonság javításával összefüggő feladatokról szólt a Kormány 1132/2005. (XII. 23.) Kormányhatározata.
A közúti közlekedés biztonságának fokozása érdekében meg kell vizsgálni az automatikus sebességellenőrzés és tengelysúly-mérés lehetőségét. A biztonságos sebességhatárok betartása érdekében az állami közúthálózat balesetveszélyes szakaszain – az érintett önkormányzatok szakmai támogatásával és anyagi hozzájárulásával – változtatható jelzésképű sebességellenőrző készülékek telepítésének lehetőségét vizsgálni kell.
1. ...
2. ...
3. A közlekedésbiztonsági helyzet javítása érdekében a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II.5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) soron kívüli módosítása szükséges, különös figyelemmel az alábbi szempontokra:
a) a gyalogosokat és kerékpárosokat érintő balesetek megelőzésére, valamint következményinek enyhítésére szolgáló biztonsági felszerelések (sárga fényvisszaverő mellény használat) kötelező alkalmazásának bevezetése;
b) a gépkocsiban szállított gyermekek baleseti sérülései súlyosságának csökkentése érdekében a gyermekülések kötelező használata alóli felmentések körének szűkítése;
c) a gyermekek biztonságának növelése céljából a csoportos gyermekszállítást végzők, illetve az iskolabuszok közlekedésbiztonsági feltételeinek, valamint az ilyen járművek közelében közlekedőkre vonatkozó, megelőzést célzó közlekedési szabályok kialakítása, illetőleg a meglévő szabályok szigorítása;
d) az autóbuszok üléseihez, a gyártók által beszerelt biztonsági övek lakott területen kívüli forgalomban történő használatának kötelezővé tétele a baleseti sérülések súlyosságának csökkentése érdekében.
Ezzel egyidejűleg meg kell kezdeni a KRESZ teljes körű felülvizsgálatát a szabályozás korszerűsítése, egyszerűsítése és közérthetőségének javítása érdekében.
4…….
5……..
6…..
7….
A miniszterelnök helyett: Kiss Péter s. k.
A következő KRESZ módosítás tervezetét a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) az interneten teszteltette az érdeklődőkkel. Honlapján kérdésekben kérték ki az közlekedésben részt vevők véleményét, miközben még az egyeztetés is tartott a gazdasági, az igazságügyi valamint és rendészeti tárcával. A beérkezett szavazatokat, véleményeket iránymutatóknak tekintették a közvélemény álláspontjáról. A GKM szóvivője a Népszabadságnak elmondta: csak a tárcák közös javaslatairól mondhatnak véleményt az internetezők. Nincs napirenden a sebességhatár feloldása az autópályákon, nem tervezik a gépjárművezetők kismértékű alkoholfogyasztásának engedélyezését sem, így ezekről nem is lehet majd szavazni. A tárca honlapján feltett kérdésekre az internetezők többsége igen választ adott. A tájékoztatás szerint a GKM kész felülvizsgálni javaslatait, ha azok egyike-másika túlságosan heves ellenállásba ütközne. …. Kóka kampányának szépséghibája, hogy ezek a javaslatok már több mint egy éve valamelyik kormányzati illetékes íróasztalán hevertek. A Népszabadság egy éve (2005. december 27-én) számolt be az akkori Belügy- és Gazdasági Minisztérium közös KRESZ-módosítási elképzeléseiről, amelyek között szerepelt a büntetőpontrendszer szigorítása, továbbá az, hogy közlekedési-szabálysértési hatósági jogot adnak az önkormányzatoknak, így azok a rendőrségtől függetlenül is mérhetnék a közlekedők sebességét, és bírságolhatnának is. [1]
Néhány példa az interneten bemutatott kérdésekből illetve az ezekre adott szavazatok számáról:
Egyetért-e azzal, hogy lakott területen kívül, éjszaka és rossz látási viszonyok mellett az úttesten közlekedő vagy az úttesten tartózkodó gyalogosok és kerékpárosok számára kötelező legyen a fényvisszaverő mellény használata?
A 12811 szavazó 56%-a igennel, 44%-a nem-el válaszolt.
Egyetért-e azzal, hogy minden gyermek külön ülőhelyen, illetve minden 14. életévét még be nem töltött és 135 cm-nél alacsonyabb gyermek gyermekülésben utazzon?
A 1603 szavazó 45%-a igennel, 55%-a nem-el válaszolt.
Egyetért-e azzal, hogy lakott területek védelme érdekében – a folyamatosan növekvő kamionforgalom miatt – a nehéz tehergépkocsik forgalmát jelzőtáblák korlátozzák, adott esetben a lakott terület egészén?
A 1920 szavazó 92%-a igennel, 8%-a nem-el válaszolt.
Egyetért-e azzal, hogy a csoportos gyermekszállítást végző iskolabuszok esetében kötelező legyen a buszok külső megjelölése, a biztonsági övek beszerelése és a biztonsági gyermekülések használata?
A 1094 szavazó 81%-a igennel, 19%-a nem-el válaszolt.
Egyetért-e azzal, hogy lakott területen kívüli forgalomban közlekedő autóbuszokban kötelező legyen a biztonsági övek használata?
A 1703 szavazó 42%-a igennel, 58%-a nem-el válaszolt.
A szavazás mellett a közlekedési szabályok iránt érdeklődő internetezőknek még arra is lehetőséget adtak, hogy az erre szolgáló honlapon módosító javaslatokat tegyenek és véleményezzék (hozzászóljanak) a tervezett módosítást.
264/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet egyes közlekedési tárgyú kormányrendeleteknek a Nemzeti Közlekedési Hatóság felállításával kapcsolatos módosításáról
Változott a 6. §. (4) bekezdés, a 14. §. (14) bekezdés, és az 59. §. (1) bekezdés.
A rendelet 2007. I. 1-én lépett hatályba.
A "közlekedési hatóság" szövegrész helyébe a "Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) regionális igazgatósága", a megyei, fővárosi közlekedési felügyelet (közlekedési hatóság) " szövegrész helyébe az "az NKH regionális igazgatósága", a közlekedési hatóság" szövegrész helyébe pedig "az NKH regionális igazgatósága" szöveg lépett.
A Kormány 58/2007. (III. 31.) Korm. rendelete a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM számú együttes rendelet módosításáról
A rendelet 2007. IV. 1-én, VI.1-én, IX. 1-én valamint 2007. III. 31-én lépett hatályba.
Változások: a 11.§ (4)-(6) bekezdése, és új kiegészítő táblákat vezettek be az 8/a.-d. ábraszámozásokkal. A 14.§ (1) bekezdésének z/2. pontjába 53/c. és 53/d. ábra számmal új táblák kerültek, a (3) és (4), valamint a (9) bekezdés módosult. A 17.§ (1) bekezdése a/2. és a/3. pontban 103/b. és 103/c. ábra számmal ugyancsak új táblák kerültek. A 26.§ (1) bekezdés b), d) és e) pontjai, továbbá a (2) bekezdés változott. A 46.§ (2) bekezdés, a 48.§ további (4)-es bekezdéssel egészült ki, az (5)-(7) bekezdés -161/a számú ábra, (9)-(11) bekezdés, és további (12), (13) bekezdéssel -161/b. számú ábra - egészült ki. Az 54.§ bekezdés (6) bekezdése módosult, az 55.§ új (5) bekezdéssel egészült ki. A 62.§-ának (2) bekezdése változott, a 67.§ kiegészült. Az 1. számú függelék II. fejezete w) ponttal illetve wa) és xb) alponttal, valamint y) ponttal gyarapodott. Az 1. számú függelék III. fejezetének j) pontja változott és k) ponttal egészült ki.
A kormány a közlekedés biztonságának javítása, valamint a kapcsolódó uniós szabályozások nemzeti jogba történő átvétele és a díjfizetés mellett igénybe vehető közutakon alkalmazott jelzőtáblák egységesítése céljából módosította a KRESZ-t.
A közúti közlekedésbiztonság javításával összefüggő feladatokról szóló 1132/2005. (XII. 23.) Kormányhatározatban foglaltak végrehajtása érdekében elrendelték, hogy 2007 júniusától lakott területen kívül éjszaka és rossz látási viszonyok között az úttesten, a leállósávon és az útpadkán közlekedő kerékpárosok, 2008. január 1-jétől pedig az gyalogosok kézikocsival közlekedők, állatot hajtók is fényvisszaverő mellényt viseljenek. A vezető illetve az utasok is azonnal gyalogossá válnak, ha kiszállnak a járműből. Ilyen esetben nekik is viselniük kell a fényvisszaverő mellényt. Bár nem írták elő, hogy a járműből csak fényvisszaverő mellénnyel szabad kiszállni, de az illető köteles a lehető legrövidebb időn belül azt felvenni, vagy elhagyni az utat.
A fényvisszaverő mellény viselése az adott személyhez kötött, tehát nem a jármű vezetőjének kell arról gondoskodnia arról, hogy utasa viselje azt. Olyan előírást sem vezettek be, hogy járművezető (üzembentartó) az utasok számának megfelelő számú fényvisszaverő mellényt tartson a járművén készenlétben.
A gyorsforgalmi utak fizetéssé válása 1996. január 4-én kezdődött, amikor Első Magyar koncessziós Autópálya Rt. (ELMKA) befejezte az M1-es Győr és Hegyeshalom közötti szakaszának az építését és megkezdte az útdíj szedését.1997. január 1-től már útdíjat kezdtek szedni az M5-ön is. 2000-ben az állam megvette az M1 koncessziós társaságot és bevezették a matricás rendszert. Az M1-esen és az M3-ason, a korábbi díjbeszedő kapukból ellenőrző pontokat építettek. 2004 márciusában az állam az M5-öst részlegesen kivásárolta és bekapcsolta a matricás rendszerbe.
Az úthasználati díjról a korábbi tájékoztató táblák helyett 2006-ban új képi megjelenésű, kiegészítő táblákat vezettek be. Ezeken pajzs alakú piros mezőben fehér autópálya szakasz (felüljáróval) szimbólum és egy lefelé mutató széles fehér nyíl, valamint MATRICA/VIGNRTTE, illetve VIDEO KONTROLL! felírat látható. A jelzés független attól, hogy az útfenntartó a pályán kapus, matricás vagy elektronikus használati megoldást használt.
Új tilalmi jelzőtábla bevezetésre is sor került. Ez a megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó tehergépkocsik behajtási tilalmát terjeszteti ki egy egész övezetre.
A nehéz-teherforgalomtól védett utak mellett lévő létesítmények áruellátását a továbbiakban a behajtási tilalmat jelző táblák alatt elhelyezett „Kivéve áruszállítás” kiegészítő tábla alkalmazásával oldották meg.
A közúti jelzések közé felvették az „Alagút” és az „Alagút vége” jelentésű tájékoztatást adó táblákat.
A 2010. III. 31-én adták át a Szekszárd-Pécs közötti M 60-as autópálya 81 km-es pályaszakaszát. Itt épültek az első hazai gyorsforgalmi közúti alagutak. Bátaszék és Véménd között összesen 4, amelyek közül a leghosszabb, 1.331 m. Elkészült még egy 865 m, illetve két rövidebb: egy 418, illetve egy 399 m hosszúságú alagút is.
A mezőgazdasági vontatók sebessége a 2003/37/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre tekintettel 30 km/h-ról 40 km/h-ra emelték fel.
Szigorították a gyermekbiztonsági rendszerre és a biztonsági övre vonatkozó szabályokat. (Korábban nem gyermekbiztonsági rendszer, hanem biztonsági gyermekülés elnevezés szerepelt a KRESZ-ben).
Gyermekbiztonsági rendszeren a továbbiakban azokat az eszközöket kell értenünk (gyermekülés, babahordozó, ülésmagasító), amelyek a jármű részeként vagy ahhoz rögzítve óvják a gyermekek testi épségét.
Az egy ülőhelyen utazó két gyermek esetében a gyermekülés használati mentességet megszüntették. Minden gyermeket külön ülőhelyen kell elhelyezni és kötelező őket gyermekülésben rögzíteni. Ezen túl az első ülésen elhelyezett gyermek legfeljebb a menetiránynak háttal beszerelt gyermekülésben szállítható. Ha pedig a gépkocsiban elől van légzsák, azt ki kell kapcsolni, mert a kirobbanó ballon olyan nagy ütést mérhet a kicsire, illetve a gyermekülés támlájára, amit a kis utas maradandó agyi sérülés nélkül nem bír el.[2]
A hátsó ülésben 3 évesnél fiatalabb gyermek csak gyermekbiztonsági rendszerben szállítható. Itt a 135 és 150 cm közötti gyermek azonban testméretéhez igazodó biztonsági övvel is rögzíthető. Megszűnt a gyermekek „12. életévét még be nem töltött” életkori megjelölés, mely korábban a gyermekülésben történő elhelyezés egyik feltétele volt.
Időközben született néhány olyan uniós szabályozás is, amely a KRESZ-t is érintette. Ennek megfelelően a járműfajtákat betű és számkombinációval jelölték meg. A biztonsági öv kötelező felszerelését és használatát a következő gépkocsiknál írták elő; M1 (személygépkocsi), M2 ( legfeljebb 5 t megengedett legnagyobb össztömegű autóbusz), M3 (több, mint 5 t megengedett legnagyobb össztömegű autóbusz), N1 (legfeljebb 3,5 t megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsi és vontató), N2 (több, mint 3,5 t megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsi és vontató), N3 (több, mint 12 t megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsi és vontató).
Az óvodás gyermekek, közoktatási intézmények tanulóinak szállítására rendszeresített, nem menetrend szerint közlekedő autóbusz az iskolabusz. Az ilyen jármű közoktatási intézményhez kötődő személyszállítást végez. Az autóbuszok vezetőinek 2009. szept. 1-jétől a gyermekszállítást az erre szolgáló külön táblával kell megjelölniük.
Az üléseket az üzemeltetők kötelesek biztonsági övvel ellátni; a 135 cm-nél alacsonyabb gyermekeket gyermekbiztonsági rendszerben, a legalább 135 cm magas gyermeket pedig biztonsági övvel kötelező rögzíteni; a kísérő utasoknak a buszban ülőhellyel kell rendelkezniük. Ha a gyártó nem építette be a rögzítési pontokat a gépkocsiba, abban háromévesnél fiatalabb gyermek nem szállítható.
Egyéb más autóbuszokban a biztonsági övek használatát kötelezővé tették, erről az utasokat a személyzetnek tájékoztatnia kell, az ülésekhez erre utaló jelzés (matrica) elhelyezésével.
A rendelet szerint ezen túl a jármű utasa személyes felelősséggel bír a biztonsági öv becsatolásának elmulasztásáért.[3] Így a továbbiakban az utasnak – és nem a vezetőnek - kell a saját biztonságáról gondoskodnia azzal, hogy becsatolja az övét.
Indokolt esetekben orvos által kiállított igazolás felmentést adhatott a gyermekülés és a biztonsági öv használata alól.
Ezzel a módosítással a gépkocsivezetést oktató közlekedéspedagógust is kötelezték a biztonsági öv használatára, aminek gyakorlati jelentősége alig volt, mert a lelkiismeretes oktató a munkája során korábban is bekapcsolta a biztonsági övét. Egyébként nem tudott volna eredményesen érvelni az öv használatának szükségességéről, ha ő maga sem nem használja azt.
Az 1. számú Függelék járművekkel kapcsolatos fogalommeghatározásai közé bekerült a gyermekbiztonsági rendszer, a gyermekbiztonsági rendszer testsúly szerinti csoportba sorolása, a fényvisszaverő mellény (ruházat), az iskolabusz definíciója is.
A Kormány 304/2008. (XII. 19.) Korm. rendelete a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM számú együttes rendelet módosításáról
Az 5.§ (1) bekezdése új d) ponttal egészült ki.
A rendelet a kihirdetését követő napon lépett hatályba.
Új szabály, hogy; a magyar hatósági jelzéssel ellátott gépjárművön – ide nem értve a DT és CK betűjelű rendszámtáblával közlekedő járműveket – nem szabad olyan jelzést - így különösen CD jelzésű matricát feltüntetni, mely a jármű diplomáciai, konzuli képviselet, nemzetközi szervezet, vagy szerződés alapján mentességet élvező személy vagy családtagjának járműhasználatára utalna.
A Blikk napilapnak nyilatkozó rendőrségi szakértő elmondta, hogy az igazoltató rendőr a továbbiakban megbüntetheti e rendelkezést megsértőket. Külföldön pedig akár el is vehetik a szabályt megszegő autóvezető gépkocsijának a rendszámát.
„– Sajnálatos és visszatetsző, hogy a politikusok használták ezt az egyébként semmire sem jogosító jelzést” – nyilatkozott az újságnak a megkérdezett politológus.
Lehet, hogy így akartak újabb kiváltságokhoz jutni? Feltételezhetően az illetők arra gondoltak, hogy ilyen jelzéssel közlekedve előnyt élveznek. Az Országház előtt parkoló autók egy részén, - diplomáciai testületek járműveinek megkülönböztető jelzésére „hajazó” - CD-s matrica virított, holott a képviselők autóinak nem jár semmiféle megkülönböztető jelzés.[4]
Folyt. köv.
Virágh Sándor
[1] Fekete Gy. Attila: A világhálón tesztelik a KRESZ-módosítást, Népszabadság, 2006 dec. 18.
[2] Kováts László szakértői véleménye; Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa általános helyettesének készített jelentéhez, 1998. május 22.
[3] A KRESZ április elsejei módosításáról. Autóvezető. 2007/02. 15-16. o.
[4] Blikk 2009-02-25.